Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-02 / 5. szám

delmet és birói tekintélyt sértő szavakkal élt, hogy a királyi ügyész kértére rögtön 12 órai börtönre vetették. Bevégeztetvén első napon a bizonyítási eljárás, másnap a vád- és véd beszédek megtartattak s majd egy órai tanácskozás után kihirdette a törvényszék elnöke, hogy „Antalfy János a sárospataki főiskola tulajdonát képező Horváth Mária-féle alapítványi pénz elsikkasztásában bű­nösnek ki mondatik s az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó egy évi bör­tönre (a k i r. ügyész öt évet kért), 5364 frt 29 kr. elsikkasztott összeg megtérítésére s a per- és rabtartási költségek fedezé­sére ítéltetik. A tápintézeti pénzekel­sikkasztásának vádja alól, tárgyi tényálladék hiányából, felmentetik stb. A vádlott mély meg indulással könnyezve fogadta az Ítéletet ; védője és a kir. ügyész is bejelentették fellebbezéseiket. Mindenki nagy érdeklődéssel kisérte és kiséri e valóban megdöb­bentő, igen szomorú ügyet.... A félévi vizsgák végez­tével a heves vérű és tánc-vágyó ifjúság bálokat tervez. Egyiket február 8-ára (jogász piknik) • a másikat febr. 15-re; ez lesz a tulajdonképeni ifjúsági nagybál, ahol a főiskola minden tagja részt vesz s melynek elnökéül ez idénre is a derék Dr. Ballagi Géza jogtanárt nyerte meg az ifjúság. * Gyászhírek. A belsősomogyi ref. e. m. magyar­egresi gyülekezetének lelkésze Nagy Károly úr, jan. 22-én élte 62-ik évében bevégezte földi pályafutását. — Benedek Áron nagyborosnyói ref. lelkész, hosszú ideig a sepsii e m. főjegyzője, elhunyt. Az erdélyi ref.e. ker. egyik legidősebb lelkésze volt a boldogult, ki mint jeles pap és képzett ember, köztiszteletben állott. — A debre­ceni ref egyházmegye Nesztora, Mocsi Lajos konyári lelkész, ki 52 éven át buzgón művelte az Ur szollejét, jan. l7-én 82 éves korában elhunyt. — Kiss János óltszemi ref. lelkéfeZ (sepsii e. ni.) 75 éves korában a jobblétre szenderült. A boldogultnak kedvenc foglalko­zása voít a méhészet, melyről könyvet is írt. Béke ham­vaikra ! * Éjszak-Amerika nagy városaiban az u. n. vasár­napi törvény (Sunday Law), ünnepnapokon nem engedi meg a szeszes italok árulását. Ezt a törvényt a yankee meg is tartja, s a rendőrségnek csupán a bevándorolt németekkel és írekkel gyűlik meg a baja. A tilalom elle- 1 nében a németek törvényes úton kerestek orvoslatot, azt hozván föl, hogy a sör nem szeszes ital. Ki is eszközöl­ték a sörházak nyitvatartását, mit a sörnemissza írek irigy szemmel néznek. Az írek aztán úgy játszák ki a tilalmát, hogy a pálinkamérésekbe mellékajtón mennek be, vagy pedig előre ellátják magukat vele, s annál többet isznak odahaza, részint dacból, részint unalomból. Innen van, hogy az Egyesült-Államokban vasárnap tör­ténik a legtöbb befogatás, í'endetlenkedés vagy részegség miatt. Ki az utcán részegen jelenik meg, lármáz, énekel, alszik, éjjel leül vagy ácsorog, ha a rendőr felszólítására tüstént el nem hordja sátorfáját, irgalmatlanul bekisér­tetik. Ha ellentáll megkötözik, vagy meg is clubbozzák, ha elszalad, utána lőnek, s ha szükséges, tömérdek ren­dőrt telegrapbiroznak pár perc alatt azon pontra. Szó­val, ez apróságon is észlelhető, hog}7 Észak-Amerika népe megérett a szabadságra: ha törvényr, hoz, vas szigorral hajtja azt végre, és soha nem ád pardont a törvény ellen vétőnek. * A cremonai kath. püspök ez év elején azt a ti­lalmat adta ki, hogy egyházellenes lapokat olvasni s tartani még akkor sem szabad, ha valaki pápai engedélyt kapott legendi libros prohibitos. Ez a püspök ugyan elmondhatja magáról, azt a nem mindennapi dol­got, hogy ő reactionariusabb még magánál a pápánál is! * A berlini főtörvényszéknek egy konkrét esetben hozott legújabb döntvénye szerint, minden néven neve­zendő nyilvános felhívás oly egyházi törvények iránti engedetlenségre, melyeket a király, mint a poroszországi ág. h. ev. egyházi hatalom legfelsőbb tulajdonosa az egy­ház számára kibocsátott: ép oly büntetésre méltó s ép úgy büntetendő, mint az engedetlenségre fölszólitás tisz­tán állami törvények ellen. * Luther-emlékek Wittenbergában. E kis városban, minden lépten-nyomon ama nagy reformátor emlékei­vel találkozunk, ki világhírűvé tette Wittenbergát IV. Frigyes Vilmos porosz király óhajtá, hogy a vártemplom ajtaján, melyre Luther a világot megrázó tételeit kiszö­gezte, e 95 tétel folyton olvasható legyen. E célból a ber­lini kir. ércöntődében egy bronz ajtót készíttetett, melyen szép kiemelkedő betűkkel ott ékeskedik a 95 tétel, köz­vetlenül Luther és Melanchton sírjával szemben. A bronz ajtót aztán a wittenbergai vártemplomnak ajándékozta, a hol azt azután a régi fa ajtó helyébe tették, melyet vi­szont a királynak adtak által, ki a liires templomajtót a berlini Bertalan egyháznak ajándékozta. Az Elster kapu előtti térre, ahol Luther a pápai bullát elégettette, tölgyfát ültettek, mely most egy bekerített, pázsittal és virággal díszített téren áll. A középkorból való régi ta­nácsház előtti piacon Luther és Melanchtonnak a berlini ércöntődében készült, művészi kivitelű pompás állószob­rai vannak elhelyezve. Melanchton házán ily feliratú tábla van : ^Itt lakott, tanított, élt és halt meg Melanchton.4 A régi kolostor, hajdan egyetemi épület, melyben Luther lakott feleségével Bora Katalinnal, jelenleg gyermekne­velő-intézetté van ugyan átalakítva; de azért a nagy re­formátor dolgozó szobája a szószékkel és egyéb, Luther családjára vonatkozó tárgyakkal, úgyszólván ereklyék gyanánt őriztetnek. Luther lakó-szobájának ajtajára Nagy Péter cár is fölirta nevét krétával; e kézírás megóvása érdekében, föléje most üvegfedelű pléhhüvelyt alkalmaz­tak. Luther lakó-szobáját az 1813 —14-iki háborúban a franciák betegszobának használták ; de még mindig meg­van benne a régi sárkemence és egy ablakfülkében Luther és nejének karszéke. * A bosnyák mahommedánokról érdekes adatokat olvasunk, melyek tanúsítják, hogy nálok a vallás és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom