Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-11 / 2. szám

— Szilágyi Sándor, a nemzeti színház nyugalmazott tagja az újpesti ref. egyház javára, melynek 1876 tavasz óta gondnoka, még egyszer fellép a Szigligeti által irt „Nagyapó® cimü népszínműben. Ez nemes elhatározásában különösen bátoritá Blaháné asszony, kivel együtt annyiszor játszotta e darabot a nemzeti színházban, s ezúttal is együtt fogják játszani a népszínházban. - Vanitas vanitatum. Meghalt a felesége egy győrmegyei ispánnak, ki hű élete párja porai fölé szép emléket állíttatott, s rá vésette: » Itt nyugszik N. N. ispánné.* Telt az idő, s az ispán űrból kasznár lett. Hogy a sírkő is hirdesse az ő kasznárságat, a fenebbi sirirat után odavésette: „Jelenleg pedig kasznárné/ * Nazarénus szent — in spe. Berecki Pál híres ember, ki a Bihar szerint, erővel nazarénus szentté akarja magát felavattatni. Mesterségére nézve volt igás kocsis, lelki állására nézve fenkölt szellemű hittérítő, a ki hivatva van a nazarénus vallás fényét emelni, olyan féle dolgok által, mint a lopás, olajfestmények ellen való harcolás stb. Ez az a nagy férfiú, a ki Arany János fejét, s Balogh Péter, volt superintendens gyomrát a nagyszalontai városház termében — in effigie — beszakította. Legújabb vallásos cselekedete a dicső férfiúnak az, hogy a nagyszalontai ref. templom kulcsait karácson másod napján ellopta s így elérte azt, hogy a ref. hívek egy óra hoszszánál tovább vártak a templom ajtajában. Berecki Pált pedig, ki a kulcsokat még mai napig sem adta elő, a szalontai elöljáróság nem tette sem oroszlán barlangba, sem nem mártotta forró olajba, hanem betétette a kóterbe ; de Berecki szent Pál nem vallotta be a templom kulcsainak hollétét, hanem hőn epedve várja azt a percet, midőn ismét behozzák Váradra — az őrültek házába. * A kecskeméti ref. egyháztanács — így olvassuk a „Kecsk. Lapok^-ban, felújítva a jogakadémia létele ellen megindított harcot, azon kellemes uj évi meglepetéssel kedveskedett az általa fizetett jogtanároknak, hogy tudtokra adta határozatilag, miszerint e tanévre járó fizetéseiket tekintsék végkielégítésnek. E naiv határozathoz persze alig lehet komolyan hozzászólni; hanem van benne mégis két igen figyelemre méltó körülmény. Egyik az, hogy a társ fenntartó dunamelléki egyházkerület és törvényes felsőbbség megkérdezése és jóváhagyása nélkül hozatott ily határozat akkkor, midőn a legközelebbi egyházközségi nagy gyűlés határozottan a jogakadémia fenntartása mellett nyilatkozott. Itt tehát az egyháztanács hatáskörén messze túllépett. A másik az, hogy a, végkielégítésről igen furcsa fogalmai lehetnek a tanács tagjainak, amennyiben az mindig egy bármi oknál fogva megszűnt, tehát működéssel nem járó hivatalos állást föltételez, s az illetőknek mindannyiszor mint egy jutalom vagy kegydíj gyanánt osztogatattik. Már pedig azt hisszük, hogy míg a jogakadémia tanárai szorgalmas munkájok után jogosultan kapják fizetéseiket, addig azt a jelenlegi presbyterium nagy lelkűségéből élvezett kegydíjnak, tehát végkielégítésnek tekinteni nem igen lesznek hajlandók. Egyébbiránt ez ujabb sakkhúzásra is, bizonyosan meg lesz az ellenhúzás, s így a játszma mindinkább közeledik a végeldöntés felé, mely hogy a döntő körökben mielőbb megtörténjék, őszintén kívánjuk. * Gyászhírek. A halasi h. h. lyceum egyik jeles képzettségű fiatal tanára, Nagy-Cirolc László, ki az alsóbb osztályokban a mennyiségtant tanította, a mult év utolsó napjaiban elhunyt. A boldogult fiatal embert élete virágjában ragadta el a halál; még alig volt 25 éves, s reményteljes életének hosszas és kínos betegség vetett véget. Holt testét dec. 31-én általános részvét mellet! tették sírba. — Vörös Benő hites ügyvéd volt honvéd százados, a komáromi ref. egyházban előbb főjegyző s mindvégig buzgó presbyter f. hó 5-én 55 éves korában elhunyt. Bővebb necrologját jövő számunkban közöljük. Béke hamvaikra ! " Gyászhír. A nemes- és pór-magasii ág. h. ev. gyülekezet fájdalommal jelenti, felejthetlen lelkészének, nt. Csapli István úrnak, a kemenesalji ág. h. egyházmegye esperesének f. hó 2-án d. u. 4 órakor, életének 58-ik, hivataloskodása 3 2-ik, házassága 26-ik évében sorvadás következtében történt elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei f. hó 4-ikén d. u. tétettek le a nemes magasii sírkertben örök nyugalomra. Áldás és béke hamvaira!*) Szerkesztői üzenetek. Cékus, Karsay, Révész, Kun Bertalan és Szeberényi sup. urak szívességükért fogadják köszönetünket. Egy ifja pap isk. ügyi cikke közöltetik. ADAKOZASOK. Az országos prot. árvaházra: Nagy Sándor ágyai ref. leik. 2 frt perselypénzt., Celder Márton felsőbányai ref. leik. az egyház részéről 3 frtot. — Csorba Farkas nagykeszii ref. leik. 1 frt. — Kulcsár Sándor újvidéki ref. leik. 2 frt perselypénzt. — Szabó Pál szentantalfai ref. leik. 1 frt 25 kr. — Ritter Károly somorjai ev. leik. egyháza részéről 2 frt, maga részéről 1 frt. — Zelenka Pál miskolci ev. leik. évi járulék az egyház részéről 6 frt, maga részéről 6 frt., evang. nőegylet í> frt., evang. confirmánsok 6 frt., Teöreök Vilma 6 frt. -Kazincy Emil őrnagy Pazdicson I frt. — Nikelszky Mátyás Nyíregyházáról évi járulék (1879-re) 6 frt., a', evang. egyház részéről szintén 6 frt. — Schnell Károly vadkerti ev. leik. egyháza részéről 1 frt 80 kr. — Dubovszky Nándor rákos-keresztúri ev. lelkész 4 frt 90 kr. (e sorok kíséretében : A mai postával küldtem 4 frt 90 krt, melyet egyházam hívei a prot. árvaház javára adakoztak ; még pedig : Alcziebler András adott I frt 20 krt, Dr. Sóffy Gyula körorvos 1 frt, Burger Márton körorvos *) Bővebb necrologot kér a Sserk.