Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-26 / 43. szám

31-én este volt az ismerkedési estély ; több ezeren gyűltek már ekkor össze s köztök tekintélyes számmal báseli polgárok. Kegyes énekek elzengése után Ecklin, baseli lelkész üdvözölte az Ur nevében egybegyűlteket, hangsúlyozván a szövetség jogosultságát szemben a szétforgácsolt protestantismussal. Ezután dr. Schaff Fülöp newyorki tanár szólt, angol és német nyelven tolmácsolván az angolok és amerikaiak üdvözletét; felemlíti, hogy Helvétia sok jót tett már Angliával és Amerikával a reformatiótól kezdve egész a mai napig, ily jótétemény volt az angol bibliafordításnak alapul szolgáló báseli uj szövetség, ilyen a báseli missió-intézet, a melyből kikerült missiónáriusok Isten országának terjesztésében oly áldásosán működnek s azon óhajtásának nyilvánításával végzó beszédét, hogy Isten kegyelme által legyen ezen szövetség-gyülés a vallásos ébresztésnek és a hívők uj lelki életre keltésének második pünkösdje. Majd Vignet, lausannei tanár francia hitsorsosai nevében üdvözli a gyülekezetet s ajánlja, hogy kevesebb fény nyel és pompával, de annál több igazsággal és áldással tanácskozzanak. S mivel egy terem, a nagy számú közönség befogadására nem volt elégséges : egy másik szomszéd teremben hasonló üdvözlések folytak. Nagyhatású volt itt az angol Field lelkesült beszéde közölvén az Afghanistánnal folytatott harcban szerzett vallás-erkölcsi tapasztalatait. M. hó 1-én reggel s

O komm' du Geist der altén Zeugen4

eléneklése és Stockmeyer báseli lelkész imája után Fischer báseli tanácsnok, mint a szövetséggyülés elnöke, megnyitotta a gyűlést. Szerinte a gyűlés célja az, hogy az Istenben kibékült keresztyének szövetsége legyen azon keresztyéneké, a kik egybegyűltek, hogy egymást bátorítsák és erősítsék a hitben, szeretet* ben, ismeretben és a harcban azon istentelenségek ellen, a melyek a tévhit és hitetlenség jelmezébe öltözve a világ minden népei közt terjesztik országukat. Ezekkel szemben kell egymásnak testvérjobbot nyujtanunk, reá állva a mindnyájunknál ugyanazon egy evangelium alapjára s minden lényegtelen különféleséget és eltérést a tanban és egyházalkotmányban azon sugarakhoz kell hasonlítanunk, a melyek az emberi szemek előtt különböző színekben megtörve jelennek ugyan meg, de a melyek mégis a naphoz térnek vissza, mint eredetük központjához, fényök és melegségök kútfejéhez. »Die Sach' ist dein Ilerr Jesu Christ, Die Sachr

, an der wir stehen* szép jelmondattal befejezé megnyitó beszédét. Majd »Ein' feste Burg ist unser Gott . . éneklése után következtek azon előadások, a melyek arra valának hivatva, hogy a különféle országok vallás-erkölcsi életéről hű képet tárjanak fel szemeink előtt. Először szólt dr. Güder Ed. berni lelkész Helvétiáról. Jellemezte a vallásos élet szétforgácsolásának szomorú állapotát s a hitetlenségnek lelkét, mely az egyházban, államban és törvényhozásban annyi szivet elidegenített Istentől. De miután az idő már nagyon előre haladt : a vallás-erkölcsi élet éremének csak egyik és pedig sötét oldalát tüntetheté fel, átengedvén a szót dr. Cremer, greifswaldi tanárnak, a ki főbb vonásaiban a német nép vallásos és egyházias életét ismerteté meg. Szóltak még Babat nímesi lelkész Franciaországról, Bligh Angliáról, Osterzee tanár Hollandról, Schaff tanár Amerikáról, Taroly Ausztriáról és Scheele upszalai tanár Skandináviáról. Igy végződött az alliance-gyülés első napja. A gyűlés második napján Orelli baseli tanár az apostoli evangelium változatlanságáról tartott előadást, kiemelvén az isteni ige hatalmának győző erejét, a mely egyedüli gyógyszer a kor hibáinak orvoslására. Godet, neucháteli tanár ugyanazon tételről beszélt s a szent iratok nyomán Krisztus személyének istenségét bizonyította. Délután három szónok az evangelium terjesztéséről szólt Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban, továbbá Gesz, breszlaui és Porret lausannei tanárok az isteni ige szolgáinak kiképeztetéséről értekeztek. S miután még a vasárnapi iskoláztatás kérdése is szőnyegre került, ez átmenetül szolgált a 3-ik nap napirendjére : az iskolára. Zillessen, orsoy lelkész, a felekezeti iskolák ismert előharcosa értekezett a mai kor keresztyén iskoláinak három életfeladatáról. Először : megakadályozni az állam-hatalom ama képzelt jogának megvalósítását, melynél fogva az iskolák felállítása kizárólag az ő hatáskörébe vág ; másodszor : a keresztyének hitélete, kötelességtudata és áldozatra kész szeretete ; s harmadszor: a tanítóknak keresztyénies szellemben történendő kiképeztetése. Lerber, berni iskola-igazgató a vallástanitásnak minden egyéb tárgy fölötti előnyét hangsúlyozza a népiskolákban, a mely fontos tárgy fejtegetésében Németország jeles nevelői is élénken részt vettek. (Vége következik.) THOMAY JÓZSEF, szegedi ev. leik. IRODALOM. A mult héten egyszerre két prot. egyházi lap indult meg. Az egyiknek címe : Protestáns pap. Gyakorlati szakközlöny. Szerkesztik és kiadják Kálmán Dezső és Lágler Sándor. I. évfolyam, 1. szám. —- E folyóirat rég érzett hiányt van hivatva betölteni irodalmunkban. A gyakorlati lelkészkedés, különösen a lelkipásztori gondozás közlönye e lap, melynek különben az egyházi szónoklat is egyik főtárgya ; az egyházi költészet művelésére is tőle telhetőleg tért szándékozik nyitni. Jelen első füzet tartalma a következő: Olvasóinkhoz. Reformácio-ünnepi beszéd (Máté V. 13.). Keresztelési beszéd. Három halotti ima, Sántha Károlytól. En az Úr szolgája vagyok, Bényei Gábortól. Lelkészi iroda. Viszálkodó