Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-07 / 10. szám

s a német reformatio elveit védelmezték a generális synodusban. Végre a synocluson kivül is ékesen szóló protes­tatiók tétettek. Igy egy reactió tamadt a liberalismus részére is. Több egyházi s világi tudós, — kik eddig távol tárták magukat a harctól, — megborzadva látták, hogy az ev. egyház olyan útra tereltetik, melyen vissza­hajtatik a pápaság ölébe. Belátták, hogy ennek mily súlyos következményei leendnek úgy a protestantismus jövőjére, mint a modern társadalomra nézve és egymás­után protestáltak. A clerikalis szellem az első rohamot az egyetem jogai ellen intézte; arra bírta a synodust, hogy követelje a minisztertől, miszerint a megürült székeknél ne csupán a fő egyházi tanács, hanem az állandó synodalis bizott­ság javaslatát is vegye figyelembe. Egy ilyen módozat elfogadasa komoly hátrányára lenne Németország ér­telmi fejlődésének, mert egyensúlyozná a tudomány füg­getlen vizsgálódásait ; miért is a berlini egyetem azt valaszolta, hogy a theologiai facultás, melynek tanárai így a tudomány önzetlen képviselői megszűnvén lenni, ez esetben nem nyugodhatnék tovább az Alma mater kebelében. Még sem ugy megy hát minden, mint azt az or­thodoxia zuggyűlésén elfogadott terv kívánná. Igaz, hogy azt a synodus elfogadta, de semmi sem mutatja, hogy határozatai felső helyen jóva hagyatnanak. A pro­testáns lelkiismeret föltámad s a közvélemény nern épen a synodusiak mellett van. Ez pedig olyan tényező, me­lyet számba kell venni akkor, midőn az egyház elnyo­mására akarnak törvényeket alkotni. Mégis annyit kimondhatunk, hogy a porosz ortho­doxia nem fog iszonyodni az erőszakos eszközök felhasz­nálásától sem, hogy „a jó német népet megmentse a teljes elromlástól !! !( < finis honestat média. Meri-e az egyházat olyan ostrom állapotba tenni, mint azt ultramontán barátai tanácsolják, az az meri-e a vi­lági hatalomtól kérni, hogy a parochiáktól vegye el szavazati jogukat s szüntesse be a kerületi consistoriu­mokat és tanácsokat ? . . Ezt a közel jövőben meg fogjuk látni. A Hofprediger-Partei fanatikus tagjai nem irtóznak ilyen megoldástól sem. Az Alliance Liberale után Hetesy Vicfor, lelkész IRODALOM. Tettey Nándor és társa kiadásában Bpesten meg­jelent : A mit mindnyáján érezünk. Beszélyek, irta Tóth József. — A mit mindnyájan érezünk, szerző szerint mi lehetne más, mint a szerelem ? Kötetének minden darabja e körül forog, mint bolygók a nap körében, melytől mindegyik fényét kapja. Figyelemreméltó a kötetben, a lélektani processusok gondos rajza, ellenben kifogásolható a meseszövés, s a túlvitt romanticismus, melylyel szerző úgy látszik főleg a női olvasó közönségre akart hatni. „Az eljátszott élet," egyszerű, hangulatteljes beszély. Egy koldus hadnagy szerelmes egy szegény leányba; cifra nyomorúsága azonban terhére van, s érdekből, vonzalma ellenére, jegyet vált a tábornok vén kisasszony leányával: helyzete egyre bonyolódik elannyira, hogy itt már csak (az író genialitása) vághatna ki. Ez azonban ezúttal nem jelentkezik. Legtöbfy elismeréssel kell adóznunk a kötet „A Lajcsi meg a Csája" című, a cigány muzsikusok életéből vett novellájának, melyben a jellemzés sokoldalúsága, következetessége, és a meleg, ragyogó színek alkalma­zása igen vonzólag hatnak az olvasóra. P"z a beszély maga megérdemli, hogy szerzőjének szép jövőt jósoljunk. I Sőt jósoknak sem kell lennünk vele szemben, mert remé­! nyeink egy részét már e kötettel beváltotta, mely a következő beszélyeket tartalmazza : Az arany szemfedő ; Lajcsi meg a Csája; a vizi tündér románca ; eljátszott élet ; az uj farsang ; a mulatt nő. E fűzet kellemesen szóra­koztató olvasmányul szolgálhat s megérdemli, hogy a közönség minél nagyobb pártolásban részesítse. Ára i frt. Táborszky és Parsch zenemű kereskedésében meg­jelent Bpesten Nyolc eredeti dal (Blaháné Lujza úrhölgy­nek ajánlva), u. m. Galambposta. Jaj istenem. Három mester. Leány álom. Falu végén. Búra hajol. Kis gyöngy patak. Fönn a lombos. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) irta Állaga Géza (s Szeretlek én" „Befútta az útat" szerzője.) Kivonat, Bárdosy Gyula Jász-Nagykun-Szolnok­megye kir. tanfelügyelőjének a megyei közig, bizottsági febr. 9-én tartott ülésben tett rendszeres jelentéséből. — Ezen mindössze i levélre terjedő, de azért a megyei közoktatás állapotának körvonalait híven feltüntető je­lentés szerint, az 1878 9-ik tanévben Jászmegye iskoláiba j járt 15.716 r. kath., 14.684- h. h., 1182 mózes, 146 ev. 12 g. kel. és 3 g. kath. felekezetbeli tanuló, kik nem­zetiségre nézve 7 német és 8 tót kivételével, mindnyá­jan magyarok. A rendes és segédtanítói fizetésekre éven­kint 118.068 frt fordittatik, s így egy tanítóra átlag 429 frt 34 kr. jut, mi által e megye a törvényes mi­nimumot túlhaladta, s nagy előnyben van az ország számos más megyéjével szemben, hol egy tanítóra sok helyt csak 100, 80 vagy épen csak 60 frt esik. Értesítés. Szíves tudomásul mind azoknak, kik hozzám a „Káté" ügyben irtak : folyó év febr. 24. Som­jénben tartott népisk. bizottság intézkedése folytán a Káté munkában van, s a jövő tanévre kapható lesz." Bognár Endre. Nyíregyházán Ábrányi Lajos „Nyir-vidék" cim alatt ápril i-sején társadalmi hetilapot indít meg. Ezen uj lap körül számos kiváló erő csoportosúl; beírnunk a­társai sorában ott látjuk Farbaky József ev. leik., Lukács Ödön ref. leik., Leffler Sámuel gymn. tanár, Materni Lajos gymn. igazgató stb. nevét. Kiadó-tulajdonosok Piringer és Jóba nyomdászok. Előfiizetési ara egész évre 4, félévre 2 frt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom