Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-08-31 / 35. szám
dát, és — ha van az egyházmegyében, — tanitóképezdét megvizsgál. Ez alkalommal szemügyre veszi ugy a tanitóknak, mint az iskolaszéknek eljárását ; — a gyermekek iskoláztatására, s a mulasztók megbüntetésére vonatkozó kimutatásokat, — az iskolák épületeit és butorokkal s taneszközökkel felszerelését; — megvizsgálja az iskola vagyonának miként kezelését, tőkék hova elhelyezését és a jövedelmek miként felhasználását ; — a tapasztalt hiányokról, a mennyire hatásköre engedi, intézkedik, a mennyiben szükséges az egyházmegyei közgyűlésre jelentést tesz. 80. §. Az egyházmegyei közgyűlés az iskolák látogatására, a lelkészek vagy más, a tanügygyei szakszerű leg foglalkozó egyének közül, egyházmegyei felügyelőket választ a szükséges számmal, kik között az egyházmegye iskolakörökre osztatik fel. Ezen iskolafelügyelők kötelesek a szorgalomidő alatt a körükbe eső iskolákat legalább minden 3 hónapban egyszer, s az egész szorgalomidő alatt legalább háromszor meglátogatni, az év különböző szakaiban. Ezen iskolalátogatók főleg az iskola szellemi életét, az oktatást s annak kezelését, az iskoláztatást, a rend és fegyelem fentartását, az igazgatást, és az iskola felszerelését és közegészségi viszonyait veszik vizsgálat alá. Tapasztalataikról és a körükbeli iskolák állapotáról, évenként az egyházmegyére jelentést adnak be az esperesthez. Ezen iskolalátogatók az egyházmegyei tanügyi bizottságnak is tagjai. 81. §. Az egyházkerület : közgyűlésén az állam és az egyház iskolai törvényeinek keretében a népiskolai oktatás rendezésére és fejlesztésére szabályrendeleteket alkot. Ily szabályrendelettel állapitja meg az óvodákban és népiskolákban a rendtartást, fegyelmi eljárást, az igazgató-tanitó, osztálytanítók és a többi tanitók hivatali viszonyát,, s a népiskolai tantervet. — Továbbá intézkedik a tankönyvek és taneszközök megvizsgálása iránt. — Határoz az egyházmegyéről iskolai ügyekben hozzá felterjesztett vagy felebbezett ügyekben. — A törvények végrehajtására és a népnevelés emelésére szüle- I séges határozatokat hoz. Az egyházkerületi közgyűlés egy tanügyi bizottsá- ' got is választ, melynek egyik osztálya a népiskolai bizottság.— E bízottság munkakörét az egyházkerület határozza meg. — E tanügyi bizottsághoz adandók véleményesjelentésre az egyházmegyékről felterjesztett iskolai jelentések és határozatok ; és ez azután azok felhaszná- J lásáról, az egész egyházkerület népiskolai állapotáról vé- J leményes jelentést terjeszt a közgyűlés elé, mely ott tár- ! gyaltatik és a reá hozott határozatokkal együtt az országos egyházi tanácshoz felterjesztetik. 82. §. Az egyházkerületi törvényszék másod-, illetőleg harmad fokon ítél az egyházmegyéről fölebbezett népiskolai fegyelmi ügyekben. (Folytatása következik.) A felsőszabolcsi egyh. megye véleménye a zsinati előmunkálatokra. A felsőszabolcsi ref. egyh. megye három beadott munkálat közül a nyíregyházi papi kör véleményét elfogadta és magáévá tette, és miután a tiszántúli egyházkerület 13 egyházmegyéjének ide vonatkozó munkálatai közül egészen kiválik a felsőszabolcsi egyházmegye véleménye : szükségesnek vélem azt még a convent összejövetele előtt e becses lapban tudomás végett közzétenni. A vélemény a következő : Alantirottak Nyíregyházán a zsinati előmunkálatok feletti véleményadás végett összegyűlvén , beható és komoly vitatkozás után véleményünket következőkben adjuk elő : Mindenekelőtt azon, mai napon országosan vitatott kérdésre nézve szükséges tisztába jönnünk : kedvező időket élünk-e jelenben a zsinattartásra? S el vagyunk e kellőleg készülve arra ? Első kérdésre nyomatékos ellenvélemények vannak egymással szembe állítva, különösen az országos nyomasztó politikai s any7 agi viszonyok hozatnak fel. Igaz ugyan, hogy nehéz viszonyok között élünk, hogy népünk alig képes még a mindennapi egyházi terhek viselésére is, de ha tekintetbe vesszük másrészről azon, bennünket legközvetlenebbül érintő érdekeket, melyek ellenállhatlan erővel hajtják élethajónkat a lét ós nem lét sziklái és örvényei közé ; ha figyelembe vesszük azon sajnos tapasztalatot, hogy szétszórt helyzetünkben, midőn a vallásegyenlőség még csak papíron létezik, a reánk felülről és kívülről jövő nyomás ellenében megállanunk s életérdekeinket védenünk nagy küzdelem után is szerfelett nehéz, akkor, midőn más vallásfelekezetek képviselői már hivataluknál fogva jogosított tagjai a főrendi háznak, holott sem a szabadelvüséggel, sem a mai alkotmányos fogalmakkal össze nem egyeztethető az, hogy az egyház főhivatalnokai állami ügyekben, egyedül hivatali állásuknál fogva ily jogot gyakorolhassanak ; ha figyelembe vesszük azt, hogy a felekezetek életversenyében, különösen a nevelésügyet illetőleg, a legsolidárisabb egyesülés nélkül meg nem állhatunk, oly felekezetekkel szemben, melyek hatalmas nevelési alapokkal rendelkeznek, s az általuk célba vett országos egyetem felállítására mind anyagi, mind erkölcsi erővel birnak, s épen azon ponton szándékoltatunk tulszárnyaltatni általuk, mely eddigelé egyházunk valóságos erejét képezé, t. i. a tudomány terén; lia mélyen és érzékenyen kell éreznünk egy országos hazai pénztár hiányát, melynél fogva egyházaink pusztulnak, nevelésügyünk pang, létszámunk napról-napra fogy;*) ha fájdalommal tapasztaljuk egyházi közigazgatásunk nyomorúságait, melyek az egyházmegyék; egyházkerületek célszerűtlen beosztása miatt oly ecclatans példáit mutatják a pusztulásnak : lehetetlen azon véleményben nem lennünk, hogy kellő előkészület mellett, a zsinatot minél elébb meg kell tartanunk, hogy a történeti fejlődésszülte autonom jogok megsór-70*