Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-17 / 33. szám

esetre tandíjmentesek, sőt a reászorultak tanszereket is ingyen kapnak az iskolától. 13. §. Ragályos bajban, vagy elmebetégségben szenvedők avagy tanithatlau tompa elméjűek kizár?ndók a nyilvános óvodákból és népiskolákból. 14. §. Az egyháznak nyilvános óvodáiba és népiskoláiba első sorban saját hívei, de azontúl bármely vallású és nyelvű növendékek •— és pedig a saját híveivel teljesen egyenlő feltételek alatt — befogadandók. — A más vallású növendékek esak azon esetben utasíthatók vissza, ha az illető osztályban a törvényes létszám már betelt; vagy ha a beiratások előre kihirdetett határidejéig annyi ref. vallású növendék jelentkezett, hogy a más vallásúak csak ezek kiszorításával vétethetnének fel. Második fejezet. Kisded-óvodák. 15. §. A kisded-óvodák a 6 éves kort el nem ért gyermekek megóvására s gondozására ; és testi és szellemi képességeinek korukhoz mért fejlesztésére szolgáló intézetek. Szervezhetők akár kisded-óvodákul, akár Fröbel-féle gyermekkertekül. 16. §. Bármiként berendezett óvodában szigorúan megtartandó elv, hogy az nevelőintézet ugyan, de egyáltalán nem tanintézet. Az óvoda a gyermekek ügyesitése, — s testi és lelki erőiknek fejlesztése által a népiskolára előkészítő intézet, de az elemi iskola tantárgyait képező ismeretek tanítása annyira kizárandó, hogy a gyermekek nem oktathatók egyébre mint: 1. saját vallásuk szerint imádkozni; 2. énekelni; 3. korukhoz mért testgyakorlatra ; 4. a Fröbel-féle játékokra. Azonban vigyázni kell, hogy az énekkel, gyakorlatokkal és különösen a Fröbel-féle játékokkal is a növendékek ne legyenek tul izgatva. 17. § Óvodába felvehetők oly fiu- és leánygyermekek, kik életűknek harmadik évében vannak és a 6-ik évet túl nem lépték ; — be vannak óltva és orvosi bizonyítás szerint ragályos bajban nem szenvednek. Hat évesnél idősebb csak oly gyermekek vehetők fel — de legfelebb 8 éves korukig —, kik a 26. §. értelmében mentesitvék az elemi iskolától. 18. §. Kisdedóvoda igazgató óvója lehet oly férfi vagy nő, ki tanitó- vagy óvó-képezdei tanfolyamot végezvén, vagy megfelelő képzettségét igazolván, külön képesítő vizsgálaton e hivatalra képesittetett, és valamely kisded-óvodában legalább félévig működött gyakorlatilag. Hasonló képzettség igazolása mellett alkalmazhatók az igazgatón kivül a többi rendes óvók is. Azonban, ha ily egyének elegendő számmal nem kaphatók, az illető felsőbb hatóság megengedheti, hogy egy képzett óvó vezetése alatt rendkivülileg alkalmaztassanak képezdei tanfolyamot nem végzett, de különben alkalmasnak találtató egyének is óvókul és segédszemély ekül. 19. §. Az óvók fizetését, a helyi körülmények szerint, az iskolaszék javaslatára az egyházközségi, tanács állapítja meg, az egyházmegye jóváhagyásával. Az óvodát vezérlő rendes óvó fizetése azonban, lakáson vagy megfelelő lakbéren kivül, nem lehet keve sebb mint 300 frt. A hol most a fizetés nagyobb, ott az alább nem szállítható. 20. §. Egy-egy óvó gondozása alá 40 gyermekné több nem adható. 21. Az óvoda az orvos által (a mennyiben az helyben vagy közelben van) legalább havonkint egyszer meglátogatandó, s ez alkalommal megvizsgáltatandók ugy a növendékek, mint az összes helyiségek. Az orvos, látogatásáról haladéktalanul jelentést tesz az iskolai széknek, szükség esetén értesiti az esperestet. Az orvosi nyilatkozatok alapján szükséges intézkedéseket az iskolaszék, illetőleg a presbyterium azonnal köteles megtenni. 22. §. Az óvodák és az óvók ugyanazon hatóságok alatt állanak, mint a népiskolák ; és az óvókra ugy alkalmazásukat, mint fegyelmi ügyeiket illetőleg, ugyanazon határozatok érvényesek, mint a íépiskolai tanítókra. 23. §. Óvodák felállítása különösen oly helyeken szorgalmazandó, hol az anyák mezei vagy egyéb oly munkával vannak elfoglalva, mely őket gyermekeik gondozásában akadályozza. 24. §. Az óvodák berendezését, s a bennük szükséges ápolás és nevelés rendjét, valamint az egész rendtartást, a jelen szabályzat értelmében, az egyházkerület szabályrendelettel állapítja meg. Harmadik fejezet. Elemi és felső népiskolák. 25. §. Minden ref. vallású szülő vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek házában gyermekek, mint mesterinasok vagy háziszolgák tartatnak, ismerje ne csupán polgári kötelességének, de egyszersmind keresztyéni és egyháza iránt való kötelességének is, gyermekeinek, illetőleg gyámoltjainak taníttatásáról az állami 1868. XXXVIIL t. c. 1-ső §-sza értelmében gondoskodni; — s azokat — a mennyiben ép oly mérvű oktatásukat háznál vagy magánintézetben nem eszköz'i - nyilvános iskolába járatni, s pedig 6-dik életévük betöltésétől 12-ik, illetőleg 15-ik életévük betöltéséig. E célra szolgálnak az egyházközségek s illetőleg az egyház által ís fentartott elemi és felső népiskolák. 26. §. A testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket, a tiszti orvos bizonyítására az iskolai szék rövidebb vagy hosszabb időre, fölmentheti az iskolábajárás kötelessége alól. 27. §. A tankötelesek, évenként a tanévet egy hónappal megelőzőleg a lelkész, ha kell a polgári elöljáróság segélyével összeirandók ; és folyton nyilván tartandó az is, hogy a ref. vallású helybeli tanköteles gyermekek közöl, kik mely iskolába járnak, avagy háznál miként, oktattatnak ? 28. §. Az iskolát mulasztó gyermek szülője (gyámja,