Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-19 / 42. szám

val minden egyházi vagyontól elestünk, hogy a nagy gazdag családok tőlünk ismét elpártoltak, az egész felekezet szegény maradt mind e mai napig ós saját szegénységéből tartotta fenn magát folytonos nagy erőfeszítéssel. Ezen erőfeszítést most sokkal kevósbé lehet fokozni, mint azelőtt, mert ismeretes az álta­lános anyagi romlás a haza polgárainak minden réte­geiben, de különösen ott a honnan kellene kifolyni az uj nagymérvű áldozatnak. A ki erre épiti terveit, az nem látja, nem ismeri a concret viszonyokat s nem követelheti, hogy okoskodása alaposnak tartassék, ha még oly komoly képet ölt is, ha még annyi adatot halmoz is föl. Egyébiránt, a legújabb időben egy oly inci­dens jött közben, mely után nekünk fölösleges e té­ren vitatkoznunk. A ministerium bejelentette a kö­zóptanodákról szóló törvényjavaslatot, s mint mond­ják ebbe be lesz foglalva a főfelügyelet is. Majd el­igazítják tehát mások a mi dolgunkat s nem arról van többó szó, mi történjék superintendentiákon vagy majd zsinaton a Molnár Aladár-fóle javaslattal. Az • országgyűlésre van áthelyezve a vitának tere, ott ismét találkozhatunk. És miután meg vagyok győ­ződve, hogy Molnár Aladár képviselő úr előtt nem az a fődolog, hogy magát mint „modern" irányú elismert szakembert előnyös világításba helyezze a protestantismus jelentőségót felfogni nem akaró cent­ralizáló közönség előtt; miután hiszem, hogy nem szerelmes annyira saját javaslatába miszerint elfe­ledje a különbséget egy eszményi programm s egy a kormány által végrehajtandó törvény közt: legyen szabad remónylenem, hogy a maga részéről ő is el fog követni mindent a mit lehet azon célból, hogy a protestáns közoktatást, mint a szabadszellemü okta­tásnak e túlnyomólag catholikus országban meg­becsiilhetlen tényezőjét, Tisza Kálmán ós órdektársai ellenében megmenthessük. MOCSÁRY LAJOS. ISKOLAÜGY. Iskolai értesitők. — Tizennegyedik közlemény. — 181) A csáktornyai államilag segélyezett pol­gári fiúiskola 7-dik évi értesitője. Igazgató Valló Vil­mos. Növendékek sz. 59. Itt is csaknem ugyanaz az eset fordul elő, ami a beregszászi polg. iskolában (ld. 1308 lapon), hogy t. i. az 5-dik osztályba, melyet megnyitni szándékoztak, egyetlen egy hallgató jelentkezett. Ennek következtében természetesen az 5. oszt. megnyitása jobb időkre halasztatott. Azaz hogy helyesebben cselekszik Csáktornya közönsége, ha a beregszásziak példáját kö­vetve, lemond a hat osztályú polgári iskoláról, melyre ez idő szerint legalább ott nincs szükség, s megelégszik négy osztálylyal. Mint mulatságos kuriósumot említjük meg, hogy egy tanárt két másik társa két hónapon át helyettesitett, oly formán, hogy az egyik 3, a másik 2 órát tanított hetenkint s a minisztérium ezen fáradsá­gukért az illetőket 10 ft. 2 krral, illető'eg 6 ft. 68 kr­ral jutalmazta. Ez a jutalmazás nemcsak azért nagyon érdekes, mert rendkívüli bőkezű, hanem azért is, mert anyagot nyújt egy kis fejbeli számolásra, hogy kiszá­mítsuk, hány krajcár és fél krajcár jut a derék napszá­mosoknak egy-egy órára. 182) A csongrádi nyilv. polgári fiúiskola 6-dik értesitője. Igazgató Farkas Béla. Értekezés : Az állatok szerveinek alkalmazkodási képessége, Pfeiffer Jánostól. Növendékek sz. 51. A városi közgyűlés kérelmet inté­zett a kormányhoz, hogy az intézetet nyilvánitaná álla­mivá. Ugyanezen közgyűlésen ellenben három képviselő azt indítványozta, hogy az intézetet csukják be. Az ár­viz-veszély miatt a tanitás, mártíus havában, három hé­tig szünetelt. A kormány az intézetnek 3000 frtnyi se­gélyt nyújtott és számos taneszközt adományozott. A latin nyelvet mint kötelező tantárgyat tanították. 183) A debreceni ref. főgymnasium értesitője. Igazgató Békésy Gyula. Értekezés : A debreceni ref. főiskolai gymnasium tanterve az 1832 /3 . tanév második felében. Tanulók sz. 722, kik közül helybeli csak 275. E szerint — ha nem csalódunk az országban ez a leg­népesebb gymnasium. Az egyes osztályok túl is vannak tömve, dacára annak, hogy két párhuzamos osztály ál­líttatott fel. Különösen a 3. 4. valamint a 7. és 8. osz­tályokban a tanulók száma 78 és 88 lcczt váltakozik. A szolgatanulók helyzetén, mely lapunkban is volt szol­lőztetve, előnyös változtatások történtek. A szolgatanu­lók ugyanis, kik ezentúl »szegény tanulóknak* fognak neveztetni, csupán esperesti ajánlattal ellátandó bizonyít­vány nyal vétethetnek fel; számuk 90-ben állapíttatott meg, ezen számon felül csak azokat veszik fel, akiknek szü­leik vagy azon egyházközség, a melyhez szüleik tartoz­nak, gondoskodnak ellátásukról. Gondoskodott továbbá az egyházkerület arról hogy a szegény tanulók tisztes­séges lakásban és élelmezésben részesüljenek. A lefolyt évben 123 szegény tanuló volt, kiknek ellátása 6600 írtba került. 184) A d e é s i államilag segélyzett polgári fiu és felső leányiskola értesitője 1874 /G—187s /9 - tanévekről. Igazgató Szabó Ferenc. Növendékekysz. a lefolyt évben a fiúiskolában 113, a leányiskolában 19, összesen 132. A polg. iskola két felső osztályában (a 6-dik osztály a lefolyt évben nyílt meg) a növendékek száma mindössze 6, kik közül évközben kimaradván 3, év végén az 5-dik osztályban 1, a 6-dikban 2 növendék volt. A leányiskola 83*

Next

/
Oldalképek
Tartalom