Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-07-13 / 28. szám
nagyon könnyű a felelet. Hát papoljon a pap a templomban, tisztességes, sőt ha lehet elegáns papi ruhában, papolja az evangéliumot, úgy mint azt a Krisztus és az apostolok tanították ós megirták, s ezen hivatásának megfelelően éljen a pap a templomon kivül is. Hanem hát a mi apró raokráinknak mind ósdi és avas beszédek, mert ők demokraták, és a szabadság apostolainak tartják magukat, tehát még annyit sem tudnak, miről a legfelületesebb politicusok immár meggyőződtek, hogy t. i. a demokratia és a szabadság, épen nem egyet jelentő fogalmak. Ok a haladás zászlóját szeretik nagyhangú szavakkal lobogtatni, s tüzögetik e zászlót majd ide, majd oda. Szeretnek turkálódul a jók ós kegyesek által alkotott intózvényekbeu, szeretnek ezek alapitványait a maguk hitvány céljaikra fölhasználni, de maguk sem áldozni nem tudnak, sem áldozatokat szerezni nem képesek, —- sőt a meglevő és könnyen megnyerhető pártfogókat is, ügyetlen makraságukkal, lassanként elriasztják ; — az anyagilag tehetős, náluk miveltebb ós gyakorlatiasabb világi elemeket az egyháztól egészen elidegenítik, magát a népet pedig megnyerni egyáltalában képtelenek, mert nem tudnak maguk iránt hódoló tiszteletet, annyival kevésbé szeretetet éleszteni. Akarnak minden lében kanál lenni; sikerül is nekik, hogy gyakran zavart csináljanak, s a régi jó rendet fölbontsák, de végre is valami jót vagy állandót alkotni nem tudnak, s míg világrenditő eszméket hangoztatnak, addig gyülekezetük ragad a piszoktól, s felfordul a rendetlenségtől. E lapok egyik kedvelt irója szerint is, a protestáns papnak mindennek kell ezen a világon lenni, csak. papnak nem. Az ő papja hatáskörébe öleli az államigazgatás minden ágát, a kilenc minisztérium összes ressortjait. Az- ő papja kezeli a nép igazságügyét, a perlekedő feleket kiegyezteti, s ha ez nem sikerül, tanácsolja őket, hogy a közjegyzőhez menjenek-e vagy ügyvédhez, a bagatell bíróságot válasszák-e vagy a királyit; az ő papja szervezi a falusi casinókat alias füstleldéket, — az ő papja bibliopola, terjeszti a népkönyvtárt, mely tele van duhaj nótákkal ; — vezeti a nép pénzügyeit, alapítja a népbankokat s felügyel rájuk, hogy minél kevesebb lopás ós váltóhamisítás történjók. Kezeli a rendőrséget, vigyázván, hogy a részeg cortesek egymás fejét be ne verjék; de intézi a politica menetét is, a megye házánál belekiabál a hosznyák ügybe, a község házánál az ország dolgaiba, de a curátornak nem mer szólni, hogy a templomot meszeltesse ki, — az ő papja népszerű felolvasásokat tart a takarmányozásról és pincekezelósröl, s igy előmozdítja a nemzetgazdászatot; a bogarászat t. i. méhészet, selyembogártenyésztés, a kertészet s a háziipar számtalan nemeinek felvirágoztatását még mind az ő papja eszközli, s. á. t. Én pedig mindezekre csak azt mondom; ne sutor ultra crepidam. Bizzák ezeket a papurak, az államigazgatás illetékes közegeire, ők pedig maradjanak — csupán papok, az az, neveljék népüket az isteni felelem ós a keresztyéni szeretetben; szabad idejükben pedig éljenek a tudományoknak, mert ha mi a szigorú erkölcsökben és a tudományokban egyebek fölé emelkedni nem tudunk, ugy lételünk jogosultsága megszűnt. n. p. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Első közlemény. — Azon figyelem és méltánylás, melyben az időszaki sajtó ujabban az iskolai értesítőket részelteti, azt eredményezte, hogy ma már alig van valamire való közép-és felsőiskola, mely kötelességszertileg közre ne bocsátaná évi számadását, sőt még az alsóbb tanintézetek is dicséretre méltó buzgalmat fejtenek ki e tekintetben. Évről évre szaporodik az önálló füzetekben megjelenő értesitők száma, amint arról e lapok egy-két közelebbi évfolyamának átlapozása után is meggyőződhetni. Az 1875-iki évfolyamban ugyanis még csak 117 értesítő volt ismertetve, 1876-ban már 123, 77-ben 193, 78-ban 217. Meg keli pedig — dicsekvés nélkül — jegyeznünk, hogy valamint mi az elsők közt voltunk, akik az értesitőirodalomra kiterjesztettük figyelmünket, ugy viszont a mi lapunkban voltak minden évben legteljesebben összegyüjtve az évenkint kiadott iskolai tudósitványok. Különösen örömmel tapasztaljuk, hogy a protestáns közép- és felsőiskolák értesítői szaporodnak. A mult évben ugyanis a magyarországi ág. hitvallásuak iskolái közül már csupán a győri algymnásium nem adta ki évi jelentését. Az erdélyi ág. hitvallású tanintézetek — ugy tudjuk — egytől egyig beszámoltak önálló füzetekben a nyilvánosság előtt; kár, hogy tudósitváoyaik terjesztésében kissé fukarkodnak ; különösen nehezen jutnak azokhoz a magyar hírlapok. Mi is csak nagy utánjárásra keríthettünk meg közülök egy-kettőt. Az unitárius atyafiak, iskoláikról a »Keresztény Magvetőben4 szoktak évenkint kollektív jelentést tenni. Az értesitők közrebocsátásában leghanyagabbak