Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

Nevezetes találkozás. Az ó katholikusok három leghíresebb feje Reinkens (schweici), Hyacinth atya (francia), és Dr. Herzog (német) találkát adtak egymásnak ez utóbbi egyházában. Reinkens misézett ; Hyacinth atya papolt. Olyan tömeg gyűlt össze, hogy a templom nem volt elegendő annak befogadására. * Ohio egyik congregationalista templomában telephont állítottak fel. A sodronyok elvezettetnek azok házaiba, kik öregség, betegség vagy egyéb erőtlenség miatt templomba nem jöhetnek, s igy szobájukban, ha tetszik ágyukból hallgathatják a beszédeket. A Renaissance után HETESY VICTOR, lelkész. IRODALOM. KÓkai LajOS kiadásában a Népiskolai Füzetek I füzete gyanánt megjelent : Magyar nyelvtan és helyesírás. Népiskolák számára irta Morvay Károly, oki. tanitó. Ára 10 kr. Olasz LajOS, bogyiszlói helv. hitv. tanitó ,Részvét könnyek* cimű temetési alkalmakra irott gyászkölteményei Ill-ik füzetére hirdet előfizetést. A füzet, mihelyt az előfizetések s megrendelések által a nyomdai költség biztositva lesz — azonnal sajtó alá kerül. A füzet előfizetési, s megrendelési ára 75 kr, bolti ára pedig 1 o. é. frt. lesz. Az előfizetés s megrendelés egyenesen szerzőhöz Bogyiszló u. p. Tolna intézendő. A Franklin társulat kiadásában megjelentek : A gymnasiumi és reáliskolai uj tantervek. Ára 20 kr. — A faiskolakezelés és gyümölcsfatenyésztés kézikönyve. A magyar kisbirtokosok számára. Irta dr. Nyári Ferenc. Számos szöveg közé nyomott fametszetű ábrával. Ára 60 kr. — A » Jeles irók iskolai tára* IX. és X füzete gyanánt: Moliére tudós női. Ford. Arany László, magyarázta Greguss Ágost. Ára 80 kr. — Les f e m m e s savantes de Moliére. Magyarázta Greguss. Ára 80 kr. Könyvtáram és a könyvtárrendezés. Irta Márki József tdr. könyvtárőr. Arad, nyom. Gyulai J., 14 lap. Szerző, mint régi szakember a könyvtárrendezés ritkán ugarolt földjén , jelen kis füzetben népszerűen adja elő a magán könyvgyűjtemények rendezési módját. Ismerteti saját könyvtárát, s ismerteti annak berendezését, melyet mint a célnak megfelelőt mindaz haszonnal utánozhat, kinek saját könyvgyűjteménye van. Shakspere gályája. A magy. tud. akadémia által Karácsonyi dijjal jutalmazott mű. Irta Greguss Ágost. Kiadja Ráth Mór, ára 3 frt. '— Szerző e müvében az óriási terjedelmű Shakspere irodalomból összeállította, kiszemelte a Shakspereről szóló legérdekesebb, legfontosabb, leg| jobb véleményeket, de a mellett megőrizte, még a legkiválóbb koryphaeusokkal szemben is saját véleménye szabadságát. A »magyar Shakspere4

vagy helyesebben Shakspere szerepe a magyar irodalomban és szinházbanr nagy tért foglal e vaskos kötetből. Érdekességét különösen kiindulási pontja emeli, mely szerint mindenki a maga természetes környezetében ismerhető igazán ; e nézetnél fogva ez a munka minden fejezetében egy-egy képet mutat be a társadalomból, melyben a nagy britt költő mozgott. A mellett úgy van írva, hogy belőle kellőképen tájékozódhassék a ki Shaksperet még nem ismeri, de az se tegye le haszon nélkül, a ki a Shakspere irodalomban jártas. A ker. egyház ösi zenéje. Az apostolok korától a németalföldi zeneiskola megalapításáig (1450.). Irta Bogisich Mihály, budapest-belvárosi káplán, a nemzeti zenede és a budai egyházi zeneegylet titkára, az orsz. dalárszövetség vál, tagja. Eger, érseki nyomda. 608. lap, szerző sajátja, ára 4 frt. — Csak nem régiben ismertettük Oláh Károlynak az orgonaépitészet történelméről szóló füzetét, s ime ugyanezen nálunk jórészt parlagon heverő szakban, most ismét egy munka, még pedig vas kos kötet jelent meg. Szerző a zenét á talán osságban jellemezvén, a görögök, zsidók s az ó-keresztyének zenerendszerét ismerteti. Hosszasan és érdekesen tárgyalja a középkori egyházi zenét, az „orgánumot és organizáást.® A munka ezen műtörténelmi I. részében, kiválóan érdekesek a szövegbenyomott középkori hangjegyek halsonmásai, melyek a vonalrendszer találmányt fokonkénti haladásában mutatják be : ott látjuk az egy, majd a két vonalos rendszert, utóbb a „légy lábakat®, a »szög vagy patkó-írást® stb. A magyarországi liturgikus könyvek lajstromából azonban több idevágó munka ki van hagyva. Knauz „Libri missales ac breviaria® cimü s a pozsonyi káptalani gyűjteményről szóló művében számos oly munkát emlit, melyeket itt hiában keres ünk. Bogisich úr művének II. része : gyakorlati utmutatás a Gergely-féle karének megtanulása és művészies előadására ; III. részét a régi egyházi hangnemekben öszszhangosított s orgonára alkalmazott zenemellékletek képezik. Szerző valóban elismerésre méltó munkát végzett, midőn jelen művét a legjelesebb s hitelesebb kútfők után hosszas búvárkodása eredménye gyanánt, egybeállította. Azon-i kivül e műnek elvi jelentősége is van. A mult században az egyház ősi zenéjét lassanként fülcsiklandozó, el! világiasodott opera-zene váltotta föl, mely ellen azonban visszahatás támadt. Bogisich úr azok közé tartozik, kik a hívatlan, betolakodó világias zene ellen sikra szállva, arra törekednek, hogy az egyházi zene a kath. egyház kebelében ismét azon polcra emeltessék, honnét a mult századok könnyelműsége és korunk közönyössége leszorította. Ez alapos munka, e tekintetben is bizonyára lendíteni fog az egyházi zene ügyén, bár tulaj donkép, mint műtörténelmi és gyakorlati kézikönyv, a világi és ' szerzetes papság, papnöveldék, tanitóképezdék és zeneiskolák számára készült.