Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-04 / 1. szám

Zsigmond királytól kezdve Mária Teréziáig, 1411 —1772, Írását, győződtem meg róla, hogy ez teljes lehetetlenség Lengyelországnak elzálogosítva, külön lengyel ható- lett volna az 1879. évig ; a mennyiben sem az egészet, ság által (Stardstey) a lublói várból kormányoztatott. de még csak egyes korszakok történetét is megírni, Ily külön fejlődés és viszontagság bizonyitásara csak okmányok nem léte, vagy teljes szétszórtsága miatt, a egy példát akarok ez úttal felhozni. Egyházunk életé- legnagyobb buzgalommal kutatónak is, merő sysiphusi ben legsötétebb gyászszinben tűnik fel az 1674. év, munka lett volna. midőn lelkészeink Pozsonyba idéztettek és nagy szám- Két nagy csapás érte a magyar ref. egyházat e mai elitéltettek. Ez év febr. 8-kán Bethlenfalvy János tekintetben, egyik az 1849-ben Nagy-Enyeden történt kanonok és Tarnócy Ferenc k. biztos az idéző levéllel katasztrófa, midőn, miként a régi költő mondja, > ; a van-Lőcsén megjelentek és a lelkészt, tanítót, birót, jegyzőt daloknak sanda bölcsesége4 elégeté a kegyeletes buzgó-és a városi gyámot a nevezett »judicium delegatum4 - ságu Bethlen Kata grófnő hagyományából egybegvíílt kín­hoz beküldték. Ugyanaz történt Kézsmarkon és köve- cseket. Hisz a tűznek—mint Victor Hugó mondja—mind­teltetett a 13 elzálogosított várostól is. Az utóbbiak egy, akar szalmát, akár könyvet vessenek táplálékul. Lubomirszky Iieraclius lengyel helytartóhoz fordúltak Itt égtek el Gálszécsi Istvánnak 1536-ban Krakkóban, s segítségért, és nem híjába. Midőn az egész ország pro- Székely Istvánnak ugyancsak Krákkóban 1548. nyoma­testánsai remegtek a pozsonyi ítélőszék pusztításai előtt: tott énekes könyveik. Mindmegannyi megbecsülhetetlen ama városok Lubomirszkytöl Varsóból 1674. feb. 18- okmányok, miknek haszna mai nap kimondhatatlan volna; kán oly védiratot kaptak, melyben élet- és jószág- ezek már nem léteznek sehol. Itt tehát mar hiaba vesztés büntetése alatt, »sub poena colli et confiscatione sajnálkozunk. bonorum4 megtiltatik Pozsonyba menni.1 ) Es igy még A másik csapast nem a vandalismus, nem a tuz számos más példát is idézhetnék annak bizonyítására, mérte reánk, ezt a nemzeti hidegség, talán a felekezeties hogy a szepesi egyházak különleges fejlődése veres fo- szűkkeblűség okozta, s ez volt az, hogy a nagy szor­nalként szazadokon át húzódik, mit az egyháztörténet- galmu gyűjtő Nagy István kiváló becsű 1 ónyvtára a író okvetlenül tekintetbe fog venni. british muzeumba jutott. A jelen cikk folyamaban nevezett művek és ut- Ez a szeg ény, fillérekből éldegélő kalvinistasag mutatásokon kivül a szepesi egyháztörténelmi viszonyok képes volt megmenteni a hazának, a hazai tudományos­jellemzésére még következő könyvek szolgálnak: Matri- S agnS i k a Ráday-könyvtarat. És a nemzet zöme nem cula Moleriana, 1 520. Medulla Geographiae practicae, aup- adott egy arv a krajcárt se a Nagy István-féle könyv-lore Davide Fröhlichio, 1639. Beschreibung des Kőnig- t megmentésére. Pedig ebben is voltak megfizethet­reiches Ungarn, 1690, von Andreas Stiiber. Analecta je n okmányok. Scepusii, Garolo Wagner, 1714. Hungáriáé Prodromus, Szerencsére egy buzgó lelkű ref. theologus diák Belio, 1723. Bdrdossy, Supplementum Analectorum, 1802. — Varasdi Lajos, jelenleg tolnamegyei tanfelügyelő — Geschichte des Königreichs Ungarn, von Johann Chris- több, e targyu énekes könyvet ismertetett a még akkor tian Engel. Historico-Geographica descriptio Terrae Sce- itthon levő Nagy-féle könyvtárból. (Lasd Prot. Egyh. pusiensis, auctore Georgio Bolius (kézirat). Manuscriptum és Isk. Lap 1862. é. f. 1—13. szamait). DniMois, 1800. Klein s Nachrichten. História ecclae ev. így már most a legelső okmany-példányoknak bir­in Hungaria, precipuc \4er0 in XIII. oppidis Scepusii, tokában nem lehetvén, csak ugy hozzávetőleg, hiányosan^ 1830. Nachrichten iiber den jetzigen Zustand der Evan- legíölebb a nagydobszai írott énekes könyv után tapo­gelischen in Ungarn, 1822, von Georg Berzevitzy. gatózhatunk a magyar ref. énektörténelmet illetőleg, Geschichte der evang. Kirche in Ungarn vom Anfang közvetlen a reformatiónak hazankba lett elterjedése után. der Ref. bis 1850, mit Rücksicht auf Siebenbiirgen, A későbbi korokban, péld. a 16. század vége felé 1854. Henszlmann Imre: Lőcsének régiségei. „Nach mar teljes világosságban járhatunk, itt már megvan der Schicht4 című és Góllnicbányán megjelenő egyházi az 1379-iki „Énekes keoniv4 , „melibol szoktanak az havilap, szintén tekintettel van egyháztörténelmi közle- Vrnak dicziretet modani4 stb. (unicum - példány a ményekre. Nyomda alatt van az én művem ; s Zipser kolozsvári ref. coll. ktár.), megvan Bornemisza Pétere Geschichts- u. Zeitbilder. Ein Beitrag zur vaterlándischen 1582-ből, Csáktornyai Jánosé 1590 bői és mindenek felett Geschichte,4 mely 2—3 hónap alatt fog megjelenni és a Gönci Györgyé 1592., 1602., 1616. és 1620 ból, mind a mennyiben a kitűzött cél megengedi, egyháztörténelmi debreceni kiadás. Ez első négy kiadás felettébb ritka, viszonyainkkal is foglalkozik. Weber Samu. s csakis egy egy unicum-példányban volt eddig isme­~ 1 " rétes a kolozsvári, marosvásárhelyi, gyulafehérvári és Töredékek a magyar ref. énektörténelemből. pozsonyi (róm. kath. lyc.) könyvtarakban; míg nem a Évek során át foglalkozván már e, nálunk meg- mult nyáron nekem is birtokomba jutott egy 1620-iki lehetősen elhanyagolt tárgygyal, most, midőn tüzetesen e P 1 ' 1 1 • ' f ./ 1 , / -1 De hát miért, hogy azt mondám, miszerint a akaram megkezdeni a magyar ref. enektortenelem meg- . - ' ' . " magyar ref. énektörténelmet 1879-ig megírni se lehetett 7) Scholtz : Kirchl Nachrichten II. 70. j yolna ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom