Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-18 / 16. szám

különbözőknek állítja azokat. A kínos küzdés és ingadozás a kétféle középiskola indokolásánál : arra a meggyőződésre juttatja az embert, hogy a miniszter maga sem tartja szükségesnek a kétféle középiskolát. Azután a magyar nemzetiség és államiság szempontjából kifogásolja a munkálat a javaslat azon engedményét, mely szerint a nem állami középiskolák tannyelvét az illető tanintézet fentartói szabadon állapíthatják meg. A társulatoknak adott iskolaállítási jog a javaslatban nincsen eléggé megszorítva, aminek következtében még az államra nézve annyira veszélyes jezsuita-rend is a törvény oltalma alatt állíthatna iskolákat Magyarországon. Szükség volna tehát a törvényben legalább annyit kimondani, hogy a társulatok, mielőtt iskolaállításra jogot nyernének, kötelesek legyenek alapszabályaikat, szervezetüket a kormány elé terjeszteni. A munkálat azon kívánsága azonban, hogy e tekintetben hivatkozni kell a társulatokra nézve az országos törvényben meghatározott rendszabályokra, nem realizálható; mivel alkotmányossági szempontból elég hiba ugyan, de denique országos törvényünk a társulatokra nézve még eddig nincsen. Ez tehát egy kis tévedés, amely a tanári kar figyelmét elkerülte. A munkálat szerint továbbá a törvényjavaslatban nincs elegendő biztosíték nyújtva arra nézve, hogy az egyszer megállapított tanrendszer és tanterv gyakori változtatásoknak kitéve ne legyen. Az iskolai gyűjtemények közé fölveendő az úgynevezett aesthetikai mügyüjtemény is, melyre a műizlés fejlesztése érdekében okvetlenül szükség van. A nyolc osztályt végzett minden ifjúra nézve egyformán kötelező vizsga, legyen az érettséginek vagy másnak nevezve, állapítandó meg. Ami a törvényjavaslatnak a protestáns iskolák felett gyakorlandó legfőbb felügyeleti jogra vonatkozó részét illeti, ez a munkálatban szintén részletesen meg van bírálva. Kifogásolja a munkálat a 65. §-t, mely szerint a köteles tantárgyakat, a tanítandó ismeretek terjedelmét a miniszter határozza meg. Ezen pont mindenesetre feltételezi a miniszteri közvetlen beavatkozást, amelynek pedig beláthatlan veszélyeit épen kerülni akarjuk; de meg ellenmondásban is van az ugyanazon §-ban kimondott amaz elvvel, mely szerint az illető felekezet hatósága, maga állapítja meg a tanrendszert, a tantervet és a tankönyveket. Az osztályösszevonásokra vonatkozó intézkedések főképen azon szempontból kifogásoltatnak, mert azon föltevésből látszanak kiindulni, mintha a mi iskolai elöljáróink oly kiskorúak volnának, hogy nem tudnák megítélni az osztályösszevonásnál figyelembe veendő tekinteteket. A statistikai jelentéseknek és kimutatásoknak közvetlenül a ministerhez való benyújtása ellenkezik a felekezeti autonómiával. Az iskolai könyveknek és kéziratoknak a miniszterhez való felküldése nem egyébb, mint fölösleges zaklatás, annyival is inkább, mért nem a tankönyv tanít, hanem a tanár. A vagyon kimutatás fölterjesztése ellen a munkálatnak nincs kifogása, föltéve, hogy e kimutatás általánosságban vétetik és nem számadás értetik alatta. Végül sérelmesnek tartja a munkálat azon intézkedést, mely szerint a tankerületi főigazgatók hatásköre a mi középiskoláinkra is kiterjesztetik. A fenebbiekben röviden előadtuk a pataki tanári kar véleményét a szőnyegen levő törvényjavaslatra vonatkozólag. Reméljük, hogy ily tekintélyes testület komoly és szakszerű felszólalása szélesebb körökben is víszhangra fog találni, s hogy a törvényhozás és a minister olyan fontos, életbevágó szakkérdésben, mint a középiskolák kérdése, szakemberek véleményére kellő súlyt fog fektetni. BELFÖLD. A külső-somogyi ref. egyházmegye közgyűlése. A k.-somogyi ref. egyházmegye ez idei közgyűlését Nagy-Szokolyban tartotta április 6. és 7. napjain. A közelebb és távolabbi ref. gyülekezeteink nagy számmal voltak képviselve, alig maradt el gyülekezet képviseltetés nélkül. Mindenekelőtt reggeli imára szentegyházba gyűltünk; ott a 37 dicséret első két versének eléneklése után, alúlirott imádkozott. A könyörgés után az iskola tágas termében gyültünk össze, hol esperes űr a szent lélek segítségül hívása és gondnokunk a képviselőket szívesen üdvözlő szavak után : a gyűlést megnyitá. A képviselők igazolását végezve, esperesünk Mocsi Antal olvasá fel részletes évi jelentését. E jelentésből kitűnik, hogy gyülekezeteinkben a hitélet, a buzgóság, a rendszeretet évről-évre tért nyer. Ha ez a szellem egyházmegyénk gyülekezeteikben megmarad, ha a hit ereje lelkipásztorainkat mind jobban áthatja s ez elevenítő érzést a gyülekezetek egyes tagjainak szívébe elvetik s gondosan ápolják: csodával határos eredményt fogunk tudni felmutatni a közel jövőben! A szeretet munkái körül kevés a mozgalom, a becsületben elerőtlenűlt munkaképtelen szegényekről nincs gondoskodva, községi kórodáink nincsenek, szegény tanulóink ruhával sehol, könyvekkel csak néhol lesznek ellátva. Elszegényedett feloszláshoz közel álló szegény egyházaink, véreink megmentése körül úgyszólván nem tettünk eddig semmit: Urunk parancsát, akaratát még nem értjük, a pogány világ terítésére nem áldozunk. Pedig, ha keresztyéneknek valljuk magunkat, e tért egészben fel kell ölelnünk. Elmaradtunk nagyon skót, svájci, holland és német hitfeleinktől. Reményem van hogy ez másként leszen, mivel egyházaink nagy buzgalommal rendezik saját anyagi ügyeiket, ha ezek rendezve lesznek, köny-32