Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-12 / 41. szám
(nem ref.) jogakadémián 1876-tól fog^a évenként 59 —77 ref. jogász volt. Tehát összesen a nem ref. jogi tanintézeteken évenként 247—303 ref. vallású jogász van. E szám évenként növekedik, míg a ref. jogakadémiák tanulói fogynak. A ref. jogakadémiákon volt: 1876 /7 -ben 318 jogtanuló s ebből ref. 204, 187 7 /8 316, s ebből ref. 200. És e 200 tanulónak tartunk fen 5-üt*) jogakadémiát; akkor midőn 250—300 ref. fiatal emberünk meg más intézetben vógez. Mutasson nekem M. úr a civilisált világban ehhez hasonló luxust, mint mi üzüuk, kikről M. úr azt állítja, hogy szegénységünk miatt a jól rendezett közoktatás minimalis kellékeinek sem birunk megfelelni. Váljon nem inkább állana a protestantismus érdekében, hogy az 5 nyomorgó jogakadémia helyett 2 vagy akár 1, de igazán tudományos, és versenyképes jogi főiskolánk, s lassanként egy prot. egyetemünk legyen ? Váljon akár egyetlenegy, de egyetemi színvonalon álló erős prot. főiskola nem többet használna-e a magyar protestáns tudományosságnak ós műveltségnek, mint akár 25 afféle jogi és theologiai akadémia a minőkben bővölködünk ? És mi veszélyeztetjük a protestáns felsőbb oktatást, a kik ez irányban törekszünk ? Hát gymnasiumaink számával hogy vagyunk? A 2 milliónyi magyar ref. közönségnek van 15 nyolc osztályú, és 14 kisebb (3—6 osztályú) összesen 29 gymnasiuma. Tehát ugy 68 ezer lélekre jutna egy gymnasium. Azért mondom hogy jutna, mert a culturalis szükséget tekintve nem veszi ennyi igénybe. Jelesen a nyilvános gymnasiumokban összesen járó 4560 — 4700 ref. tanulóból évenként 660—700 jár nem ref. gymnasiutnokba. (Volt: 1876 /7 -ben a 15 VIII. oszt. gymn. 4505 (ebből ref. 3040), 1876 /7 -ben 4443; a 14 kis gymn. 1409 tanuló, s ebből 890 ref. vallású). A műveltség oly magas fokán álló Szászországban, két millió 765,586 lakos között van 12 gymnasium (de abban azután 225 tanár). Tehát 230 ezer lakosra jut egy gymnasium. Poroszországban 25,742,404 lakos között van *) A mostani theol. intézeteink javaslatom értelmében mind fentarthatók ugyan, de ezekkel sem gazdálkodunk célszerűbben. P. o. a dunamelléki és dunántúli két egyházkerületben évenként alig kell 15 pap. És ezért 2 theol. intézetet tartanak fenn! az egész országban pedig 5-t. Az összes növendékség egybe is elférne ugyan, de különböző irányok kifejlődhetéseért nem volna elég 3 ? ? 204 gymnasium, 33 progymnasium, 76 teljes reáliskola ós 56 felsőbb polgári iskola. — Tehát 126 ezer lakosra jut egy gymnasium, ós a gymnasiumokat, progymnasiumokat, ós reáliskolákat összevéve, egy efféle közóptanoda 82 ezer lakosra jut. Tehát föltéve, hogy gymnasiumaink szükséges reformját, benső megerősítését, s az oktatás jól szervezését csak azon az áron volnánk képesek eszközölni, hogy egy-két helyen az osztályok számát ideiglenesen kevesbítenénk, vagy egy pár jelentéktelenebb iskolát megszüntetnénk ; még ez esetben is nem maradna-e annyi gymnasiumunk, mennyi a számot tekintve — a műveltebb nemzetek culturalis szükségeit is kielégíti ? És az osztályok vagy iskolák számában így netalán szenvedett veszteséget nem kárpótolhatná-e gazdagon az oktatás megjavítása, ós gyermekeink jobb kiképzése ? Mindenesetre oly kérdések, melyek megérdemlik a komoly ós tüzetes megvizsgálást. És a ki e célból dolgainkat fürkészi, az nem csak arról fog meggyőződni, hogy mennyire alaptalanok M. ur feljajdulásai és vádjai, de arra is reá jön, hogy a jelen nyomorúságainknak s intézeteink hanyatlásának nem is a szegénység a legfőbb oka. Vanuak egyébb bajaink is, melyeken ha nem segítünk, a M. ur által várt adakozás — bár az a szokottnál bővebben csorgadozzék is; — sem fogja iskoláinkat vagy akár tőkéinket is felnövelni. Egyóbbiránt elismerem, hogy itt két irány nyilvánul. Mi akarunk jól berendezett ós felszerelt iskolákban, jol szervezett közoktatással egy erős magyar protestáns értelmiséget képezni. M. ur sok és olcsó iskolát akar, mely legfölebb a papiroson díszíő szép tanrenddel ékeskedik, ós a protestantismus iránt szolgálatát megtenné, ha felületes tanultság mellett jogórvónyes bizonyítványt adhat. Tessék választani! MOLNÁR ALADÁR. ISKOLAÜGY. Iskolai éitesitok. — Tizenharmadik közlemény. — 165) Az aradi m. kir. állami tanítóképezde 4-dik értesitője. Igazgató Kerner Péter. Növendékek sz. 76, kik közül anyanyelvre nézve 40 magyar, 33 német ; a 81*
