Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-07-20 / 29. szám

Huszonkettedik évfolyam. S9. S3B. Budapest, 1879. julius 20. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Előfizetési díj: Helyben liázhoehordással s vidékre postai küldései félévre 4 ft. 60 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Egy szám ára 20 kr. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri be 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — külön 30 kr. kt.atásnál Bélyegdij MT Teljes számú példányokkal mindég- szolgálhatunk. Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésök lejár, annak megújítására felkéretnek. Válasz „az apró papok" című cikkre. E lapok legközelebbi számában „az apró pa­pok" cím alatt egy n, p. aláírással ellátott vezér­cikk jelent meg, melyre a jelen alkalommal mind a tárgy fontosságánál, mind azon körülménynél fogva válaszolni akarunk, mert mi is, felemelt fővel s nemes büszkeséggel valljuk meg, azon lenézett, mél­tatlanul bántalmazott és megvetett szent sereg­hez tartozunk, melynek tagjait a névtelen cikkíró egész cikkén keresztül éles, bántó, sőt majdnem durván sértő sarkasmussal, csak pap uraknak, ici pici pa­poknak, mokráknak titulálja s róluk oly nyi­latkozatot bocsájt világgá, melynek egy erkölcsi tes­tülettel szemben már merész hangja is meglep, tárgyalási és indokolási modora és rendszere pedig a legmélyebben elszomorit. A jó akaratot éu cikkírótól nem vonom meg, gondolkodott ő valamin az látszik, s egyháztársa­dalmi életviszonyaink, a valláserkölcsi összes álla­potok nem a legderengőbb képekben tolultak lelki szemei elé, az is látszik; a gondolatszabadság s szabad véleménynyilvánítás elvénél fogva még azon sem tudnánk valami nagyon megütközni, hogy cikkíró egyháztársadalmi s valláserkölcsi hanyatlott állapo­taink alapját és kutforrását egyesegyedül és kizáró­lag a papokban keresi; de a modort, melyben ezt teszi, a tiszteletlen hangot, melylyel egy erkölcsi testület tekintélyének neki ront, határozottan elítél­jük és kárhoztatjuk. Érvelései pedig, mint magok­nak ellentmondók, s az igazság alapját tökéletesen nélkülözők, önmagokban szétmállanak. Hogy cikkiró felfogása, alapjában téves, hogy tényleges egyháztársadalmi állapotaink megítélésében, a bajok s kórtünetek felismerésében, különösen azok megurvoslásában nem bir tiszta látkörrel, helyes megfigyelési érzékkel s tapintattal, s hogy ekképen egész okoskodása, egyháztársadalmi reform-eszméi egyoldalúságban szenvednek; ugy véljük következő sorainkból eléggé ki fog világlani, valamint ki íog világlani az is, hogy mig a nagy papok nagy tet­teinek megírására nagy férfiak vállalkoztak, addig az apró papokról azokat a „némi apróságokat" nem valami szárnyas elme vállalkozott elmondani; egyben tett csak a közügynek szolgálatot, föllépésével tud­niillik, az eszmék ós nézetek tisztázására egy kis alkalmat szolgáltatott. Kövessük válaszunkban a tisztelt cikkiró esz­memenetét és okoskodását. Hogy az idők viharos járása a magyar prot. sz. Sión felett is megnehe­zedett ; hogy dolgaink nem ugy folynak, a mint szeretnők; hogy egyházi életünk organismusának kerekei itt-ott akadoznak; hogy a dicső emlékű reformátorok ós az egyházak s iskolák alapításában megdicsőült roformátus keresztyén hitelődök nyomába méltatlan fiak és korcsunokák léptek; hogy a mai gyülekezeti egyháztagok, tisztelet a kivételeknek, a dicső hitelődők által alapított papi és tanitói kon­vencióknak nem korigényelte emelésén ós javításán, hanem azoknak levonásán és csonkításán jártatják eszüket; hogy egyházi ós iskolai célokra, a maikor fiai, ismét tisztelet a derék kivételeknek, nem igen szeret­nek adakozni 7 - hogy a magyarországi és erdélyi pro­testantizmus még mai napig sem bírt, sok tekintetben nagyon apró s mellékes érdekek miatt egyesülni s egyesült erővel egy vijjjp szóló magyar prot. tudomá-67

Next

/
Oldalképek
Tartalom