Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-05 / 40. szám

azt is, hogy midőn az „audiatur et altéra pars* tekintetéből a Pontozatok mellett fölszólaló, sok te­kintetben tanulságos dolgozatnak helyet adtain, ros­tálgatásába nein bocsátkoztam annak, minek ellen­kezőjót százfóle variatiókban hónapokon keresztül hirdettem magam, s ami nagyobb nyomatékú, hir­dették lapomban egyhangúlag az esperességi ós su­ptrintendentiális gyűlések határozatai. Ily előzmóuyek után nem láttam sem a tisz­tességgel, sem az okossággal összeférőnek, hogy új­ból megtámadjam az ellenfelet akkor, mikor hibáját belátva, fegyverót letenni és magát megadni készült. Mocsáry barátom e tartózkodásomat is más szemmel nézi, s vagy bárgyú bonhommiát, vagy ennél rosszabbat kónytelen rólam föltenni; de min­denesetre abbeli eljárásomat olyannak tartja, melyet szememre lobbanthatni hisz. Ez móg inkább meg­erődít abban, hogy mi ketten egyházi ügyek felett oly sikerre való kilátással, hogy egymást megértsük, nem vitatkozhatunk. Nem állunk közös bázison, s így a különböző szempontokból különbözőknek látjuk a tárgyakat is. Ez annyira megy, hogy M. barátom szavaimból többnyire mást olvas ki, s mást cáfol, mint amit én voltakópen mondtam. Mikor én, ki Channinggel szólva „félek azoktól a nyűgöktől, melyeket valamely párttal való össze­köttetés az emberre rak", arról beszélek, hogy fel­áldozva az egyház, illetőleg az iskola érdekeit poli­tikai célnak, ez által az egyházat hitvány eszközzé aljasítjuk; ő ebből azt olvassa ki, hogy szerintem az egyháznak semmi köze a politikához, s e botor­ságot cáfolva, felséges szép dolgokat mond el, mik­nek csak az az egy nagy bajuk van, hogy nem nekem szólnak; mert ón soha sem állítottam, hogy ügyünk­nek nincs köze a politikához. E körülmónyre célozva mondám előre ós mon­dom most móg inkább: Non persuadebis, ne si persuaseris quidem, BALLAGI MÓR. ISKOLAÜGY. Iskolai értesitők. — Tizenkettedik közleme'ny. — 149) Az újvidéki kir. kath. magyar főgymná­niurn tudósitványa. Igazgató Franki István. Értekezés ; Shakspere III. Richárdja, Dr. Buday Józseftől. Tanulók sz. 268. Egy párhuzamos osztály. A tanulók létszáma szaporodott; de — ami ennél még örvendetesebb — azon terület gyűrüzete is jelentékenyen növekedett, melyről eddig a szülők bizalma az intézetet fölkeresni szokta Az országos tantervtől annyiban eltértek, amennyiben a német nyelv mint kötelező tantárgy az l-aő osztályban is taníttatott. 150) Az újvidéki m. kir. állami polgári leány­iskola 1-ső értesitvénye. Igazgató Franki István. Érte­kezések : A család és iskola különös tekintettel a pol­gári leányiskolákra, Száhr Erzsébettől. Adatok az intézet történetéhez. Növendékek sz. 72, kik közül r. kath. 25, zsidó 24 stb. Az intézet, melynek tannyelve a magyar, az 1876/7. tanévben nyittatott meg; osztályai fokozato­san állíttattak fel; a jövő tanévben egészíttetik ki teljes négy osztályúvá. 151) Az újvidéki szerb főgymnasium értesitője. Szerb nyelven. Igazgató Pusibrk Váza. Értekezés Matica M. Andrástól. Tanulók sz. 219 152) Az ungvári kir. kath. főgymnásium érte­sitője. Igazgató Szieber Ede. Értekezések; Az ókor népeinek földrajzi ismeretei, Schürger Ferenctől. Meteo­rologiai észleletek 1878-ról, Zékány Lajostól. Tanulók száma 516, az év végén^464, mely utóbbiak közül 159 gör. kath., 147 zsidó, 132 r. kath. stb. Három párhuza­mos osztály. 153) A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló váci nagy gymnasium értesitője. Igazgató Rappensber­ger Kajetán. Értekezés : Br. Eötvös József élete és működése. Szvaratkó Kálmántól. Tanulók sz. 199. Lo­váky Antal Budapest-terézvárosi segédlelkész kezdemé­nyezésére, a római katholikus tanulók közt »Jézus szent gyermeksége társulata* alakult, melynek 53 tagja volt. A célját nem tudjuk e társulatnak, de azt tudjuk, hogy aki elkeresztelte, annak legalább a füle nem magyar. 154) A vág újhelyi izraelita nyilv. alreáltanoda értesitője. Igazgató Dr. Máhler Miksa. Tanulók sz. 77. A magyarországi zsidóknak — tudtunkkal — ez az egy középtanodájuk van; de ez igen jó szolgálatokat tesz a magyar nemzetiség ügyének. Kár, hogy legalább a 4-dik osztály — a pénzforrások elégtelensége követ­keztében föl nem állitható. E szerint arról, hogy ezen intézet lassankint főreáltanodává fejlesztessék, ez idő szerint még csak szó sem lehet, pedig erre annál na­gyobb szükség lenne, mivel egész Nyitramegyében nincs több reáltanoda ennél az egynél. 155) A varazsdi kir. reál és főgymnasium ér­tesitője. Horvát nyelven. Igazgató Pongracsics Ferenc. Értekezés Zima Lukától. Tanulók sz. 340, kik közül 248 horvátországi, 22 stájerországi, 14 a szorosabb ér­telmében vett Magyarországból való, 12 slavóniai stb. Egy párhuzamos osztály. Az olasz és a francia nyelvek mint rendkívüli tantárgyak taníttatnak. A magyarról szó sincs, pedig ennek a nyelvnek — tekintve a viszonyt, mely Horvát-Szlavon-Dalmátország és Magyarország közt

Next

/
Oldalképek
Tartalom