Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-08-03 / 31. szám
15. L á c a i Szabó József. Erdélyi János adta e jeles elődének életrajzát a Ferency-Danielik-féle gyűjteményben (2. k. 171. lap), melynek adatai megegyeznek a Pred. Tárház közleményeivel. S csak pápai tanárkodására vonatkozó következő részlettel egészítjük ki — ez utóbbi forrásból — Erdélyi közleményeit: „1791-ben lett — ugy mond a Pred. Tárház — pápai professorrá, még pedig az oskolának akkori csecsemő voltához képest elsőben csak a syntaxist és grammaticát tanuló 22 gyermekeket vette keze alá. Naponként nevekedvén az iskola, 1792-ben a gratnmatisták helyett poétákat vett fel. 1794-ben az órátorokat és logikusokat foglalta poétáihoz, 1798-ban pedig azokat is a felsőbb tudományokra felnevelvén, maga is azoknak tanítására a felsőbb auditóriumba által ment, és tanította 9 esztendőkig a közönséges és hazai históriát, geográfiát, statistikát, természet históriát, physicát, o e c o n o m iát, deák és német nyelveket. 1805-ben lett lepsényi prédikátorrá4 stb. Kisebb munkáin, (énekek s alkalmi beszédek) kivül Erdélyi 15 nagyobb Önálló művét emliti, melyekre nézve a két forrásban összhangzat lévén, utasittatik az érdeklődő Danielik i. művére. 16. Nagy Mihály. A közelébb (1878. március) elhunyt dunántúli ref. superintendens, nemcsak a gyakorlati életben mint tanár, lelkész és főpásztor, de az irodalmi téren is méltó a fölemlitésre, annyival inkább, mert egyetlen életrajzírója sem emlité e magában ugyan nem nagy fontosságú, de egyh. irodalmi szempontból mégis megérintendő munkásságot. Munkái alkalmi szónoklatok, u. m : ^ 1. M. Nagy prof. hist. physices . . oratio, qua auditorum .... coronam valere jubet. 1821. ^ 2. Egyházi beszéd, melyeta pesti h. h. ev. egyházban 1839. április 14-ikén tartott . . . Kiadták a t. szerző úr pesti tisztelői. A példányok ára az árviz által megrongált pesti ref. paplak felépítési költségeinek némi pótlására van ajánlva. Pest. Trattner-Károlyi, 8-r. 19 lap. 3. Bizodalom szava. (Beköszöntő komáromi hivatal-foglaláskor.) Komárom. 1845, 8-r. 21 lap. ^ 4. Emlékoszlop — — — Tóth Ferenc koporsójánál. Pápa, 1845. 8-r. 38 lap. Széki Bélával együtt. Nagy M. „A hivatalát betöltött keresztyén főpap« théma után tartott egyházi beszédével szerepel e füzetben. i 5. Előszót irt a Liszkay által kiadott helv. hitvalláshoz. Kéziratban: történelmi s nyelvészeti füzetek, egyházi beszédek. Hivataloskodása kiválóbb mozzanatai egy-egy alkalmi füzetkében vannak emlékezetben tartva, így : a) Honores supremi quos cl. D. Mich. Nagy professori detulit Ignatius Zsoldos. Jaurini, 1821. 8-r. 32 lap. (Ha a derék veterán Zsoldos írói működését ezen „Honores®-tői datálná : félszázados írói jubileumát már 1871-ben kellett volna megtartanunk.) b) Széki Béla, Szoboszlai Pap István : Örömünnep. Nagy M. püspöki székbe avatásakor. Pápa, 1845. 8-r. 48 1. (A két/utolsó levélen alkalmi énekek.) e)* .... Félszázados egyházi hivataloskodása ünnepének emlékére közrebocsátja a r. komáromi h. h. egyház közönsége. Sept. 6. MDCCCLXV. 4-rét. arcképpel. 2 lap. Életrajzok: 1) Vasárnapi Újság 1865. f. 2-dik sz. arckép. 2) a c) alatti füzet. ÍT A Prot. E. I. Lap. 1878, f. 13. sz. (Necrolog). 4) Dunántúli ref. e. k. 1878. junius 16. Veszprémben tartott közgyűlése jegyzőkönyvek 11-dik pontja a 11 — 16 lapokon Pap Gábortól 5) Ugyanannak Erdemkoszoruja 4 , felmutatva az 1878. okt. 20-dikán rendezett Emlékünnepen. Komárom, Ziegler K. 8-r. 25 lap. — Mint pápai tanár, méltányoltatik majd az ottani tanári kar által kiadandó »Pápai tanárok élete* című munkában, melynek első füzete ezelőtt 19 évvel jelent meg. SZENTKUTY KÁROLY. Az átányi ref. egyház története-A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület 1877. sept. 27. és 28-ik napján Mádon tartott őszi közgyűlés jegyzőkönyve 74. sz. alatt tett indítvány és határozat következtében minden az egyházkerületben levő lelkész köteles saját egyházának lehetőleg kimerítő történetét megírni, s azt az 1879-iki egyházlátogatás alkalmával az egyházlátogatóknak felelősség terhe mellett átadni. Ezen egyh. kerületi határozat értelmében az átányi ref. egyház s leányegyházai Heves, Tenk, Szárazbeő történetét az alább irt pontok alatt van szerencsém pontos és lelkiismeretes vizsgálódás után hiteles okmányok alapján következőleg előadni: I. Átánynak mint legtöbb más községnek eredete s elnevezése bizonytalan s a távol múltban mosódik és vész el. En — ha jól emlékszem — gyermekkoromban a Jászai történetében olvastam egy Atány nevü tatárvezérről, a mikor még Átány községének hirét sem hallottam, s igy mit sem érdeklődvén, nem csoda, ha, a mit akkor olvastam, elfelejtettem. A már létező község fenmaradásáról, illetőleg a törökök általi el nem pusztításáról azt tartja a rege, hogy a török hadjárat alkalmával — nem tudni mikor — a török pasa itt táborozván, megszerette a papnak igen szép nejét, s ha mint mondják azt kiviszik hozzá, a I falunak megkegyelmezem!. Hogy azonban ezen gyalázat ne történjék a papnén, egy mindenben hasonló szép nő 1 a papné ruhájába felöltözve kiment a pasához, s ott létének eredménye egy fiu gyermek lőn, kit Törő kn e k neveztek el, és a kitől származott a ma is létező Török nemzetség.
