Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-01-19 / 3. szám
E megláncolt alakok egyszerre csak visszahúzódtak s magok előtt egy rendkívüli izmos embert hagytak elmenni ; a karjain levő roppant teher alatt meggörnyedt. ; Megállt, leeresztette terhét , fölegyenesedett, Herculesi kinézése volt, de vonásai nem voltak emberiek. A teher egy körül belől mázsányi vaskarika volt. Mi a vétke ez ; embernek V kérdém kísérőmtől. Gyilkosság. Mióta van itt ? Huszonhat év óta. Azóta mindég hordja e láncot ? Igen. Szent Isten ! a halál nem százszor jobb e ilyen életnél ? Soha nem mozdulhatni a nélkül, hogy e terhet ; fel ne emelje ! Gyorsan elhagytam ez iszonyú helyet. E látvány megdöbbentett és soha sem is bírom elfeledni! Mi a törököktől egy termékeny, de gazdái gondatlansága folytán elhanyagolt szigetett vettünk át 5 de e barbar intézmény, mely a középkorba vezet bennünket, szégyenünkre válnék. A "portánál már lépés tétetett ez állapot megváltoztatása iránt, a szultán tett is némi ígéretet, de még mindig minden eredmény nélkül " Dologház a gonosztevőknek ! A Renaissance után HETESY VICTOR. lelkész. IRODALOM. Bölcs Náthán, drámai költemény öt felvonásban. Irta Lessing, németből fordította Zichy Antal. A szerző arcképével. Bp. Franklin társulat Ára 1 frt 50 kr. A gondolkodó fők, a vallásosság és bölcsészet iránt fogékony kedélyek kedvenc olvasmánya, a világhírű „Nathan der Weise«, ámbár nem felel meg annyira a szoros értelemben vett drámai műfaj kellékeinek, mint pl. a megható „Emília Galotti*: mégis, méltán tartják Lessing legkiválóbb drámai termékének. Náthán, a templarius, Szaladin, Recha, Szittah dombormivű alakja, ha egyszer megismerjük, mindig megmarad lelkünkben, s velők maga a drámai költemény, melynek minden sora emelkedett szellemről tesz tanúbizonyságot. A művészet örökös törvényeinek alapos fölfogása ömlik el ez eszmegazdag költői hitvalláson. Eszmei tartalma, tetőpontját a három gyűrű meséjében éri el, mely tulajdonkép a kijelentett vallás remek allegóriája. Helyesen tett a fordító, hogy ezen, eredetiségében megtámadott mese | forrását és értelmét utóiratban tárgyalja. De még egyéb elismerés is méltán megilleti Zichy Antalt, ki »oly jól beszél s úgy kihegyezi a szót," mint a templarius szerint maga a bölcs Náthán. Fordítása értelmes, szabatos, ami annyival nagyobb érdem, mert Lessing, az ujabb német próza megalapítója s a német nyelv egyik legügyesebb kezelője,'" eddigelé úgyszólván lefordithatatlannak tartatott. Csak a „kein Menscli muss müssen" kifejezésre emlékeztetjük olvasóinkat. A fordító e pleonasmust, melyet eddig senki sem tudott jól visszaadni, híven, érthetően ekkép fordítja: „embernek nem kell kelleni/ Általában Zichy fordítása nagyon illik az ere- i detihez, mert ez is, az is inkább az ész műve, semmint a képzelem alkotása. Lessing inkább a dolgok mélyére ható kritikai szellem, mint költői lángész. S csakis rendkívül fegyelmezett szelleme magyarázhatja ki, hogy mert költői művet akart írni, azt meg is tudta teremteni. Az átültető némileg alkalmi művet adott ezzel, áldozván a költő emlékének, mert, miként csinos prológjában mondja : Száz éve lett, hogy irta ezeket A németek nagy philosoph-költője. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében megjelentek : Jogász négyes, zongorára szerzé Ellenbogen Adolf. Ára 60 kr. — Négy kedvelt népdal, énekhangra zongorakísérettel alkalmazta HŰ-bér Sándor. Ára 80 kr. — C a napé induló, népdalok nyomán, zongorára szerzé Rosenzweig M. Ára 60 kr. KÓkai Lajos bizományában megjelent uj könyv : Halotti imádságok, háznál, templomban, sírnál. Irta Czelder Márton, elébb hittérítő, jelenleg felsőbányai lelkész. A gyakorlati theol. irodalom terén előnyösen ismert szerző ezen legújabb munkája, Molnár János nagybányai nyomdájában a célnek megfelelőleg nagy kövér betűkkel állíttatott ki. Fördős Lajosnak van ajánlva, s igen mérsékelt ára 3 frt. A magyarországi néptanítók 1878. aug. 20—23. Budapesten tartott harmadik egyetemes gyűlésének naplóját a rendező bizottság kiadta. A. 220 lapnyi füzet, e gyűlés érdekes tárgyalásainak hű tükrét adja kezünkbe. Rautmann Frigyesnél megjelent a Magyar Lexik o n 17. füzete, melléklete ; az emberi test. 18. f., melléklete : az emberi fájok térképe. Egy-egy kötet tiz füzetből áll, melyek mindenikének ára 30 kr. KÜLÖN FÉLÉK. * Gyászhirek. A pozsonymegyei ág. ev. esperességet súlyos csapás érte: főesperese Leskó Mihály, a felsőszeííi magyar ev. egyház hitbuzgó lelkésze, f. hó 11-én élte 70-dik évében elnyugodott az Úrban. A boldogult szívj ósága, önzetlensége és emberszerető tevékenysége folytán, hosszú életén át méltán szolgált a köztisztelet tárgyául. Az elhunytáról kiadott gyászjelentés így hangzik : Alulírottak vérző szívvel tudatják Nt. Leskó Mihály úr, a felső-szelii ev. egyház lelkésze s a pozsonyi ev. egyházmegye főesperesének f. hó 11-én, esti 9 órakor, hosszabb betegség után életkorának 70-ik évében s buzgó lelkipásztori működése 46-ik évében bekövetkezett gyászos ki mult át A boldogultnak hűlt tetemei F. Szeliben f. hó 14 én délután adattak át az örök nyugalomnak. Leskó Krisztina, szül. Marth, mint özvegy, Leskó Gyula, gyógyszerész, Béla, sajókazai ev. lelkész (és neje Vitty Teréz), Klementina, férj. Pausz Dánielné,