Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-15 / 7. szám

tractusban egy t. prédikátor, aki sub anonymo már négy rendbeli nevezetes munkát nyomtatott, u. m.: 1. Szükségben segítő könyv. Németből fordítva 1790. 8 r. 518 1.*) 2. Ba f geograplriája. 1791. 8° 224 1. 3. Eredeti magyar munka. 1792. 8° 58 1. 4. Ismét más eredeti magyar munka. 1803. 87 102 lap*. E hiányos és cím nélküli közlés nem nyújt e munkák tartalma iránt semmi felvilágosítást s ezt az e. m. levéltára s jkönyvei sem adnak, csupán kéziratban maradt következő munkáit említik : 1) Aranytermő uj világrész feltalálása. 2) Astronomia reformata; de itt is csak a cím s nem egyszersmind a tartalomról van emlités. Életrajza s egyéb adatok: Fábián József »Pred. Tárház* (Vác 1809) 3 k. IV. f. 189—192. Kiss Károly ^Monog. vázlatok* (Pápa 1879) 40. 113. 318 1. 2. Simon Jónás. Garamlöki prédikátor volt. Született 1760-ban Kocson (Komárom m.). Tanulmányait az itteni kisgymnasiumban kezdte s folytatá és bevégzé (1775 —1844) Patakon. A szokásos akad. rectoriát Nagy-Sarlóban töltötte 1789-ig, mely évben Bécsbe rándult, hol egy évet töltve szódói prédikátor lett Barsban 1791-ben. Hét év múlva innen G.-Lökre vitetett. Itt hunyt el 1825-ben. Dogmatikus vitatkozásokat igen kedvelő férfiú volt, mely miatt az e. megyén is bevádoltatott, olyanokat állítván, miket az illetők botránkoztatónak véltek. Az e. megye azonban fölmentette. Löki pred. korában egy dogmatikus tárgyú munkát adott ki »Keresztyén trombita* címen 1799-ben, mely csak ugy nem maradt nyakán, hogy a barsi egyhazak mindegyikének s minden collegáinak s ösmerőseinek egy-egy ingyen példányt adott. Bánhorváthy János. "Ujbarsi prédikátor volt. Barsban (Hont m.) született 1761-ben. Tanulmányait a közeli Losoncon kezdte (1774) s Debrecenben végezvén, 1793-ban Madarasra ment akad. rectorul. Kitöltve itt idejét, a frankfurti egyetemet látogatá meg. Haza jővén, Tergenyén (Hont m.) lett prédikátor 1795-ben. Három évvel utóbb Ujbarsra ment. Itt hunyt el 1824-ben. E. megyei ülnök s gyámoldai pénztárnok is volt. Megjelent tőle (Szabó Péterrel együtt) »Kegyesség oszlopa, melyet Soovari Soos Judit — Péli Nagy András ur hitvese felett emelt*. Pozsony. Webernél. 1814. K. 8° 56 1. *) Igen becses munka ; teljes cime : „Szükségben segitő könyv. Német nyelvből magyarra fordítva és Magyar Országhoz alkalmaztatva Komiéi János által. Pesten, Stáhel József és Kilián könyvárosnál, 1790 * Sebők e munka Írásakor tán Péli Nagy András, barsi főcurator családjával Bécsben tartózkodott, mert művének a S

kedves hazához* intézett előszavát így írta alá : „írtam Bétsben. Szent János Havának 4-dik napján. 1790. A Forditó.* Szerk. 4-Szabó Péter, esperes s nagyodi prédikátor volt. Született 1771-ben Alsó-Fegyverneken (Hont). Tanult N.-Kőrösön, Losoncon, Pozsonyban s Patakon. 1803-ban Hamvára ment akad. rektorul, honnan három év múlva szülőföldére visszakerülvén, Barsban, majd 1807-ben Bajkán s végre j (két izben) Nagyodon viselt prédikátori s 1836-tól a forradalomig esperesi hivatalt. A barsi e. m. akkori segédgondnoka nejének hala-Iára irt gyászbeszédét , mely a Bánhorvátyéval együtt jelent meg, lásd feljebb. Szfiwkúty Károly. (Vége következik). IRODALOM. Folyóiratok. Az Egyetemes Philologiai Közlöny II. füzete, változatos tartalommal megjelent. Goldziher Ignác érdekes adalékokat közöl a keleti tanulmányok XVIII. századbeli bibliographiájahoz; Heinrich Gusztáv a magyar cisiókat ismerteti; Fröhlich Róbert helybeli ev. fog. tanár alaposan bírálja Ribáry F. világtörténelmét, melyről kimutatja, hogy részleteiben a hibáktól hemzseg, egészben véve pedig mások után készült ; Finácy Ernő Julianus császárról értekezik ; Cambel Samu, a tót hangszerkezettel foglalkozik, még pedig állandó figyelemmel az ó szláv nyelvre. Egyébb cikkek Pec V., Csengeri J., Szilasi M. és Ábel J. tollából. E folyóirat kiadója a Franklin-Társulat; előfizetési ára egész évre 6 frt. — A Bodnár Zsigmond által szerkesztett Havi Szemle februári füzetének tartalma : Pethő Gyula aranytermő vidékek. Brassai Sámuel: a magyar helyesírás. Scotta Dezső : Swinburne Algernon. Holtzendorff: a közvéleményről. Lukács Béla : tiz évi gazdalkodás. Justus: reform-politikánk. Hegedűs István: téli kép (költemény). Dukay : neologia és orthologia. Tiber Ágoston Heinrich Cid-magyarázatanak ismertetése ; végül könyvszemle. A Havi Szemle ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba (Damjanich utca 27. sz.) vagy Wilckens F. C. és fia nyomdájába küldendők. Pestalozzi valogatott paedagogiai munkái. Fordí-I totta és magyarázatokkal ellátta Zsengeri Samu. V. füzet. A forditó saját kiadása. Ára 50 kr. Kassa sz. k. város népoktatásának 1879. évi állapota. Dr. Verédy Karoly abauj-tornai tanfelügyelőnek e 1 2 lapra terjedő jelentése, tárgyaltatott a közigazgatási bizottság jan. 8-an tartott ülésében. Pontos kimutatása a kassai 23 tanintézet állapotának. Összehasonlitólag kimutatva ismerteti a város népiskoláit 1869. és 1879-ben. A ref. és a r. kath. iskola 1873-ban községivé alakult. Az ág. evangélikusok ma is egy magyar német elemi és felső leányiskolát tartanak fönn 5 tanítóval, 237 tanulóval, 6007 frt évi kiadással (tandíjból befolyt 1700 frt),