Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-19 / 3. szám

E megláncolt alakok egyszerre csak visszahúzódtak s magok előtt egy rendkívüli izmos embert hagytak el­menni ; a karjain levő roppant teher alatt meggörnyedt. ; Megállt, leeresztette terhét , fölegyenesedett, Herculesi kinézése volt, de vonásai nem voltak emberiek. A teher egy körül belől mázsányi vaskarika volt. Mi a vétke ez ; embernek V kérdém kísérőmtől. Gyilkosság. Mióta van itt ? Huszonhat év óta. Azóta mindég hordja e láncot ? Igen. Szent Isten ! a halál nem százszor jobb e ilyen életnél ? Soha nem mozdulhatni a nélkül, hogy e terhet ; fel ne emelje ! Gyorsan elhagytam ez iszonyú helyet. E látvány megdöbbentett és soha sem is bírom elfeledni! Mi a törököktől egy termékeny, de gazdái gondat­lansága folytán elhanyagolt szigetett vettünk át 5 de e barbar intézmény, mely a középkorba vezet bennünket, szégyenünkre válnék. A "portánál már lépés tétetett ez állapot megváltoztatása iránt, a szultán tett is némi ígé­retet, de még mindig minden eredmény nélkül " Dologház a gonosztevőknek ! A Renaissance után HETESY VICTOR. lelkész. IRODALOM. Bölcs Náthán, drámai költemény öt felvonásban. Irta Lessing, németből fordította Zichy Antal. A szerző arcképével. Bp. Franklin társulat Ára 1 frt 50 kr. A gondolkodó fők, a vallásosság és bölcsészet iránt fogé­kony kedélyek kedvenc olvasmánya, a világhírű „Nathan der Weise«, ámbár nem felel meg annyira a szoros ér­telemben vett drámai műfaj kellékeinek, mint pl. a meg­ható „Emília Galotti*: mégis, méltán tartják Lessing legkiválóbb drámai termékének. Náthán, a templarius, Szaladin, Recha, Szittah dombormivű alakja, ha egyszer megismerjük, mindig megmarad lelkünkben, s velők maga a drámai költemény, melynek minden sora emel­kedett szellemről tesz tanúbizonyságot. A művészet örökös törvényeinek alapos fölfogása ömlik el ez esz­megazdag költői hitvalláson. Eszmei tartalma, tetőpont­ját a három gyűrű meséjében éri el, mely tulajdonkép a kijelentett vallás remek allegóriája. Helyesen tett a fordító, hogy ezen, eredetiségében megtámadott mese | forrását és értelmét utóiratban tárgyalja. De még egyéb elismerés is méltán megilleti Zichy Antalt, ki »oly jól beszél s úgy kihegyezi a szót," mint a templarius sze­rint maga a bölcs Náthán. Fordítása értelmes, szabatos, ami annyival nagyobb érdem, mert Lessing, az ujabb német próza megalapítója s a német nyelv egyik leg­ügyesebb kezelője,'" eddigelé úgyszólván lefordithatatlan­nak tartatott. Csak a „kein Menscli muss müssen" kifejezésre emlékeztetjük olvasóinkat. A fordító e pleo­nasmust, melyet eddig senki sem tudott jól visszaadni, híven, érthetően ekkép fordítja: „embernek nem kell kelleni/ Általában Zichy fordítása nagyon illik az ere- i detihez, mert ez is, az is inkább az ész műve, semmint a képzelem alkotása. Lessing inkább a dolgok mélyére ható kritikai szellem, mint költői lángész. S csakis rend­kívül fegyelmezett szelleme magyarázhatja ki, hogy mert költői művet akart írni, azt meg is tudta teremteni. Az átültető némileg alkalmi művet adott ezzel, áldozván a költő emlékének, mert, miként csinos prológjában mondja : Száz éve lett, hogy irta ezeket A németek nagy philosoph-költője. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésé­ben megjelentek : Jogász négyes, zongorára szerzé Ellenbogen Adolf. Ára 60 kr. — Négy kedvelt népdal, énekhangra zongorakísérettel alkalmazta HŰ-bér Sándor. Ára 80 kr. — C a napé induló, népda­lok nyomán, zongorára szerzé Rosenzweig M. Ára 60 kr. KÓkai Lajos bizományában megjelent uj könyv : Halotti imádságok, háznál, templomban, sírnál. Irta Czelder Márton, elébb hittérítő, jelenleg felsőbányai lelkész. A gyakorlati theol. irodalom terén előnyösen ismert szerző ezen legújabb munkája, Molnár János nagybányai nyomdájában a célnek megfelelőleg nagy kövér betűkkel állíttatott ki. Fördős Lajosnak van ajánlva, s igen mérsékelt ára 3 frt. A magyarországi néptanítók 1878. aug. 20—23. Budapesten tartott harmadik egyetemes gyűlésének nap­lóját a rendező bizottság kiadta. A. 220 lapnyi füzet, e gyűlés érdekes tárgyalásainak hű tükrét adja kezünkbe. Rautmann Frigyesnél megjelent a Magyar Lexi­k o n 17. füzete, melléklete ; az emberi test. 18. f., mel­léklete : az emberi fájok térképe. Egy-egy kötet tiz fü­zetből áll, melyek mindenikének ára 30 kr. KÜLÖN FÉLÉK. * Gyászhirek. A pozsonymegyei ág. ev. esperessé­get súlyos csapás érte: főesperese Leskó Mihály, a felsőszeííi magyar ev. egyház hitbuzgó lelkésze, f. hó 11-én élte 70-dik évében elnyugodott az Úrban. A bol­dogult szívj ósága, önzetlensége és emberszerető tevékeny­sége folytán, hosszú életén át méltán szolgált a köztisz­telet tárgyául. Az elhunytáról kiadott gyászjelentés így hangzik : Alulírottak vérző szívvel tudatják Nt. Leskó Mihály úr, a felső-szelii ev. egyház lelkésze s a pozso­nyi ev. egyházmegye főesperesének f. hó 11-én, esti 9 órakor, hosszabb betegség után életkorának 70-ik évében s buzgó lelkipásztori működése 46-ik évében bekövetke­zett gyászos ki mult át A boldogultnak hűlt tetemei F. Szeliben f. hó 14 én délután adattak át az örök nyuga­lomnak. Leskó Krisztina, szül. Marth, mint özvegy, Leskó Gyula, gyógyszerész, Béla, sajókazai ev. lelkész (és neje Vitty Teréz), Klementina, férj. Pausz Dánielné,

Next

/
Oldalképek
Tartalom