Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-02 / 5. szám

zületet áhítatra, hangoló művészetnek és a tudomány meghaladt egyoldalúsága ellenében az élet döntött, a mennyiben cultusunkban ma már nem csak concentus harmonici? hanem organa musica is széltire be vannak véve. Ily előzmények után azt hiszem, hogy nem vétünk a reformatió szelleme ellen, ha a keresztet, mely a Hoornbeek kérdésében az „imagines" név alatt szerepel, a szó legsajátabb értelmében adiaphoron-nak, azaz: vallásos tekintetben közömbös dolognak vesszük, mely azonban jelentőséget nyer akkor, ha másoknak tisztelete tárgya, és így a szeretet elleni vétek volna kímélettel nem lenni iránta, mint a mi felebarátom szivének, lelkiismeretének drága, nekem pedig mint közömbös tárgy, lelki káromra semmi esetre nem lehet. Csakugyan Svájcban, a calvinismus classicus földjén léteznek ma simultan templomok, melyekben felváltva rkatliolicus ós református istenitiszteletek tartatnak; a rkatkolieus istenitisztelet természetesen crucifix-szal, gyertyákkal, füstölőkkel stb., a református pedig mind azok mellőzésével; és sem a református ember meg nem botránkozik azon, hogy rkatholicus atyafiai a crucifixot a templomban felállítják, sem viszont a rkatholicusok fenn nem akadnak azon, hogy a reformátusok isteni tisztelete alkalmával a crucifix eltávolittatik. A jelen esetben tehát a kérdés egyszerűen azon fordul meg, hogy milyeneknek ismeri a lakszakállasi lelkész úr hiveit, kiknek ártatlan gyöngéi iránt, addig míg kellő felvilágosítás őket máskép nem hangolja, elnéző kímélettel lenni nem csak mint papjuk, hanein általában mint keresztyén kötelezve van. Ha tehát alapos oka volt azt hinni, hogy azok a crucifix felállításán megbotránkoznak, akkor rendjén volt azt meg nem engedni és szeretettel visszautasítani; sareasmusnak azonban, nézetünk szerint, sem egyik, sem másik részen itt semmi helye nem volt. BALLAGI MÓR. RÉGISÉGEK/ Észrevételek a pesti egyetemhez ragasztatni javaslott prot. hittani cathedrákra nézve. Fdy Andrástól*) Előre lehete látni, hogy a Pesten felállítandó prot. főiskola, nem fogja kikerülhetni a félszeg felfogást és *) E becses dolgozat a 40-es évek oensuralis nyomorúságai miatt kiadatlan maradt. Szövegéből úgy vesszük ki, hogy 1843-ban íratott. B. A. irigy vetélyt. Ezért N. Trencsin megyének azon folyamodása 0 fgéhez, hogy a Pesten fennálló egyetemhez a protestánsok részére, theologiai kar állíttássék fel, s azon készség, melylyel a folyamodás az egyetem magistrátusához leküldetett, ettől pedig Schedius k. tanácsos és prof. úr elnöksége alatt e tárgyban küldöttség neveztetett, előttünk váratlan nem lehete. Ki által és mi szempontból tétetik Trencsinben az indítvány ? még nem tudatik, annyi azonban bizonyos, hogy az indítványozó, vagy nem ismeré körülményeinket, vagy együgyüebbeknek véle bennünket, mintsem a szitán átlássunk. Az eszme vagy éretlen, vagy nem jóakaratos, nem egyébre célzó, mint hogy az egyetemi prot. cathedra ürügye s édesgetése által főiskolánk szándéklott felállítása meghiusíttassék. Azonban ezen ajánlásnak, ha az jóakaratos, el nem fogadhatása sokkal inkább szembeötlő, s a lépre, ha az j csak édesgetés akar lenni, sokkal fényesebben süt a nap, mintsem a protestánsok akár az egyetemi theolog. cathedrákat elfogadhatnák, akár a Pesten felállítandó főiskoláról ennek kedveért lemondhatnának. Okaink erre olyneműek, mik hirlapokba, hirdetményekre nem valók, minthogy félreértés által könnyen ingerültségeket okozhatnának ; mik közönség előtti vitatkozásokra már azon , okból sem valók, minthogy azokat a könyvvizsgálat részünkről nem fogná megengedni; de olyanok egyszersmind, mikre ügyelettel s óvatossággal szükség lennünk ; mert megtörténhetik, hogy Trencsin felszólításaira, szabadelvűség és vallási türelem palástja alatt, több megyék pártolandják Trencsinnek indítványát, sőt azt diaetai postulatummá is alakíthatják, nekünk megsirathatatlan veszteségünkre. ! A részünkről! elfogadás annál veszélyesebb fogna lenni jövendőre, minthogy attól ismét elállanunk nehezebb fogna lenni a mostani megtagadásnál, és sok szép jövendőrei reményeinknek állná útját. Miután a magyar protestánsok, mint nem tolerált hanem bevett hitvallásuak, alkotmánynak, a bécsi és linci békéknek, s az 1790: 26. t. cikknek, mely utóbbi a protestánsoknak saját iskolákat építeni enged, s csak a főiskolákra nézve kívánja meg a felsőbb jóváhagyást, erős ótalmak alatt állnak, kétségen kivül fekvő dolog, hogy a fennálló egyetemhez kapcsolandó prot. hittani cathedráknak ajánlása, csak szabad elfogadhatású vagy elvetésű lehet reánk nézve, és semmi esetben sem kényszerítő. Az tehát a kérdés : elfogadható-e az ? Egyátalában nem ; még azon esetben sem, ha solennis transactio utján, mind azon engedélyek megígértetnének is nekünk, miket csak jelen körülményünkben józanul követelni képesek volnánk. Okok erre ím e következők : , 1-ször. Mert az ajánlás oly időben és körülmények közt történik, melyben és melyek közt, a protestánsok kedélyei, legkevésbbé lehetnek fogékonyak az elfogadásra. Oly korban tétetik az ajánlás, melyben a katholikusolc és protestánsok közt szépen haladt többnemű közeledés, szeretetlen karokkal szagattatott, s a kölcsönös bizoda-10