Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-25 / 17. szám

A mit kérünk, nem is csak magunknak kérjük, hanem tulajclonképen általában a tanszabadságért kérjük, a mely szintén egy nagy nemzeti érdek. És méltóztassék tekintetbe venni, hogy a mi vallási és iskolai szabadságunk mindig a nemzeti közszabadságnak is igen lényeges tényezője volt. Kelt Budapesten, apr. ió-án 1880. A magyar reform, egyház Debrecenben 1879-ik évi sept. 10 — 13-ik napjain tartott egyetemes conventjé> nek határozata értelmében egybegyűlt bizottság s annak elnöke b. Vay Miidós, főgondnok. ISKOLAÜGY. A ref. közoktatási szabályzatra vonatkozó vélemények. IV. Kivonat a kunszentmiklósi ref. gymn. tanári karának véleményéből. Gymnasiumunk álláspontjából kiindulva véleményünket a szervezeti javaslatnak csakis a középiskolákat illető III. részére tettük meg kizárólag azért, mert egyfelől az esvén leginkább gyakorlati tapasztalataink körébe, ez érdekelt bennünket legjobban és másfelől, mert ez a rész az, mely felett legnehezebb lesz a mindenféle igényeket s érdekeket kielégítő megállapodás. — Előre bocsátván továbbá, hogy az illető javaslat irányát, célját és főbb alapelveit általánossagban és elvileg mi is elfogadjuk és helyeseljük : észrevételeink a következő lényegesebb módosításokra és javításokra irányultak. i) A reáliskolákat a középtanodák körébe felvenni prot. egyházi helyzetünkből kifolyólag nem tartjuk célszerűnek. Eltekintve attól, hogy a reáliskolákkal kormányunk sincs még mindeddig se tisztában, sőt latjuk, külföldön is egyre kérdésesebbé válik azok sorsa; határozottan merjük mi is állítani, hogy ily iskolákra ref. egyházunknak nincs és talán sohasem is lesz szüksége; mert egyházunk jól felfogott érdeke csak az lehet, hogy a papi, tanítói, tanári és jogi pályákra s általában a tudomány-egyetemre minél alaposabban előkészítő gymnasiumokat tartson fenn, s ne pedig sokkal költségesebb berendezést kivánó reáliskolákat, melyek egyházunk célján kivűl eső materialis érdekeknek szolgálnak, s melyek csakis a műegyetemre készítik elő az ifjakat, kik ellenben a gymnasiumból is sikerrel léphetnek át a technikai pályákra képesítő mű-egyetemre. Továbbá, a reáliskolákra tehetségünk sem volna, elég lévén ugyanis csekély anyagi erőnkhöz képest a gymnasiumok kor- és törvénykivánta berendezése és fentartása is! — Végre pedig, ha a polgári és gyakorlati életbe kilépőket az alsóbb fokon tekintjük, ezekre nézve a szervezeti javaslat a felső népiskolák felállításával gondoskodott ott, hol nincs gymnasium; ahol pedig ilyen van: ott az alsóbb gymn. osztályokat kell berendezni úgy, hogy onnan a gyakorlati életbe is ki lehessen lépni anélkül, hogy a gymnasiumban eltöltött ideje a tanulónak karba ! veszne. 2) A gymn. tanfolyamot illetőleg : A 8. s illetőleg 9. osztálynál kisebb gymnasiumok kérdése ref. egyházunk életszükségével a legszorosabb összeköttetésben állván, az u. n. vidéki gymnasiumokkal könnyedén elbánni vagy azokat megszüntetni : csaknem egyértelmű lenne a papi, tanítói stb. intézetek üresen hagyásával, mely intézetek tanulóinak contingensét a vidéki kisebb gymnasiumok latjak el jó részben, úgy hogy a I legtöbb lelkész, tanitó, tanár stb. talán nem is nyert volna semminemű kiképeztetést, ha kisebb gymnasiumok nem lettek volna lakóhelyükön vagy közelokben. Valóban a központi városok főgymnasiumainak némely tanarai, kik oly igen buzgólkodnak a vidéki kisebb gymnasiumok megszüntetésén s illetőleg a »centralisatión meggondolhatnák, hogy legnagyobb részük most aligha tanarkodnék ott a központon, ha nem kezdette volna pályafutását itt a vidéken! Papoknak, tanítóknak, provinciális hivatalnokoknak, kisebb földbirtokosoknak stb. fiaik taníttatását illetőleg a vidéki gymnasiumokra ma még nagyobb szükségök van, mint hajdanta a patriarchalis viszonyok közt vagy mint a nem rég múltban is, a midőn az életviszonyok nem voltak oly magas és költséges igényekkel összekötve és a midőn a taníttatás sokkal kevesebb pénzáldozatba került még nagy városokban is, mint mai nap a kisebb helyeken. — Részünkről tehát a kisebb, u. m. 4—6 osztályú vidéki gymnasiumokat, melyeknél főleg- jeleyitékeny és helyhez kötött alapítványok vannak, ha a jelen javaslat értelmében lesznek szervezve, berendezve és jó tanerőkkel ellátva : a kitűzött célnak megfelelőleg és közhasznúlag működő szükséges intézményeknek tartjuk — remélvén, a szabalyzat kitűnő készítőjével szólva, hogy „az a testület, mely ily nyilvános tanintézetet tart fenn, s az ezzel járó jogokat élvezi és a jövendő nemzedék ezreinek szellemi képzését (s igy szellemi jövőjét) kezeibe veszi :(

<

az ezzel jaró nagy kötelességeket és nagy felelősséget ezentúl is elvállalja, mint ahogy elvállalta és teljesítette 300 éven keresztül mind e mai napig! 3) A tanárok és az általok adandó órák számára vonatkozólag megtett észrevételeink a következőkben foglaltatnak : ha a vallás taníttatásáról az illető fentartó egyházak netalán külön, de a rendes tanári testülethez tartozó szakember által kívánnának gondoskodni, az esetben a rendes tantárgyak tanítására (ide nem értve az irás, torna, ének, zene stb. tárgyat) egy 4 oszt. gymnasiumnal az igazgatóval együtt 4, egy 6 osztályúnál pedig 6 rendes tanárt elengedendőnek tartunk • ellen esetben ha t. i. külön vallástanárok nem alkalmaztatnak : négy oszt. gymn.-nál 5, hat osztályúnál 7 rendes tanár az igazgatóval együtt, — de a zárjelbe tett melléktárgyak tanítóin kivűl — mindig sikeresen megoldhatja a kitű-