Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-14 / 37. szám

miniszterelnök is kinyilatkoztatta az enqueten, hogy ezt magáénak elfogadja, minden jel oda mutat, hogy ezen ügyet a törvényhozás elé akarják vinni. 0 világosan látja, hogy a kormány a közép- s felső-oktatást a protestánsok kezéből ki akarja venni, államivá tenni, a mint azt folyvást jelentkező zaklatásai tanúsítják. Ily nagy dologban nem is helyes, ha bizottságilag (kéz alatt) intézkednek; ha életbevágó actiót akarnak, azt hatással, éclatval kell megtenni. Az ágostaiakkal nem szükséges közösen járni el, sok idő vész el mellette. Az ügy komoly s a protestantismus jövőjére döntő, ezért szükségesnek tartja, hogy a pontozatok részlete sen s komolyan tárgy altassanak. Antal Gábor a Vay-féle indítványt elfogadja, de oly toldással, hogy ezen bizottság intézkedjék arról is, hogy a felügyeletre vonatkozó materiális törvény életbeléptetése alkalmával az egyházkerületek érdekei megóvassanak. Óhajtja, hogy a convent ily törvény létesítését sürgesse. Hegedűs László felemlítvén, hogy a tiszáninneni egyházkerület a »Pontozatok® részletes tárgyalását is szükségesnek tartotta, állítja, hogy, mivel ezen ügy valószínűleg folytattatni is fog, itt is szükségesnek vélné a részletes tárgyalást. A Vay-féle indítványt különben elfogadja. — V a y Miklós báró a bizottságot nem akarja más hatalommal felruházni, mint hogy a eonventet azonnal összehívhassa, a mint valami bajt lát vagy érez. — Révész Imre a bizottságot hajlandó elfogadni, de a mellett a múltra vonatkozólag határozottan kimondatni akarja a sérelmeket, követelni akarja, hogy mig a teljes s tökéletes jogegyenlőség (az állami javadalmazásra nézve is) ki nem mondatik, addig más felügyeletet nem akar az egyház elismerni, mint a mi 48 előtt volt. Dr. Kovács Ödön nem akarja a pontozatok részletes tárgyalását, habár az a pontozatok alkotóinak igen kedvező lenne, de a materialis felügyeleti törvények megalkotásának szükségét ő is kimondja. Ily materialis törvény esetében a »Pontozatok®-ban foglaltaknál szigorúbb, az államra nézve kedvezőbb intézkedéseket is elfogadni kész, mert akkor nem a miniszteri önkény, hanem a törvény fog intézkedni. — Révész Bálint nem akarja, hogy a protestánsokról elmondják, hogy autonómiájukat csak azért védik, hogy a visszaéléseket takargassák s ezért óhajtaná, hogy ezen ügyet elintézvén, egyidejűleg a tanügy érdekében léptessenek életbe gyökeres reformokat. Szász Domokos elismerését fejezi ki a főgondnokok s superintendensek azon eljárása iránt, melyet a miniszter által a suprema inspectió tárgyában összehívott enquéten tanúsítottak. (Helyeslés.) A »Pontozatok1

' részletes tárgyalását nem óhajtja, mert azok hivatalosan nincsenek ide terjesztve; de mivel ezen ügyben törvényjavaslatot akarnak nézete szerint beadni s a convent arról rögtön nem nyilatkozhatik, ajánlja, hogy ezen ügyben jegyzőkönyvileg s felirat alakjában most fejeztessék ki, hogy ezen törekvést veszélyesnek tartja, de materialis javaslatot helyesel, ajánlja továbbá, hogy a kiküldendő bizottság folhatalmaztassék arra is, hogy szükség esetében a kormány ellen a királyhoz forduljanak, hogy az ily törekvést meggátolják. Török Pál minden jelből azt látja, hogy ezen ügyben csakugyan készül törvényjavaslat. O azt hiszi, hogy mivel 3 miniszter egyházi főgondnok, könnyen lehetne őket meggyőzve, meggátolni azt, ha innen emlékiratot küldenek a kormányhoz, melyben az ily eljárás veszélyességét kimutatni törekesznek. Különben helyesli, hogy ezzel kapcsolatban az iskolaügy coordínatiójára nézve is történjék lépés s az egyetemes tanügyi bizottság újból életbe legyen léptetve. L ó n y a y Menyhért a múltra nézve szükségesnek tartja, hogy az emlékirat készítő bizottság a »Pontozatok*-ról is határozottan nyilatkozzék. Mocsáry az emlékiratba felveendő motívumok közé szükségesnek tartja felvenni többek közt azt is, hogy a papi javak confiscatiója nélkül s míg abból a protestánsok magok része ki nem adatik, nem óhajtják az uj szerves alkotást, mert az csak teljes vallásegyenlőség mellett lehető. Szeretné továbbá azt is, hogy az esetlegi felügyelet intézménye határozottan elvettessék. O a materiális törvényt sem óhajtja, mert a főfelügyelet száz év óta meg volt, ma is létezik s nincs ellene panasz s különben is ő ma, midőn a kormány a protestantismust mintegy üldözi, jó materialis törvénynek alkotását egyátalán lehetőnek nem látja. (Helyeslés.) Fi ló Lajos a suprema inspectió fogalmának határozatlanságában igen sok baj okát látja. Sőt azt biszi, hogy ez a tanügy hátrányára folytonos háborút állapít meg, ezért Ő maga részéről örömmel látná, ha ezen ügyben törvény alkottatik. De épen oly szükségesnek tartja, hogy ezen fontos kérdésben a konvent határozottan nyilatkozzék s ezért a bizottságot nem emlékirat készítésével, hanem egyszerűen javaslattétellel akarja megbízni. — Szóltak még Beöthy Zsigmond, Török Pál s mások; végül 7a 1 elhatároztatott, hogy bizottság küldetik ki felirat készítése végett oly utasítással, hogy az itt tett indítványokra tekintettel legyen. Ezen bizottságnak Lónyai Menyhért grof elnöklete alatt tagjai : Nagy Péter, Molnár Aladár, Mocsáry Lajos, Beöthy Zsigmond, Filó Lajos és Révész Imre. Ezzel az ülésnek vége lett. KÖNYVISMERTETÉS. Bibliai történetek. Elemi iskolák számára-, a dunántúli ágost. ev. egyházkerület megbízásából Wangemann L. nyomán irta Turcsányi A. M. I. rész, az alsóbb osztályok számára. Budapest, 1879. Nyomatta Hornyánszky Viktor. Mielőtt e könyvet közelebbről ismertetem, hadd álljanak itt azon sorok, melyekkel a kerületi népiskolai bizottság folyó év aug. 14-én Pápán tartatott kerületi közgyűlésünknek, mint kész munkát bemutatta: »T. Turcsányi A. ur bibi. tört.* cimii munkája, különösebben annak ó-testamentomi része oly kitűnő, olyan kedve s