Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-19 / 42. szám

az isk. bizottsághoz megerősítés végett. Továbbá az önképző kör alapszabályain két igen figyelemre méltó módosítást tőn. Hogy t. i. a növendékektől el ne vonassék a tanulásra szánt idő, az alapszabályokban kimondatott, miszerint évközben csupán a végzett tananyag köréből vett dolgozatok fogadtatnak el bírálatra, a pályázatok pedig mindig az évet záró vizsga alkalmával hirdettetnek ki s beadási határidő a következő tanév 1-ső napja leend. 198) A kisvár dai állami ellemi népiskola értesitője. Igazgató tanitó Beke Márton. Értekezés: A felekezetnélküli iskolák hivatása. Növendékek sz. 272. A tanítás december hóban — az uralkodó roncsoló toroklobb miatt 3 hétig szünetelt. Torahely készíttetett. A növendékek számára olvasó könyvtárat rendeztek be. Tanügyi lapszemle julius és aug. hóról. (Folytatás.) 15. szám A vezércikkben Mayer M. végzi értekezését „a lélektanról, mint a történelem segédtudományáról4

, szólván : ' 11) a törvényszerűségről a történelemben, melyet is a történelmi élet okozati s genetikus összefüggésében keres. I 12) Azon feladatokról, a melyeknek megoldását a történész a lélektantól várhatja, mert a lélektan a történésznek segélyére lehet mindannak megoldásában, a mit a külső körülmények egybevetésével megmagyarázni nem lehet. 13) Gyakorlati alkalmazásaul tételeinek 3 konkrét példát hoz fel u. m. A) Koppány lázadása, a) Származás, intézmények, földrajzi helyzet, b) Történelmi előzmények: A fejedelem választás által lemondtak az egyes nemzetségek bizonyos mértékben teljes ftiggetlenségökről; de egyéb jogaikat a vérszerződés által biztosították. Ezen jogok épentartása eszméje eszmekörükben összeforrt a fejedelmi jogok képzetével. A fejedelmek korában ezen képzett csoportok nem szenvedtek lényeges változást. Csak István merészkedett -— főképen a monarchikus hatalom megállapítása és a keresztyénség terjesztése érdekében —• erős karral hozzányúlni s fejlesztette a fejedelmi hatalmat a nemzetségi jogok rovására (királyi cim, megyerendszer): első ellentétes képzet az akkor uralkodott öszsz (nép) szellemmel szemben. Továbbá a pogány magyarok közt nagy erélylyel terjesztette a keresztyénséget : 2-ik ellentétes képzet. Az idegen papok, nemesek betelepítése s felgazdagitása által megsértette az erős faj érzéssel bíró magyarokat s a vérszerződést : 3-ik ellentétes képzet. E 3 lélektani mozzanat összegezve szülte a Koppány párt híveiben a forradalmi szellemet, melynek kitűnő képviselője K. maga volt. A lázadás maga e pártbeli öszszellemnek csak külső nyilvánulása volt. B) Az amerikai függetlenségi háború | kitörése, a) A lakosság származása és az általok lakott földterület, földrajzi helyzete stb. b) Történelmi előzmények s lélektani indokolás: Az angol-szász lakosság — már származásánál fogva is hajlammal bírt az önkormányzatra. ... Az alkotmányos jogok közül legfontosabbnak tartotta az önmegadóztatás jogát. Az angol kormány által kivetett bélyegadó merő ellentétben állt a gyarmatosok eszme-köre uralkodó elemével : 1-ső ellentétes képzet. A thea megadóztatása 2-ik ellentétes mozzanat. A bosztoni eset után a lexingtoni véres összeütközés a személybátorság megsértése: 3-ik ellentétes képzet. Ezzel szemben állt a gyarmatosok faji öszszetartozási érzete, a nyelvrokonság, az angol király iránti hűségök; de ezeket az uralkodó képzetcsoporthoz tartozó képzetek összege háttérbe szorította s az önkormányzatért vívandó háborúnak ki kelle törnie. C) A m ohácsi veszedelem stb. A 2-ik cikk könyvismertetés. Itt Király Pál ismerteti Csiky Kálmán »M agyar alkotmánytanát.4

E művet az ismertető határozott nyereségnek tekinti; de hibául rój ja fel benne, hogy nem magyarázta meg a szerző, hogy mi az a közjog, magánjog, anyagi jog, alaki jog, büntető jog. Hiányosnak találja ismertető az államhatalomról, a pragmatiea sanctioról, az úrbéri tartozásokról, a társországokról, a király méltóságáról és jogairól, a választói jogról, a miniszteri kinevezésről, a vallásfelekezetek egyenjogúsága és viszonyosságáról s a közteherviselésről adott magyarázatokat. A 3-ik cikkben Dr. Bartsch Samu ismerteti Dr. Emericy G. és Somogyi G. „Természetrajz a mindennapi és ismétlő népiskolák számára4

cimű művét az ehez írott Yezérkönyvvel együtt. Ismertető helyesli szerzők azon eljárását, hogy a természet mind 3 országa egész terjedelmében a kiválóbb, hasznosabb s az alaki képzésre legalkalmasabb példányok által képviseltessék ; valamint helyesli ezen beosztást is 5-ik osztály: Téli félév: november elejéig növénytan, ezentúl a tavasz kezdetéig ásványtan. Nyári félév: a növénytan folytatása és befejezés. 6-ik osztály: Téli félév : álattan ; nyári félév : végleges rendszeresítés, kiegészítés, átalános ismétlés. Több hiányt szintén felemlít. A 4-ik cikk: Az iskolai takarékpénztárak Magyarországon.4

Van isk. takar, pénztár Abauj Szántón, Budapesten Stáció-utcán, Bp. Medve-utcán, Bp. Lipótmezőn. stb. 16. szám. A vezércikket Jausz György irja e cim alatt : Módszeres oktatás a női kézi munkákban." Szól: I. A kézimunkáról, mint a női hivatás művelődéstörténeti mozzanatáról ; II. A tárgy értékéről nevelési és széptani tekintetben. A családélet — mondja szerző — a női munkakedv ezen természetes ápolója megváltozott .... a serdülő lánykák a felnőtt hajadonok s ezek az asszonyok mulatságait igénylik (ma-holnap csecs-szopóbálok is tartatnak (Közlő). A családi szobák elhanyagoltainak s a szalonokban ragyo gás, pipere és cicoma képezi nőink törekvésének végcélját. . . . E bajok elhárítása szempontjából a munkára