Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

bőjtelő hava 12-én egy közös Transactióra lépett, mely következőleg hangzik : ,Mi alábbirt Tttes Heves vármegyében levő Heves, SzárazbeŐ és Tenk nevezetű curiale praediumnak íöldes urai és reformált hívei megegyezett akarattal kívánjuk magunkat egyesíteni, vagy is affiliálni vallásunkon levő átányi auya ecclához az alább megirt módon u. m. 1-ször. Az átányi anya ecclának prédikátora tartozik alkalmatos káplánt tartani, a ki mi hozzánk minden harmadik vasárnapon kijővén, kétszer iíten azon napon és helyen tartozik az isteni szolgálatot véghez vinni, melyen mi meg fogunk egyezni. 2-or keresztelés, esketés, temetés végett minden adandó alkalmatossággal tartozik kijönni az átányi anyaegyházban megerősített fizetés szerint. 3-or. Minden sátoros ünnepeken tartozik a Deák egyszer szolgálni. 4-er. Mi is földesurak az átányi anya ecclának prédikátora által tartandó alkalmatos káplán szolgálatjáért fogunk fizetni esztendőnkint 80 r. nyolcvan Rfrtokat. Az átányi kisebb praeceptornak 6 Rfrtokat, ki is a rendelt időben tartozik mindenkor eljönni az isteni szolgálatra éneklés végett. 5-ör. A káplánnak megkívántató ház építésében 1

'2

rész költséggel segítségül leszünk az átányi anya ecclának. 6 or ezen filiális Eccláknak mindenkor Votuma legyen a prédikátor és káplán választásában és hívásában, melynek szentül megállására és teljesítésére maguokat kötelezzük. Költ Tenken böjtelő havának 12. napján 1791-ik esztendőben sa^át pecsétjükkel megerősítve Csorna Sámuel a tenki ref. egyház gondnoka, Gellén Mária, L. Gellényi, Gellén István, Gellén Juliána, ifjabb Pappszász György a szárazbeői leányegyház curátora, Pappszász Mária, Barkaey József, Szőcs István, Bernátfalvi Bernát József consiliárius, öregebb nsbikki Nyiró István a hevesi leáuyegyház curátora és képviselői.* »Hogy ezen megegyezés mi előttünk mint a Tdő borsodi esperesi széknek Miskolcon 1794. január 13-ik napján tartatott gyűléséből e végre kiküldött deputatio előtt ment véghez, azt megismerjük és bizonyítjuk ; azt az egyet még hozzá tévén, hogy a tiszteletes átányi prédikátor ur, akár maga fog jönni, akár a káplánja, maga alkalmatosságán köteles lészen jönni az isteni szolgálatnak végbevitelére, elhozván magával a kisebb praeceptort is. Még ezt is világosságnak okáért ide tesszük, hogy mivel e földes urak itten extra ordinarie fizetik a papibért, tehát ezen uraknak conventionatus családi a Lecticálét nem fogják fizetni, hanem csak a keresztelésért, temetésért és esketésért az átányi anyaegyházban meghatározott mód szerint kötelesek lesznek fizetni a tiszt, átányi prédikátor urnák. Kelt Tenken, böjtelő havának 12 ik napján 1794. B. Kovács Pál emödi pred., a tdő borsodi senioratusnak assessora és deputatusa. Fáy Sámuel a tdő borsodi senioratusnak coadjutor-curatora és deputatusa.* NB. Az I744-ik évi k. resolutio megengedvén az udvari pap tartását, Tttes Csorna Sámuel ur igénybe vette, a resolutióban körülirt megszorítások mellett is, ezen engedélyt, hova is az alsóborsodi egyházmegye által T. szentpéteri Hódor Pál ur rendeltetett a lelkészi teendők véghezvitelére, ki is a család és hívek fájdalmára makiári lelkipásztorrá választatván, azt elfogadta, mint az 1798. Szent András hava 4-ik napján Hevesen tartott consistorium jegyzőkönyve tanusitja. A hevesi, tenki és szárazbeői leányegyházak képviselői az 1796. január 28-án Hanváu tartatott Vener. Tractuális gyűlés elibe adták ügyöket, holott is rendeltetett T. Rimaszombati István az átányi mater ecclésiába, hogy káplán név alatt azon transactió szerint s/.olgáljon, mely 1791-ik év böjtelő hava 12-ik napján kelt és igy ez volt a legelső ismeretes átányi káplán. 1797-ik év január 8-án Hevesen tartatott consistoriumban uj transactiót formáltak a 3 filiális ecclézsiában lakó földesurak, hogy t. i. nevezett filiális ecclákban sne kápláni, hanem prédikátori név alatt szolgáljon ezután az arra rendeltetett vagy rendelendő személy, és hogy az ne Átányon, hanem Tenken lakjon és az átányi j T. prédikátor úrtól való függés nélkül folytathassa a maga sz. hivatalát, az három filiális ecclkban." Ezen uj transactiót 3 Tettes földesúr, mint deputatus, u. m. Hevesről Szt. mártoni Onody Pál ur, Tenkről Tettes Tassi Végh Káro'y ur, Szárazbeőről Tettes Pappszász György ur bemutatták Visnyón 1797. január 25. napján tartatott Vener. Tractuális gyűlésnek oly véggel, ahogy azon uj Transactió felől adja a gyűlés o p i n i ó j á t", mely Transactiót a gyűlés instantiának vélt, azért nem is a földesurak kívánságuk szerint adott o p i n i ó t, hanem ugy adott sententiát, mintha az az uj Transactió instantia volt volna, mely sententiának a veleje az »ország vallásbeli törvényének ereje szerint, melyT

nemcsak azt tartja, hogy „magnates nobiles ubique aulicos concionatores possunt introducere*, hanem azt is jelesen erősiti, hogy »Evangelicorum utriusque conl'essionis religionis excercitium nullibi amplius privatum, sed ubique publicumesto* nem ellenzi a V. Publicum, hogy a Tenken szolgáló személy udvari prédikátor név alatt nem csak Tenken, hanem az egyesült több filiákban is szolgálatot tehessen. Tisztelendő Szőke Ferenc esperes ur is 1797. év ápril 1-ső napján Tettes Csorna Sámuel úrhoz intézett levelében »Independensnek ismeri a filiákban szolgáló személyt s a visnyói gyűlésnek végzésénél fogva T, Szabó István ur >pleno jure* és az átányi prédikátor úrtól való függés nélkül folytathatja hivatalát. A fönnebb előadottak nyomán tehát a 3 leány egyház rég óhajtott egyesülése megtestesült, s isten sz. beszédének hirdetését elsőbb kápláni később prédikátori címmel felruházott Rimaszombati Szabó István ur személyében nyeré, állandó lakását hívei kérelmére ós kívánatára, a p. tenki egyházba tévén át az átányi egyházból. Ugyanezen Szabó István kezdette az anyakönyvet is következő felírással vezetni „a nemes tenki és szárazbeői reformata szent ecclézsiáknak mátriculája, melyben fel vannak jegyeztetve e világra szüleiteknek, házasul-