Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-12 / 41. szám

SYNODALIA. A köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata a magyar ref. egyházban. Javaslat. A magyarországi ref. egyház conventi bizottságának megbízásából készítette : Molnár Aladár. (Folytatás.) NEGYEDIK RÉSZ. Főiskolák. 185. §. A főiskolák a tudományok müvelésére, a tudományos gondolkodásnak és eredményeinek az ifjúsággal közlésére szolgáló, és egyszersmind bizonyos életpályákra tudományosan előkészitő tanintézetek. Az egyház ilyen akadémiai főiskoláiul jelöltetnek ki ez idő szerint a theologiai tanintézetek, a bölcsészeti tanfolyamok, a valamelyik ily bölcsészeti tanfolyamban szervezett középtanodai tanárképezdével ; — és a jogakadémiák. A hol e három tanfolyam egy főiskolában nem egyesíthető, de már létezik valamelyik ily akadémiai tanfolyam : ott ezek bármelyike külön is fentartható ezentúl is. Azonban kívánatos, hogy legalább a hol helyben állami egyetem nincs, akár a theologiai, akár a jogtanfolyam mellett, bölcsészeti tanfolyam is rendszeresittessék. 186. §. A jelen szabályzat értelmében szervezett főtanodákat tarthatnak fenn : 1) az egyetemes egyház és 2) az országos egyházi tanács engedélyével az egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek. Akadémiai főiskolát bármelyik egyházi testület csak azon esetben tarthat, ha erre általa fentartani szándékolt alsóbb fokú iskoláinak, a jelen szabályzat értelmében anyagilag is kellő ellátásán felül képes. Az országos egyházi tanács főiskola felállítására és fentartására az engedélyt csak azon esetben tagadhatja meg, ha a miatt a fentartani szándékolt vagy közművelődési érdekből kiválóan szükséges alsóbb fokú intézetek a jelen szabályzat követelményei szerint nem lennének fenntarthatók ; vagy, ha az illető főiskolának a jelen szabályzat értelmében kellő berendezése nem biztosíttatnék. Több egyházkerület együtt és közösen is tarthat fenn egy főiskolát, vagy egyik egyházkerület egy más egyházkerület főiskoláján tarthat fenn egyes tanszékeket -— Ily esetekben az illető egyházi testületek között írásban kötendő egyesség, melyben szabatosan megállapitandók az illető egyházi testületeknek az ily tanintézet iránt gyakorlandó jogai, kötelességei és befolyása. 187. §. A főiskolák szervezetének, valamint az egész tudományos felső oktatásnak alapelve a tanítási és tanulási szabadság. 188. §. A föntebb elsorolt theologiai, bölcsészeti és jogi tanfolyamok az egyetemi karok (facultások) helyettesitőiül szervezendő k. Mindegyik ily tanfolyamon egyes tudományos gyakorlati szakképezdék (seminariumok) is szerveztethetnek a tanulóknak a tudományos vizsgálódásokba és forrás tanulmányokba, ugy a tudományos ismeretek alkalmazásában való gyakorlati vezetésére. 189. §. Az egyes tanfolyamok főtantárgyainak mindegyikére külön tanszékek rendszeresittetnek. 190. §. A főiskola személyzetét képezik : a) a tanárok, b) a tanulók, c) a főiskola kezelő tisztviselői. 191. §. A tanárok: rendes, rendkívüli, helyettes és magántanárok, meg a tanitók. Rendes tanárok azok, kik vagy tantárgyaikra egyetemen tudorsággal képesittettek, vagy a tudományos irodalom akár más nyilvános téren azon tudományszakra képzettségüknek kiválóbb bizonyítékát adott egyének közül, élethosszig választatnak meg a rendszeresített tanszékekre; s rendszerint a főtantárgyak előadásával bízatnak meg. Rendkívüli tanárok azok, kik e minőségükben a rendes tanárokkal egyenlő képesítettség mellett, meghatározott időre, vagy bár meghatározatlan időre, de bizonyos kijelölt időben való felmondhatással választatnak meg, a nem végleg rendszeresített tanszékekre ; rendszerint oly tantárgyak előadására, me! lyek ha nem feltétlenül szükségesek, de előadatásuk kivánatos. — Továbbá a rendkivüli tanárok választhatók valamely fő vagy legalább rendszeresített tantárgy többszörös képviseltetésére ; és üresedések esetén ideiglenesen megbízhatók akár főtantárgyaknak a rendes tanárok helyett is előadásával. Helyettes tanárok alkalmazhatók vagy akkor, ha valamely rendes vagy rendkívüli tanszék a tanév folyamában megüresedik, s rendszeres betöltése azonnal nem eszközölhető ; — vagy pedig ha valamely tanár elhárithatlan engedély miatt gátolva van előadásai tartásában ; avagy tudományos célból szabadságoltatott Magántanárok azok, kik valamely egyetemen nyert tudorság, s akadémiai előadásokra képesítés — vagy pedig a tudományos irodalom terén szerzett érdemeik alapján a tanári kar ajánlatára jogosíttatnak az illető főiskolán saját szakjukból előadások tartására fizetés nélkül vagy tiszteletdíj mellett. Tanitók azok, kik oly tárgy tanításával foglalkoznak, melyekre főleg gyakorlati ügyesség kívántatik (p. o. vivás, tornászat, ének, gyorsírás stb.). Ide tartoznak az élő nyelvek tanítói is, a mennyiben tárgyukat nem tudományos szempontból, hanem a gyakorlati elsajátításra és használatra tanítják. 192. §. Az akadémiai tanárok s tanitók fizetését, s a magántanárok tiszteletdiját, a körülmények szerint állapítja meg a főiskolát fenntartó testület az országos egyházi tanács jóváhagyásával. A rendes tanárok fizetése azonban tisztes lakáson vagy 300 frt lakbéren felül nem lehet kevesebb 1500 frtnál. Ugy a rendes mint a rendkívüli tanárok fizetése