Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-07-27 / 30. szám
gusok minden tanfolyamot itthon végezzenek, az egyetemes gyűlés által oda módosittatott, hogy csak két évre kötelezendők, mely időtartam után külföldön is folytathatják tanulmányaikat. Az elnök jelenti, hogy a B a 1 d á c s y-alapitványra 150,000 frtot kellett felvenni a Hunyady család kielégítésére, mely 2000 holdnyi birtokra tartott igényt. A testimonium legale a szolgabíró személyében, ki a superintendenst kiséri a kánonszerü egyházlátogatás alkalmával, mint „felesleges és veszélyes" elvettetett. A kerületi gyűlésre, mely aug. 6-kán Eperjesen fog tartatni, az elnökségen kivül még kiküldettek F á b r y, W ü n s c h e n d o r f e r, Weber, Dr. L o r t, M a rs c h a 1 k o, K o s á r y, Topscher és H u s z. Az esperességi gyűlés a jövő évre S z e p e s-V áralj ára fog összehivatni. WEBER SAMU. RÉGISÉGEK. Jeltelen sirok. A „Prédikátori Tárház* irói. 6. Füredi Nagy István, balatonfüredi prédikátor. Született 1770-ben, Alcsúton, prédikátor szülőktől. Tanulmányait Bicskén kezdte, a német nyelv kedvéért Modorban folytatta, s Debrecenben végezte. Itt a pálya befejeztével a költészeti osztályban segédtanár, majd könyvtárnok és senior vala. 1798-ban Jénába ment s hazajővén, a következő évben ordasi, 1800-ban pedig b.-füredi lelkész lőn. Itt hányt el 1841. mint e. kerületi főjegyző. Márton Gábor köveskáli lelkész s e. ker. számvevő, Simony Imre nagypecseli pred. s tanácsbiró, Dobi József tótvázsonyi, Ángyán Mihály szt.-istváni prédikátorok tartottak felette gyászszónoklatokat, melyek együtt megjelentek „Halotti beszédek N. I. b.-füredi lelkipásztor stb. f e 1 e t tc < cimen, Pápán 1841. 8-r. 63. 1, Nagy Istvánnak önálló munkája nincs. Azonban mint e. kerületi jegyzőnek fogalmazványai a 30-as években s a Pred. Tárházban megjelent számos e. beszéde fentartják nevét. (Forrás : A fenebb emiitett halotti beszédek s Fábián Pred. Tárház 3. k. 4. f. 175. lap.) 7. Kecskeméti Zsigmond, polgárdii lelkész s mezőföldi esperes. Született Csajágon, hol atyja (János) szintén lelkész volt. 1737-ben. Peremartonban kezdte tanulását, hol a svábok közt a német nyelvvel megismerkedett. Innen S.-Patakra ment a theologiára. 1760 ban végezvén a tanfolyamot, két évig még a költészeti osztályt vezette s ezután a helvét egyetemekre ment, hol azonban csak egy évet tölthetett, vévén a népes és szép jövedelmű Polgárdi lelkészül hívását (1763). 1768-ban e. m. ülnökül, 1796-ban pedig esperesül választatott. Elhunyt 1810-ben. Önálló munkái: 1. Leiehen-Rede etc. ins Deutsche übersetzt. Giessen, bei Braun. 1771. 4-r. 24 lap. 2. A magyaroknak eredetéről s ezeknek királyaiknak életéről. Pozsony, 1793. Landerer. 8-r. 112 1. Pálma Ferenc munkájából versekbe foglalt história II. Józsefig, mely a Lan lerer-féle kalendáriumokban is megjelent. 3. LXXX. prédikációkból illő katek heti ka és különös alkalmatosságokra készített prédikációk. Pozsony, 1793. Webernél. Nagy 8-r. XXIV és 598 lap. 4. Falusi prédikációk. Győr, 1795. Streibig. 8-r. 672 lap. 5. Ugyanennek második kötete. Pozsonyban és Pesten. Landerer. 1805. 8-r. 312 lap. (Forrás : a Fábián-féle Tárház és Danielik M. írók. 2. k. 138. lap, de itt hiányosan.) 8. Kecskeméti Dániel. A fenebbi fia, s szintén polgárdii lelkész. Született Polgárdiban 1781-ben. Tanult Veszprémben ós S.-Patakon, végzett Pápán, hol a logicusok és rhetorok oktatója is volt. Innen külföldi útra kelt s Jénát és Göttingát 3 évig lakván, Belgiumot, Helvetiát, Francia- és Olaszországot is beutazta. 1804-ben atyja mellett, Polgárdiban segédkezett s ekkor lépett fel a Pred. Tárban egyházi beszédeivel s szertartási beszédekkel. 9. Szikszai János, fokszabadi prédikátor. Született 1773-ban Ladányban (Fehérm.), hol atyja szintén lelkész volt. Tanult Kajáron, Németujhelyben és Patakon. Innen vitték őt 1798-ban atyja helyére, 4 év múlva pedig Fokszabadiba. Elhunyt 1835-ben. Szintén buzgó munkatársa a Pred. Tárháznak. 10. Fodor István. Tarcalon született 1768-ban. Szülőföldén kezdé tanulmányait, Patakon pedig végezte. 1792-ben Bf.-Kajárra ment rektorul, hol azon időben grammatikai osztályt is végezhettek a veszprém- s fehérvidéki fiuk. 1796-ban a háborús világban Bécsnél tovább nem mehetett. Innen a következő évben hazajővén, Veszprémben alkalmaztatott káplánul. 1807-ben Ősibe választák meg (Mórról) rendes prédikátorul. A Pred. Tárházban megjelent néhány e. beszéden kívül önálló művet is irt: „A keresztyén ember lantja* cimen, mely Győrben jelent meg 1804. 8-r. Streibignál. 11. Váci Sámuel. Született 1763. Fónyban (Abaujm.). Tanult Patakon. 1788-ban a költészeti osztály oktatását, 1790-ben pedig 60*
