Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-07 / 10. szám

s a német reformatio elveit védelmezték a generális synodusban. Végre a synocluson kivül is ékesen szóló protestatiók tétettek. Igy egy reactió tamadt a liberalismus részére is. Több egyházi s világi tudós, — kik eddig távol tárták magukat a harctól, — megborzadva látták, hogy az ev. egyház olyan útra tereltetik, melyen visszahajtatik a pápaság ölébe. Belátták, hogy ennek mily súlyos következményei leendnek úgy a protestantismus jövőjére, mint a modern társadalomra nézve és egymásután protestáltak. A clerikalis szellem az első rohamot az egyetem jogai ellen intézte; arra bírta a synodust, hogy követelje a minisztertől, miszerint a megürült székeknél ne csupán a fő egyházi tanács, hanem az állandó synodalis bizottság javaslatát is vegye figyelembe. Egy ilyen módozat elfogadasa komoly hátrányára lenne Németország értelmi fejlődésének, mert egyensúlyozná a tudomány független vizsgálódásait ; miért is a berlini egyetem azt valaszolta, hogy a theologiai facultás, melynek tanárai így a tudomány önzetlen képviselői megszűnvén lenni, ez esetben nem nyugodhatnék tovább az Alma mater kebelében. Még sem ugy megy hát minden, mint azt az orthodoxia zuggyűlésén elfogadott terv kívánná. Igaz, hogy azt a synodus elfogadta, de semmi sem mutatja, hogy határozatai felső helyen jóva hagyatnanak. A protestáns lelkiismeret föltámad s a közvélemény nern épen a synodusiak mellett van. Ez pedig olyan tényező, melyet számba kell venni akkor, midőn az egyház elnyomására akarnak törvényeket alkotni. Mégis annyit kimondhatunk, hogy a porosz orthodoxia nem fog iszonyodni az erőszakos eszközök felhasználásától sem, hogy „a jó német népet megmentse a teljes elromlástól !! !(

<

finis honestat média. Meri-e az egyházat olyan ostrom állapotba tenni, mint azt ultramontán barátai tanácsolják, az az meri-e a világi hatalomtól kérni, hogy a parochiáktól vegye el szavazati jogukat s szüntesse be a kerületi consistoriumokat és tanácsokat ? . . Ezt a közel jövőben meg fogjuk látni. A Hofprediger-Partei fanatikus tagjai nem irtóznak ilyen megoldástól sem. Az Alliance Liberale után Hetesy Vicfor, lelkész IRODALOM. Tettey Nándor és társa kiadásában Bpesten megjelent : A mit mindnyáján érezünk. Beszélyek, irta Tóth József. — A mit mindnyájan érezünk, szerző szerint mi lehetne más, mint a szerelem ? Kötetének minden darabja e körül forog, mint bolygók a nap körében, melytől mindegyik fényét kapja. Figyelemreméltó a kötetben, a lélektani processusok gondos rajza, ellenben kifogásolható a meseszövés, s a túlvitt romanticismus, melylyel szerző úgy látszik főleg a női olvasó közönségre akart hatni. „Az eljátszott élet," egyszerű, hangulatteljes beszély. Egy koldus hadnagy szerelmes egy szegény leányba; cifra nyomorúsága azonban terhére van, s érdekből, vonzalma ellenére, jegyet vált a tábornok vén kisasszony leányával: helyzete egyre bonyolódik elannyira, hogy itt már csak (az író genialitása) vághatna ki. Ez azonban ezúttal nem jelentkezik. Legtöbfy elismeréssel kell adóznunk a kötet „A Lajcsi meg a Csája" című, a cigány muzsikusok életéből vett novellájának, melyben a jellemzés sokoldalúsága, következetessége, és a meleg, ragyogó színek alkalmazása igen vonzólag hatnak az olvasóra. P"z a beszély maga megérdemli, hogy szerzőjének szép jövőt jósoljunk. I Sőt jósoknak sem kell lennünk vele szemben, mert remé! nyeink egy részét már e kötettel beváltotta, mely a következő beszélyeket tartalmazza : Az arany szemfedő ; Lajcsi meg a Csája; a vizi tündér románca ; eljátszott élet ; az uj farsang ; a mulatt nő. E fűzet kellemesen szórakoztató olvasmányul szolgálhat s megérdemli, hogy a közönség minél nagyobb pártolásban részesítse. Ára i frt. Táborszky és Parsch zenemű kereskedésében megjelent Bpesten Nyolc eredeti dal (Blaháné Lujza úrhölgynek ajánlva), u. m. Galambposta. Jaj istenem. Három mester. Leány álom. Falu végén. Búra hajol. Kis gyöngy patak. Fönn a lombos. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) irta Állaga Géza (s

Szeretlek én" „Befútta az útat" szerzője.) Kivonat, Bárdosy Gyula Jász-Nagykun-Szolnokmegye kir. tanfelügyelőjének a megyei közig, bizottsági febr. 9-én tartott ülésben tett rendszeres jelentéséből. — Ezen mindössze i levélre terjedő, de azért a megyei közoktatás állapotának körvonalait híven feltüntető jelentés szerint, az 1878 9-ik tanévben Jászmegye iskoláiba j járt 15.716 r. kath., 14.684- h. h., 1182 mózes, 146 ev. 12 g. kel. és 3 g. kath. felekezetbeli tanuló, kik nemzetiségre nézve 7 német és 8 tót kivételével, mindnyájan magyarok. A rendes és segédtanítói fizetésekre évenkint 118.068 frt fordittatik, s így egy tanítóra átlag 429 frt 34 kr. jut, mi által e megye a törvényes minimumot túlhaladta, s nagy előnyben van az ország számos más megyéjével szemben, hol egy tanítóra sok helyt csak 100, 80 vagy épen csak 60 frt esik. Értesítés. Szíves tudomásul mind azoknak, kik hozzám a „Káté" ügyben irtak : folyó év febr. 24. Somjénben tartott népisk. bizottság intézkedése folytán a Káté munkában van, s a jövő tanévre kapható lesz." Bognár Endre. Nyíregyházán Ábrányi Lajos „Nyir-vidék" cim alatt ápril i-sején társadalmi hetilapot indít meg. Ezen uj lap körül számos kiváló erő csoportosúl; beírnunk atársai sorában ott látjuk Farbaky József ev. leik., Lukács Ödön ref. leik., Leffler Sámuel gymn. tanár, Materni Lajos gymn. igazgató stb. nevét. Kiadó-tulajdonosok Piringer és Jóba nyomdászok. Előfiizetési ara egész évre 4, félévre 2 frt.