Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-07-06 / 27. szám

dolta, hogy a nyelvtörvény netaláni kijátszása alig j ha hívei érdekeit még érzékenyebben nem sújtaná, I mint a mily káros következményű volna az ország egyetemére nézve. De hát min alapszik voltaképen az érdemes főpap ellen emelt vád ? A mint a ,,Hon" emiitett cikkéből látjuk, a vallás- és közoktatási miniszter a nem magyar ajkú tanítók részére póttarifolyamot nyittat, ós annak látogatására a tanítókat a politikai hatósá-! g o k által hivta fel. Teutsch superintendens erre valamennyi alatta álló egyházi hatósághoz a következő köriratot intézte : »Körirat az erdélyi á. h. evangélikus tartományi egyház valamennyi egyházmegyei konzisztoriumához, egyházi tanácsához, középiskolai igazgatóságához és népiskolájához. — Legutóbbi időben ismételve oly esetek jutottak a tartományi konzisztórium tudomására, midőn egyházi hatóságok vagy tisztviselők oly ügyekben is, melyek az egész tartományi egyházat érintik, nem egyházi, különösen közigazgatási hatóságoktól megbízásokat vagy felhívásokat fogadtak el és vittek keresztül, melyek mind az államtörvények által követelt, mind pedig az egyházi törvények által megengedett mértéken tulmennek ; oly eljárás ez, mely eltekintve attól is, hogy J a mellett a felfogás és magatartás közti legnagyobb különbözés lép napvilágra az e yeseknél s csaknem szükséges napvilágra lépnie, — arra alkalmas, hogy egyrészt a rend kötelékeit meglazítsa, zavart idézzen elő és minden autoritást aláásson, másrészt pedig csaknem lehetetlenné teszi a tartományi konzisztoriumnak, hogy felelős köte- j lessége szerint a tartományi egyház valamennyi közege fölötti főfelügyeletet nemcsak vezesse, hanem ezeket és érdekeit kifelé is biztosan és célszerűen képviselje. Amaz esetek, melyekben az egyenes közlekedés az egyházi közegek és nem egyháziak közt megtörténhetik, speciális szabályzatokban pontosan vannak előírva, igy p. a felekezeti iskolákra vonatkozólag a tartományi konzisztórium 1876. okt. 17. 1625. sz. rendeletében ; az istentiszteleti rendre vonatkozólag az 1850. márc. 23. 214. sz. szuperintendensségi rendelet III. pontjában ; továbbá az 1856. jan. 29. 58. sz. rendelet VII. pontjában (v. ö. az 1870. jun. 18. 941. sz. tartományi konzisztóriumi rendeletet.) Eltérés e meghatározott rendtől semmi módon sem helyeselhető; sőt, hogy közügyek tárgyalásától minden zavar távol tartassék, sürgetősen szükségesnek látszik, hogy amaz esetekben, midőn nem egyházi közegeknek az erre vonatkozó szabályzatok tartalmán netán túlmenő, egyenes felszólításai lépnek elő és második bíróságai iskolai és egyházi hatóságaink elé azok a közrend és a létező jog érdekében az egyházi közegek által, melyekhez közvetlenül intéztettek, udvarias formában azzal a kéréssel vezettetnek vissza az illető nem egyházi helyhez, hogy az elöljárói illetékes egyházi hatóságok utján terjesztessenek be. Ez különösen amaz államtörvények végrehajtására nézve is áll, melyek egyúttal egyházi viszonyokat és személyeket érintenek. A tartományi konzisztórium e tekintetben mindig komolyan van kötelességének tudatában s a jövőben se fogja elmulasztani ily törvényekkel összefüggésben a neki alárendelt hatóságoknak a szükséges utasításokat kiadni, melyek azoknak állandó végrehajtását megkönnyítik, a rend föntartását lehetővé teszik s az által, hogy az egyházi alkotmány szerint (152. §.) az egyházhoz utasított föladatot elintézik, az állam jól fölfogott érdekének is megfelelnek. Sziveskedjék erről a kerületi konzisztórium minden alája rendelt egyházi tanácsot, lelkészét és tanítót lehető gyorsan értesiteni. Nagy-Szeben, 1879. junius 12. Dr. Teutsch G. D. s. k. superintendens; Fritsch Károly s. k. titkár.« A „Hon" levelezője, ki e körlevelet közli, ahhoz ezt a megjegyzést teszi; »Vaknak kellene lennie ama tanítónak, ki ebből tisztán és világosan meg nem értené, hogy Teutsch superintendens és csatlósai, kik a konziztoriumot képezik, e tanfolyamok látogatását a tanítók részéről meg akarják hiúsítani és az egyházkerületi dekánoknak és egyháztanácsoknak épenséggel megtiltják, hogy a tanítóknak a szabadságidőt megadják.® Mi e kemény megtámadást sem indokoltnak, sem ildomosnak nem találjuk, s a levelező ur sokkal jobb szolgálatot tesz vala az ügynek, ha a most emiitett letiltást tartalmazó rendeletet — ha ilyen létezik — teszi közzé, mint azzal, hogy a superintendens fentebbi körlevelét küldte be, mely nemcsak hogy semmi törvényellenest nem foglal magában, inkább Írójának alkotmányos érzületéről tesz tanaságot. Mert mi egyéb az alkotmányosság, mint biztositéka annak, hogy mindenki a maga illetékes körében mozogni és egymás jogait tisztelni tartozik. Már pedig e körlevél is csak azt sürgeti, s mi bármennyire óhajtjuk is, hogy a miniszter által a magyar nyelv érdekében tett intézkedéseknek mentül nagyobb sikerük legyen, még sem ignorálhatjuk a közigazgatási hivatalok rendellenes eljárását ós e tekintetben csatlakoznunk kell Teutsch superintendensnek körlevelében kifejtett nézetéhez. A felekezeti iskola ugyanis az egyháznak alkotó részét képezvén, a felekezeti iskola tanítója az egyház hivatalnoka, kivel hivatalosan kizárólag az egyházi hatóság útján érintkezhetni.