Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-03 / 31. szám

vesen járnak az ismétlő iskolába. Mire nézve azonban az esperesség teljes megnyugtatására egyes egyházaink oda nyilatkoztak, hogy miután városi községeinkben a leányok rendesen 14—15 éves korukig a mindennapi rendes iskolát látogatják, a fiuknak pedig túlnyomó nagy száma az elemi isklából a középtanodába vagy más felsőbb tanintézetbe lép, ismétlő iskola felállításának szüksége nálunk egyáltalán fenn nem forog. Határozatba ment : hogy az egyházak lelkészei, mint a kik nálunk egyszersmind a „dékáni® tisztet is viselik, különösen a leányegyházak iskolaügyét lelkiismeretesen ellenőrizvén, évről évre, a nyári közvizsgák után tüzetesen adjanak be az esperességnek, — a rendes táblás kimutatáson kívül — a gondozásukra bizott iskolák beállapotáról, az iskolában divó tanmódszerről, a tananyag mikép kezelése- és mely terjedelembeni feldolgozásáról s a tanítás eredményéről jelentést, hogy az esperesség így, ne csak az iskolák látogatottságába és vagyoni állásába, hanem egyszersmind belső életébe is nyerhessen közelebbről betekintést. Népiskoláink vagyona ingatlanokban és tőkékben . . . 99.233 forint; — évi jövedelme volt ezen ingatlanok és tőkék, valamint a tandíj, a községi (polgári) és egyházi segély után 20908 frt 20 kr. — E jövedelemből fordíttatott 27 rendes tanítónak évi fizetésére (átlag 671 frttal) 18123 frt; — 9 segédtanítónak évi fizetésére (átlag 105 frt 55 krral) 950 frt. mellékkiadásokra: 1763 frt 20 kr, összesen 20936 frt 20 kr. — Egy-egy tanítóra átlag csak 39 növendék esett. Esperességünk gyám intézeti gyűjtése ez évben 519 frt 55 krt tett. Valóban elismerésre és utánzásra méltó buzgalmat fejtettek ki a gyűjtők. Kitűnt e részben : különösen a kassai magyar-német egyház, a mely e célra egy maga 134 frt 13 krt, Késmárk, mely 93 frt 26 krt, (a lyceumi ifjúság külön 40 frtot), az eperjesi magyar-német egyház, mely 84 frt 48 krt (a kollégiumi ifjúság külön 18 frt 72 krt) küldöttek be ; de kiemelendő Bártfa, meg Kis-Szeben is, a mennyiben az első (a német egyház) 310 lélekszám mellett 24 frt 90 krt, az utóbbi pedig (a német és tót egyház együttesen) 500 lélek szám mellett 37 frt 04 krt gyűjtöttek. A esperesség szabad rendelkezésére eső 90 frt 60 krnyi összeget, a Leopoldiánumra juttatott 10 frt levonása után a lukavica és rás-benyéki szegény tót filiáknak adta az esperesség, egynek-egynek 41 frt 80 krnyi részletben iskolaügyök emelésére. A „testimónium legale® mint felesleges és veszélyes 13 szavazattal 5 szavazat ellenébem elvettetett. A késmárki egyház azon indítványa, miszerint az esperesi vándorgyűlések megszüntetésével, ezen gyűlések állandóan a vendégfogadókkal bőven ellátott Kassán oly képen tartassanak, hogy az egyházak kiküldött képviselői szállásuk- és ellátásukról maguk gondoskodjanak, azon oknál fogva mellőztetett, mert ezen mi vándorgyűléseink egyik főcélja, egyes egyházainkban az egyház és vallás iránti buzgóság emelése, az egyház ügyei iránti közérdeklődés felköltése és nevelése, mely cél elérésére a vándorgyűlések csakugyan sikeresen közre is működnek. Elfogadtatott azonban és a kerületi gyűlésen hathatósan pártoltatni fog Eperjes azon indítványa, hogy zz államsegélynek kerületünkre eső részletéből, ezentúl ne annyira a kerületi tanítóképezde, mint a melynek jövője egyebek közt bold. Zsedényi Ede nagylelkű 20000 frtnyi hagyománya által már biztosítottnak tekinthető, mint inkább a kerületi hittanintézet gyámolíttassék. STRAUCH BÉLA, esperességi jegyző. RÉGISÉGEK. Jeltelen sirok. A „Prédikátori Tárház* irói. 14. Fábián József. Született 1762. febr. 19-dikén A.-Örsön (Zalam.). Tanult szülőföldén és Debrecenben, „hol— úgymond — deákká lévén, lakott tizenegy esztendőkig. A kisebb gyermekek tanítója, zsidó nyelvben praeses s végre 1790-ben senior vala, mellesleg sokakat tanítván a francia nyelvre is. Tigurumban és Bernában töltött két esztendőket. 1793-ban hivatala volt a n.-szokoli ekk'ésiában, de ezt elbocsátván, lett Veresberényi prédikátorrá (Veszprémm.), 1800-ban tractualis assessorrá, 1805-ben seniorrá." Innen később Tót-Vázsonyba ment s itt hunyt el — Danielik szerint— 1825, már évekkel előbb szélhűdés következtében testileg megbénítva. Művei: 1. Természeti história Raff után. Kisdedek számára, rézmetszvényekkel. Veszprém. Szammer, 1799. 8-r. 669 lap. 2. Természeti tudomány a köznépnek. U. o. 1803. n. 8-r. 296 1. 3. Chaptal a boroknak termesztéséről, első kisded munkája. U. o. 1805. kis 8-r. 211 lap. 4. Szerkeszté Lácaival a „Pred. Tárház® c. folyó; iratot, melyben egyh. beszédeken kivül, agendák, tudósítások, birálatok, értekezések s kormányrendeletek stb. foglaltatnak. Megjelent 3 kötetben, mindegyik kötet több u. n. »fogás®-t vagy füzetet hozván. Vác és Veszprém, 1805—8. 8-r. Ebben Fábiánnak számos darabja van, ' mely önállóul 2 kötetnyire terjedne. 5. Chaptalnak nagyobb munkája (a szőlő és bortermelésről) 2 kötetben U. o. 1810. 6. Columella XII könyvei a mezei gazda! ságról. 2 köt. Pest, 1819. (Ennek fia : G á b o r, m. t. akad. s Kisfaludy-társ. [ tag, jeles műfordító, kit Toldy (i. h. 194. 1.) „mes-1 ternek" mond e téren Lásd „Emlékezetét® e lapok 1877-dik évi folyamának 50-dik számában.)