Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-21 / 12. szám

KÖN Y VISM ERTETÉS. Névkönyv az erdélyi ev. ref. Anyaszentegyház számára. IS80. XX111. évfolyam. Ara 50 kr. o. é. E névkönyv első évfolyama (1858) 55 lap tartalommal és csakis statisztikai adatokat közölve, jelent meg. A harmadik évfolyamban b. e. Bodola Sámuel püspök már így it*: »A Verestói György után lcöveticeztett püspökök életrajzát leirni régi szándékovi s nyomban folytatja Bod Péter smyrnai Polykarpus-át és közli Zágoni Aranka György, Dézsi Lázár György, Csernátoni Vajda Péter és Eperjesi Zsigmond püspökök életrajzát ; de az ősz püspök régi szándéka egészben nem valósult meg ; mert Keresztes Máté, Abacs János, Bodola János, Antal János és Bodola Sámuel életrajza iróra és közlésre vár. A névkönyv néhány évfolyama a statistikai adatok mellett külömböző, közérdekű kérdéseket vitat meg ; a hatodik évfolyam már rendszeresen kezdi meg az egyes tractusokban levő egyházak történetét s ezt a többi évfolyamok folytatják. A kezünk alatt levő füzet a Szilágy-Szolnoki tractus történetét folytatva, Zilah város és egyházközség történetét ismerteti 1780-ig. Szerző a rendelkezésére álló adatokat ügyesen csoportosítja. Zilah múltját, küzdelmét, fejlődését tüzetesen ismerteti (1—56 lap), az elésorolt adatok elég élénken tüntetik elé, hogy Zilah felett is zivataros idők vonultak el ; de az egyház ma megerősödve hirdeti: Erős várunk nekünk az Isten ! A statistikai adatokból (57—135 lap) olvassuk, hogy az egyházkerület anyaszentegyház 543 anya-és 514 leány-egyházzal 329.108 lelket számlál. Iskolába jár 39.041 tanuló, de a tankötelesek számát tudni nem lehet, mert hat esperes és a püspöki vizsgálat alatt levő egyházak lelkészei a szükséges adatokat nem küldték be ; legalabb a kérdőjelek erre engednek kiivetkeztetni. E kérdő-jelek elég setét foltok előttünk is, és lesznek a késő kor előtt is. Kár, hogy a névkönyv nem hozza a hazasodtak, szülöttek, elhaltak kimutatását, ezt legalább tractuson. ként közleni kellene, és hogy ezáltal a névkönyv terjedelme ne nevelődjék, az egyházi hivatalnokok és egyes egyházak betűrendes névjegyzékét (136—163 lap) el lehetne hagyni. Kár, hogy a romaniai egyházakról egy idő óta, a névkönyv nem emlékezik. Miután ez egyházak az erdélyi egyházkerület hatósága alatt állanak, szükséges azokat is elésorolni. Celder Márton ezt bizonyára nem fogja rosz néven venni. Es kár, hogy az adatok elősorolásában átalában nincs egyöntetűség, a görgényi és n.-szebeni esperesek részletes kimutatást közölnek ; külömbséget tesznek a diaspora és leány-egyh. közt; a többi esperes minden községet, hol se tanitó se egyházi birtok sincs, csak pár lélek, már filiának keresztelnek el; innen van a kimutatás végén: 514 filia. A névkönyv adatai nem biztosok; a névkönyv 1878 évi adatokkal 1879-ben kerül ki sajtó alól és szól 1880-ra, E visszás helyzeten segítni kell. A névkönyv a múlt év őszén került a nyomdába s ha nem az 1878 évi állapotot tükrözi, akkor az 1879-ik év bizonyos részletét tüntetheti fel ; időközben számítni fel az egyhazak népességét felette nehéz és e számítást évről-évre evidentiaban tartani, még nehezebb. Nekünk nem arra van szükségünk, hogy mint egy uj regényt, mi hamarabb olvassuk a névkönyvet, hanem arra, hogy valót nyerjünk mi, és nyerjenek utódaink, kiknek ez adatok egyházainkról beszélni fognak. Legcélszerűbb lenne az adatokat a polgári évhez kötni; p. o. az idei can. visitatió beadná az 1879. évi statistikai adatokat: házasultakat, szülötteket, elhaltakat, szaporodást, apadást, tanköteleseket, tanulókat stb. Másik kérésünk az lenne, hogy Keresztes Máté, Abacs János, Bodola János, Antal János, Bodola Sámuel pöspökök életrajza a névkönyv lapjain tétessék közzé, mint b. e. Bodola Sámuel tervezte és fele részben meg is tette. Szerencsére Kolozsvárt lakik a tudós Szabó Károly, a ki vállalkozna erre, vagy legalább segédkezet nyújtana; és Bod Péter smyrnai Polykarpusát ujbóljavitva-bővitve- ki kellene adni. Ezzel a m.-igeni temetőben jeltelen hant alatt pihenő Bod Péternek emelnénk emléket; és eloszlatnék gr. Mikó Imre aggodalmát: „Ki folytatja az Athenást '. Timhaulest ? Gellius Trarisylvaniust ? Polykarpust r. RÉGISÉGEK. Pécsi Simon biblia fordítása 1634-ből. A gróf Teleki-család marosvásárhelyi levéltárának jelenleg rend ezes alatt lévő része több becses kincse között most került napfényre Pécsi Simon eredeti bibliafordítása is. Pécsi Simon, pécsi származású, ki Kolozsvárit tanult, s onnan Szent-Erzsébetre rendeltetett iskolatanitónak s később külföldi egyetemeken képezte magát, mint műveiből látszik, inkább egyházi pályára. Mint ügyes, képzett egyén Bocskai István titkára s később Bethlen Gábor alatt korlátnok volt. A szombatosok Maros- és Udvarhelyszéken az ő nagybefolyású oltalma és támogatása alatt terjedtek el. Ezek számára fordította le Pécsi Sz. Dávid Zsoltárait az eredeti szövegből magyarra és kezdette meg az O-Testamentom lefordítását is. E fordításról Kemény J., Bod Péter, Benkő, Lugossi, Szilágyi Sándor és Kővári után csak annyit tudtunk : „hogy Pécsi öregségében visszatért a ref. vallásra és meghagyatván kezénél szenterzsébeti jószága, 75 ház jobbágygyal, annak határáról kimennie nem volt szabad ; ott a bibliának zsidó nyelvből magyar nyelvre fordításában töltötte idejét s abba is holt belé.*""*) *) Bod Péter élete és munkái. Irta gróf Mikó Imre l'est. lSíiá. **) Bod : Athenás 223. lap.