Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-04 / 14. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Máriautca 10. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes szátm-ÚL péld.éLxi-yo!k:ls:a.l mindég szolg-á.llxa.tTjixxk:_ Azon t. előfizetők, kiknek elöfizetésök lejár, annak megújítására felkéretnek. A gymnasiumok szervezete. XI. Nem lehet szándékom megírni, Solon és Perikies ideje óta, mi változásokon ment át az ifjak nevelésének s oktatásának ügye ? a nemzetek jelleménél fogva, a kifejlett viszonyokhoz, a fölmerült szükségekhez képest, mi elvek s nézetek lettek irányadók a nevelés s oktatás körében ? mely tantárgyak jelöltettek ki s cultiváltattak különböző időszakokban az iskolákban, az értelmiség fejlesztésére, az élet igényeinek megfelelőleg r mily mértékben, mi módszerrel, mi eszközökkel folyt az oktatás ? A nevelés és iskolázás történelme érdekes olvasmány a historicusra nézve a nemzetek jellemének, műveltségben haladásának ismerete végett; a psychologusnak, a lelki erők s szellemi tehetségek fejlesztésének módozataira nézve; a paedagogusnak, a nevelés történetének tanulságos adatai tekintetéből; az emberbarátnak, nemünk fokozatos művelődésének, előhaladásának örvendetes tanuságául. De nekem nem lehet szándékom, hivatali másnemű foglalkozásaim, kiváltképen előhaladt életkoromnál fogva, köteteket írni e tárgyakról s könyvtárt állítani elő; az olvasó is, úgy vélem, inkább a multak kifejlett eredményét, a jelen állapotot kivánja látni s ismerni. Ugyanazért a századok, sőt ezredek emlékei fölött, mintegy léghajón átevezve, leszállok a jelen század körébe, épen hazánk terén, s kitekintek innen az európai művelt nemzetekre s azok tanügyi állapotára. Mellőzve a tiszántúli 17 91. és 1795-dik évi, nemkülönben a tiszáninneni 1796-ik évi ev. reform, e kerületek főiskoláinak reformjait, méltó figyelmet érdemelnek a ref. egyház következő tanügyi szervezkedései. A dunáninneni kerület 1 801-ben teljesen reformált tanszervezetet hozott be s 1840-ben újból átalakítá azt. A tiszántúli superintendentia 1806., 1812., r82i.s 1840-ben középiskolái rendezését mindannyiszor a kor igényeihez alkalmazá. A tiszáninneni kerület 1803., 1810., 1828. és 1837-dik évben lényegesb átalakításokat eszközölt; ezenkívül több egyes iskola külön szervezkedett, mígnem 1840-ben átalános reformtörekvések indultak meg. Az ágost. hitvallásuak egyetemes tanügyi reformjai — eltekintve a Schedius-féle 1806. s utóbb 1840-ik évi javallattól — 1841-ben indultak meg. 1842-ben hozatott meg az első egyetemes tanszervezet, ezt követé javítólag az 1846. évi s 1 869-ben az acsai fejezé be. Ilyen volt visszatekintve a protestáns mozgalom 1848-dik évig. (L. Jeszenszky Istv.: A magyarhoni protestáns középiskolák, 42-ik lapon.) A gymnasium 1848. előtt négy grammatikai osztályból állott s ezek képezték az algymnasiumot és schola humanitatis príma et secunda két osztályából, melyekben a szónoklat és költészet tanítattak. Ezekből alakult, a grammatikai négy osztály beszámításával a felgymnasium. Ezentúl feljebb következett a magosb tankör, lyceum vagy akadémia, három éves tanfolyammal, honnan az ifjak novitius, biennis, triennis deákoknak neveztettek. Az algymnasium tantárgyai ezek voltak: latin olvasás, helyes szókiejtés s írás, alaktan, etymologia a szószármázással s összetétellel, mondattan, szókötéstan, a könnyebb műfajok irálya, a 27