Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-11-23 / 47. szám

Idegen nemzetiségeket mondtam, mert Magyaror­szágon vannak nemcsak oláhok s ha éppen kicsiny lenne lelkesedésünknek Macedónia, azaz hogy Erdély. . . hát ó mennyi még a parlagon hagyott tér szép Magyarom szagon, melyen az evangéliom magvetői munkát talál­hatnak reggeltől estélig. Köröskörül az egész országban idegen elemek és felekezetek lakják legmegragadóbb < szépségű hegyvidékeinket. S oroszok, horvátok, tótok, vendek és rácok mind tárgyai lehetnek reformálási (s nem missiói) buzgólkodásunknak. Egy pár egyházkerület próbált is már koronánk területen belől szerencsét kevés sikerrel, mert kevés ál­dozattal. Ha jól tudom, a sürgetett célra a dunamelléki egyházkerületben s a szatmári egyházmegyében pénztár is alakult. Ezeket kell kiszélesbitenünk s országossá ten­nünk, niert eredményt külömben nem fogunk elérni. Cgak így tettük meg kötelességünket s nyugtattuk meg lázongó lelkiismeretünket. Vagy tovább is tehetetlenül s szivünknek sajgó fájdalmával nézzük-e, mint hullunk szét oldott kévék gyanánt s megengedjük, hogy róluuk botránkozással szóljanak majd a késő unokák V ! Mikor aztán sok, igen sok esztendők elszálltak fe­lettünk, mikor egy sikerrel végzett munka után, meg­érdemlett nyugalomra hajthatjuk fejünket, mikor meg­vetettük a magyar ref. egyház virágzásának és boldog­ságának alapját, mikor tehát idehaza mindeneket szépen és bölcsen elrendeztünk annyira, hogy jöhet a szélvész, jöhet az eső, jöhet az árviz s ostromolhatják a mi egy­házunknak hajlékát, mégis az többé el nem romol : ak­kor, és csak akkor átléphetjük az Olt vizét, akkor és csak akkor érkezett meg — ha úgy tetszik — a mi kül­detésünknek ideje keleten ; a mire hogy a gondviselés, mejj a magunk erős akarata minél előbb segítsen rá bennünket,, hiszem, mindnyájunknak legforróbb óhajtás-). CZINKE ISTVÁN. ISKOLAÜGY. (JtlOV .1 (!„' '1 ÍUUO ' ' : t • I i ? ; f i •!.: Iskolai értesítők. — Tizennyolcadik és befejező közlemény. — 232) A belényesi gör. kath. főgymnasium értesitvénye. Román nyelven ; de a cím magyarul is. Igaz­gató Mihutiu Péter.*) Tanulók sz. 212, az év végén 181, mely utóbbiak közül 50 csak a román nyelvet beszélte; az érettségi vizsgára jelentkezett 17 tanuló közül 11 a theologiai pályára szándékozott lépni. Az intézet már saját alapítványi jövedelmeiből levén képes *) Az udvarias igazgató az értesitő beküldésekor szives volt nekünk azon ajánlatot tenni, hogy amennyiben a román nyelvet nem, értenök, ő az értesítő tartalmát vázlatosan közli velünk magyar nyelven. E helyütt mondunk köszönetet a szives ajánlkozásért; de nem vesszük azt ige'uybe ; mert amennyit az értesitő ismprte, ertenunk kell romáriul, annyit csak valahogy megértünk. V • ^ kiadásait fedezni, a főgymnasium fentartására a tanul­mányi alapból eddig évenkint utalványozott 3706 ftnyi államsegély meg lőn szüntetve. 233) A besztercei ipariskola 5-dik évi je­lentése. Német nyelven. Igazgató Dokoupil Vilmos. Értekezés : Die Lehrmittel und Schülerarbeiten auf der 1878-er bistritzer landwirthschaftlichen und gewerblichen Ausstellung, az igazgatótól. Növendékek sz. 105. Az 1878/80. tanév elején a ministerium által utalványozott államsegélyből két előkészítő osztály állíttatott fel. Az intézet fentartói: a szász egyetem, a város, a helybeli iparegyesületek és kereskedők. A helybeli takarékpénz­tár, évi tiszta nyereségének 5°/0 -kal az intézet alapját folytonosan gyarapítja, mindaddig, míg ily formán 20 ezer frt ösze nem gyűlik. Eddig 2400 frt gyűlt össze, s ez összeg kamatját a lefolyt évben már a takarék­pénztár, a tanintézet részére kiadta. 234) A budapesti m. kir. állatorvosi tanintézet értesítője. Igazgató Tormay Béla. Hall­gatók sz. 95. Tanárok sz. 8, kik közül Csak az igaz­gató állatorvos, a többi orvostudor. A tanársegédek sz. 5, az ösztöndíjas állatorvosoké 3. Az értesítőben közölve vannak: az ügyrend és fegyelmi szabályok, a tanrend és szakszerű jelentések a kórodákról, a boncteremről, a patkoldáról és a könyvtárról. 235) A budapesti ág. h. e v. főgymna­sium értesítője. Igazgató Fröhlich Róbert. Tanulók sz. 472, kik közül 300 zsidó s csak 121 ág. hitvallású. Ezen intézet is egyike tehát azon fővárosi tanintézetek­nek, melyeket a zsidó vallású tanulók a szó szoros ér­telmében elözönlenek. Arról azonban — igen helyesen — gondoskodva van, hogy a tömegesen ide tóduló zsidók ki ne szorítsák az ág. hitv. tanulókat. Az egy­házközség ugyanis, mint az intézet fentartója, még 1877-ben egy határozatot hozott, mely szerint a beiratásokra kitűzött idő két első napján kizárólag csak evangelikus hitű tanulók vétetnek fel, s minthogy egy osztályba 70 tanulónál több föl nem vehető: más vallású tanulók csak oly számban irathatók be , amennyi üres hely a beiratási idő két első napján túl egy-egy osztályban fenmarad. Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 24 ta­nuló közül 12 jogi pályára szándékozott lépni. 246) A budapesti II. ker. kir. egye­temi kath. főgymnasium évi értesítője. Igaz­gató Dr. Lutter Nándor. Értekezés: Az ifjabb M. C. Catóról, Petrovich Ferenctől. Tanulók sz. 421. Három párhuzamos osztály. Az érettségi vizsgára jelentkezett 11 tanuló mind képesittetett. Gr. Pejacsevich János, 10 ezer frt. értéket jóval meghaladó ásványgyiijteményét az intézetnek ajándékozá. A könyvtár különösen Dr. Lutter Nándor és néhai Ábel Károly nagyobb adomá­nyaik által gyarapodott. 237) A csáktornyai községi elemi népiskola értesítője. 10-dik évfolyam. Igazgató Jeney Gusztáv, övendékek sz. 364, kik közül 232 horvát, 82 magyar, et. A tannyelv 1869-ig kizárólag a horvát volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom