Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-07 / 36. szám

m. : Magyar nyelvgyakorló népiskolák számára. 1-ső füzet: alaktan. Irta Horváth József, aradi néptanító. Kiadja Kókai Lajos. Ára 30 kr. — Deuisches Lesebuch für Volks- und Bürgerschulen. Herausgegeben von G-eorg Jauss, Director der stiidt. höheren Míidchenschule in Oedenburg. Zweiter Theil. Für das dritte Schuljahr. Számos képpel. Kiadja Aigner Lajos. Ára kötve 55 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hír. Uj fejértón Kálmán Dezső ottani ref. s. lelkész, egyhangúlag lelkészszé választatott. * Helyreigazítás. Lapunk mai számában a vezércikk irója helyreigazit ja „azon tévedésemet, mint ha az alapvizsgálati bizottságok tagjait a minister nevezné ki vagy bizná meg ; mert azok az illető szaktanárok ; választatnak tehát az iskolai illetékes hatóság által, ugyanaz által bízatnak meg vizsgálókul is, a minister csak tudomásul veszi.* Epen Budapesten időzvén, midőn e cikk nyomatás alá került, habár nem tartozom is azok közé, akik különös gyönyörüségöket lelik a helyreigazításokban s akik az utolsó szót minden áron maguknak vindikálják : ezúttal mégsem állhatom meg szó nélkül a cikknek rám vonatkozó idézett passusát. Mert hát mégis csak furcsa szinben tűnném fel a közönség előtt én, a í'ungeus jogtanár, ki már évek óta tagja vagyok az alap- és államvizsgálati bizottságoknak, ha még azt se tudnám, hogy ki adja nekem a megbízatást arra, hogy az emiitett vizsgákon mint censor részt vegyek. A cikkiró úr félreértette szavaimat. En a ministeri Pontozatokról irt cikkemben nem arról beszélek, hogy jelenleg ki nevezi ki az alap- és államv. bizottságok tagjait (ha erre a kérdésre kellett volna felelnem, elhiheti, hogy négy év alatt csak megtanultam volna arra praxisból a feleletet); hanem megtámadom a Pontozatokban foglalt azon intézkedést, mely szerint nemcsak az államvizsgák, hanem az iskola körén belől tartandó alapvizsgálatok censorait is jövőre a kormány nevezi ki, vagy — hogy a Pontozatok szavaival éljek, de ami a dolog lényegén mitsem változtat — „bizza meg4

. Tehát a „Pontozatokban* nincs különbség téve az alap- és államvizsgálati bizottságok tagjainak m i k épen való megbízatása között. Amazok is emezek is jövőre a minister tői nyernék r m a n d a t u m a i k a t. Es ez míg egyrészről a most divó kinevezési rendszerrel szemben határozott visszaesés lenne ; másrészről az alap- és államvizsgák egymástól különböző természetével se lenne összeegyeztethető. Különben meglehet, hogy a minister maga is a régi rendszert akarja fentartani s csak roszul fejezte ki magát a Pontozatokban ; a mi annál valószínűbb, mert az illető pont után zárjelben ez áll: »mint ez jelenleg is igy történik.* En tehát elhiszem, hogy az alap-vizsgálati bizottságok tagjait, „amint ez jelenleg is igy történik,* jövőre szintén „az iskolai illetékes hatóság fogja választani,*' s csak az államvizsgálati bizottságok kültagjainak kinevezését szándékozik magának a minister fentartani; de akkor önmagát cáfolja meg a minister, midőn azt mondja, hogy ugy az alap-, mint az államv. bizottságok tagjait „m a is* a minister bizza meg ; mert „ez jelenleg nem így történik*. Budapest, 1879. sept. 2. Ballagi Géza. * Néhai Basa Mihály esperes siremlékének leleplezési ünnepélye sept. 3 kára volt kitűzve Felvincre. * A Marcal mellékéről egy hosszabb levelet vettünk, melyben a Marcal mellett fekvő 3 anya- és 2 leánygyülekezet valláserkölcsi életére vonatkozólag több érdekes adatot olvasunk. A levélből közöljük a következőket : A nagypiriti gyülekezet a mult hó végén szép ünnepet ült. E gyülekezet ugyanis mintegy 800 frtnyi diszitést és újítást eszközölvén templomán, az f. aug. 24-ikén nagy közönség jelenlétében felszenteltetett. A szentelésre Sebestyén János kupi és Jakab Pál csöglei lelkész urak hivattak meg. Csöglei lelkész ur mint első szónok „A templom és istenitisztelet eredetéről és alakulásáról* értekezett, népszerűen, vallásosan. Kupi leik. ur tartá a felavató egyházi beszédet, alapigéül olvasván fel I. Móz. XXVIII. 10—17. verseit. Alapeszméje az isten házának fontossága, jelentősége s az ez iránti szeretet és ragaszkodás volt. A piriti gyülekezet buzgalma a templom renoválása körül, kétszeres elismerést érdemel a jelen viszonyok közt, a midőn a határ egy részét elverte a jég, más részében pedig a hó és viz oly iszonyú károkat okozott, hogy a lakosok legnagyobb részének vetőmagva is alig termett meg. Nem hagyhatom említés nélkül azonban, hogy az érdem oroszlánrésze mindenesetre Barthalos Mihály esperes urat, mint helybeli lelkészt illeti, a ki gyülekezetének valódi lelkésze, kinek szelid lelkülete, tiszta és feddhetlen élete mindenkit leköt és követésre készt, a kinek buzdítása és közreműködése mellett az egyházközség alig 15—16 év alatt több mint 6000 frtig terjedt épitést és javitást eszközölt. Ily szép és súlyos áldozatokat igénylő tettekkel azonban nemcsak e gyülekezetben, hanem általában az egész Marcal mellékén találkozunk. Igy mind az 5 községben a jelen évtized elején népiskolák emeltettek, melyek nemcsak a más gyülekezetek által emelt, hanem a kormány által épített és subventionált ilynemű épületekkel is kiállják a versenyt, ! sőt gyakran felülmúlják azokat. Figyelemre méltó dolog ! az is, hogy ezen, összesen alig 2500 lelket számláló egyházak 5 iskolát tartanak fen, ellátják azokat a szükséges tanerőkkel és taneszközökkel; fentartanak továbbá 5 templomot és 3 paroehialis házat ugyanannyi lelkészszel; adnak papjaiknak és tanitóikualc ha nem is fényes, de mindenesetre tisztességes fizetést. Arra pedig nincs eset, hogy valamely egyházi tartozásukat annak idején be ne fizessék, de igen arra, hogy ha akár lelkészeik, akár tanítóik igényelnék, előre is fizetnek. Az iskoláztatás rég időtől fogva Veszprémmegye területén itt állt legjobb lábon, és most is nagyon kevés kívánni valót hagy