Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-11-09 / 45. szám
evang. ember Thury János fedezé — a 402-683 kilo nagyobb és 251*467 kilogrammos két harang febr. 4-én d. u. 3 órakor megérkezett Thury János és Balázs nevű segédje kíséretében, és már esti 5 órakor a mosó székekből rögtönzött állványokon, a tóduló nép nagy örömére mind a két harang megpróbáltatott, esti 8 órakor pedig egy óráig húzatott. Soha annyi bámulót!! Az állvány elkészültével a harangok toronyba húzása febr. 9-ére határoztatott, mely reggeli 10 Ya órakor nagy számú sokaság előtt kezdetét vévén, a tanitói kar és gyermekek alkalomszerű éneklése, s a lelkész szentelő beszéde után, a gyermekek által könnyedén rendeltetési helyére húzatott s már 12 órakor a toronyban meghúzatott. (Lásd bővebb leírását e lap 1876-ik évfolyamában). Estve egy kis alkalmatosság tartatván a káplán lakon, az egyházi és polgári tanács megjelenése alkalmával szóba jött, hogy a két kis csengő tyű közül melyik tartassék meg. Minthogy pedig többen, különösen Sárközi József egy háztanácsos az 1745-kit mások az 1835. ujabb, de a két összhangzó haranggal sehogy sem stimmoló csengetyűt óhajtá megtartani »hogy sem egyik sem másik fél óhajtása ne teljesüljön® a két csengetyű eggyé öntése általam kimondatott, s másnap a távozó Thury Jánossal és Balázszsal Kaál-Kápolnára el is szállíttatott, s egygyé öntetve 1876. ápril 13-án haza is szállíttatott, még az nap Kristóf István szélmolnár által a toronyba felhuzatván már ápril 14. nagypénteken a 3 öszhangzó Walser által öntött, de Pozdecli felszerelésével ellátott harang hívta össze a nagypénteki gyász- és örömteljes ünnepélyre a gyülekezet tagjait. A két csengetyű származását jelző uj csengetyűre eme vers öntetett : 1745-bó'l, 1835-ból Volt az eredetünk Mi a két kis csengetyűbó'l Egygyé átöntettiink Most együtt hirdetjük Az Urnák jóságát Az átányi népnek Lelkes buzgóságát. 4 Régi sulyok együtt 2 mázsa, 66 font, az ujé 2*15Yg kilo. A 3 régi harang 412 frt. 98 krba adatván át, a harangok átöntéséért fizetett az egyház Pozdechnek 1582 frt. 65 krt., melybe fizetett a földes uraság 125 frtot, az egyháziak, jegyzők és gazdatisztek 53 frtot. Az állványra kiadatott 50., vegyes költségekre 43 frt. 99 kr. vagyis a 3 harang 412 frt. 98 kr. értéke kivételével került a 3 uj harang 1676 frt. 64 kr. készpénzbe. A még megmaradt 162 frt. harangpénz 1876. végén, még 12 frt. 4 kr. kamatot is hozott. IV. Orgona. Az orgona keletkezéséről Yárady Pál akkori lelkész ezen minden dátum nélkül kelt egyszerű megjegyzést teszi, hogy az a szárazbői, hevesi és tenki leányegyházakban lakott uri rendek ióltevő kegyességének, különösen Pappszász György főcurátor urnák példás buzgósága által 1816. évben Pesten nyert életet s azon év karácsony hava 22-ik napján az istenitisztélét vele elkezdetett. De arról hallgat, hogy az orgona hangját rejtő fuvó s kiadó sípok a gyülekezetre néztek, az orgonász pedig az orgona alkotmánya háta megett senkitől és senkit nem látva csaknem falnak támasztva hátát, játszott a claviaturákon, s énekelt az akkor is, most is divatozó Ízléstelen dictálás mellett. 1862-ben az orgona ugy, mint kell, előjátékra megfordíttatott (1300 o. é. frt. s élelmezésért) Bakos János orgonakészito által, s azóta több izben tisztítva, porozva, az egyház és isten dicsőségét naponként hirdeti. V. Szent edények, kendők, asztalteritők, szószéktakarók. Az 1596-iki egyli. látogatói jegyzőkönyv ugyanezen tárgyakról említést nem teszen, de a mely egyház templommal, toronynyal, haranggal, paplakkal s iskolával birt, hogy az uri szent vacsora kiszolgáltatásához szükséges edények és tárgyak birtokában is volt, az kétséget nem szenved. Az 1766. január 12. egyh. látogatás jegyzőkönyve így szól: Sacrámentuinboz való eszközök : Egy ón kanna (egy pintes), egy ezüst talpas pohár aranyos, egy ón tányér, abrusz krakkai, kendő kettő, egyik aranyos varrott kendő, másik szőtt pamut kendő az urvacsorájához. Egy keresztelő varjú orrú kanna. Egy szőnyeg cathedára. Egy szines láda a szentedények tartására. Már az 1754-lci egyh. látogatási jegyzőkönyv a fentnevezetteken kivül következőkről tesz emlitést: »Egy serlegforma ezüst, belül aranyos, kívülről rajzolással cifrázott; egy ezüst tányér, melynek belső része vékonyan aranyozott, és karaján ilyen írás vagyon: Az átányi Rfmata Eccla számára csináltatta Gyöngyösön lakos Nzetes Gányi István uram 1701. Egy ón tál, melyen ilyen betűk vágynák S. G. C. P. E. R. A. 1750. Egy keresztelő ón tál, egy ón kanna, négy krakkai, hat fehér kendő, némelyek selyemmel arannyal varrottak ; vágynák 8 selyemkendők, melyeknek egyike inajlandi kendő ezüst csipkével környült (A pohár és tányér s keresztelő ón tál máig megvan). 1772. T. Pappszász György ur élete párja T. Kelemen Judith asszony ajándékozott egy szögletében és közepében arannyal kivarrott kék keszkenőt (megvan). 1802-ben az egyház közrendű hívei öt virágos és recés abroszkendők ajándékozásával járultak isten oltárához. Említést érdemel, hogy az említett recés abroszkendőt az 1811-ben tűz által mindenétől megfosztott zemplénmegyei Tálya ref. egyháznak ajándékozták. 1783-ban Nságos Bernáth József cons. ur hitvese Tktes Szentpéteri Klára asszony egy világoskék tafotakendőt ugyanezen évben egy világoskék kreditor aranycsipkével szegélyzett kathedra takarót Ts. Végh István élete párja Tettes Józsa Klára asszony, vagy 24 itcés 90*