Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-29 / 26. szám

Keresztény magvető. Szerkesztik és kiadják : Pé- I térti Dénes és Kovács János. E becses folyóiratról régóta nem emlékeztünk; most, hogy május-juniusi füzete kiválóan érdekes tartalommal jelent meg, lapunk szűk teréhez képest, legalább pár szóval fölemlítjük. A jelen füzetet képező cikkek címe, s íróik neve egyaránt tanúskodik e vállalat derékségéről. Tartalma u. i. a következő : Renan Ernőnek a francia akadémiában tartott székfoglaló beszédéről dr. Brassai Sámuel ; ismét a mandeusokról gr. Kuun Géza; húsvéti egyházi beszéd Kovács Jánostól; az alsó-siménfalvi unit. ekklézsia Urmösí Kálmántól; a >}

tabulae eeratae* és az unitáriusok, Bencédi Gergelytől; végül változatos különfélék, melyekben a többek közt az is föl vau említve, hogy Brassai a kolozsvári egyelem jövő tanévi rectorává választatott meg. Mi is szivünkből örvendünk az ősz tudós kitüntetésén. A ker. Magv. két havi füzetekben, füzetenként legkevesebb 4 ív tartalommal jelenik meg. Előfizetési ára 2 frt, mely a szerkesztők egyikéhez, Kovács Jánoshoz (Kolozsvár, Tivoli utca 9 sz.) küldendő. Ifjú Csáthy Károly kiadásában Debrecenben megjelent : Latin g y a k o r 1 ó k ö n y v. Gymnásiumok II. osztálya számára. Szerkesztette Békésy Gyula gymn. tanár. Ara 1 frt. — E 150 lapra terjedő munka három részre oszlik : az I. részben apróbb olvasmányok közöltetnek, melyek közül a latin nyelvűek jól vannak kiválogatva, de a magyar nyelvűekről kötve hisszük, hogy azokat a mostani ifjúság, hiányos latin nyelvbeli ismeretei mellett, a maga erejéből képes lenne lefordítani; a II. rész, latin-magyar szótár uz olvasmányokhoz, melyben az egyes szók etymologieus csoportokban közöltetnek, s a hangsúly meg van rajtok jelölve; végül alll.»rész, pótló jegyzetek az alaktanhoz A sajtóhibákat leszámítva, egyéb hibát nem találunk e könyvben, melynek nem utolsó előnye az sem, hogy a gyermekek szemét nem rontja, lévén nyomva öreg, kovácsos betűkkel. A magyar mint államnyelv 1604-től 1711-ig. Irta dr. Márki Sándor. Arad, ifj. Klein Mórnál. 40 lap, ára 30 kr. — A inult hónapban országszerte arról vitatkoztak, vájjon meg kell-e adni a magyarnak, mint államnyelvnek a magáét? Sajátságos, hogy nyelvünk jogosultsága még kérdésbe is jöhet. Ha azonban csakugyan azt kell eldöntenünk, gondolt-e valaha a magyarság arra, hogy állam ügyekben saját nyelvével éljen: erre a felelet legalkalmasabban az 1604—1711-ig lefolyt évszázadban lehet és kell keresnünk. Valóban kitűnően választotta a kort szerzőnk, melyet kutatása tárgyává tett. Aprólékos részletkutatással írja le ezt a nevezetes időszakot, midőn egyfelől a némettel, másfelől a törökkel viaskodik a maroknyi magyarság, oroszlánként védve nemzetiségét, nyelvét és államiságát. Midőn azonban a j jelenlegi uralkodót holmi II. és III. Ferdinándokkal hasonlítja össze, amazt túlozva magasztalja, emezeket pedig túlozva ócsárolja; nem szabad felednünk, hogy j tempóra mutantur, hogy a Ferdinándok karában a nem- j zetiségi eszme úgyszólván nem létezett, mig a jelenkorban uralkodó eszmévé emelkedett, melynek okvetlenül hatást kell gyakorolnia még az uralkodóra is. „Nemzeti demoralisationak* nevezi, hogy Gy Őr bevételéről még a magyar Pálffy is német jelentést irt; no e tekintetben most is ép oly csehül vagyunk, Győr bevételéről ugyan nincs mit Írnunk, de a Boszna tájáról a m agya r Szapáry alig egy éve irta, hogy „muss luich rüekwárts concentriren.® Bizony ma is elmondhatjuk Rákócival : „ha magyar is Pálffy úr, nem parancsol Bécsnek, néki is német parancsol, sőt maga is németül szolgál a németnek/ Városaink azonban azóta sokat haladtak a magyarosodás utján ; ellenben Erdély, aránylag hauyatlott e tekintetben, diplomatiáuk pedig a tiszta magyar ruháját, merő némettel cserélte föl. Márki úr igen érdekesen tárgyal ja Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóci századát, úgy hogy a ki kezébe veszi e füzetet, bizonyára le nem teszi, míg végig el nem olvasta. Felhívás „Vihar a gyermekkor felett* cimű mű megrendelésére. Dr. Zelizy Dániel e munkában a gyermekkor felett el-el zugó viharoknak azon rettenetes fajtájáról fog irni, mely diphteritis néven a hazának már igen nagy területén ismeretes. A 11 ívre tervezett munkára az előfizetések szerzőhöz Debrecenbe címezve, jul. 10-dikéig postautalványnyal eszközölhetők. Egy fűzött példány megrendelési ára 80 kr., bolti ára magasabb ieend. A pápai ág. h. ev. egyház 1878-dik évről. Harmadik évfolyam, szerkeszti Gyurátz Ferenc ev. lelkész Pápán, Debreceny K. nyomd. 26 lap. — Nagy figyelemmel összeállított évkönyv, melyből pápai egyházunk virágzó állapota ötlik szemünkbe. A gyülekezet összes népessége 1580 lélek, iskoláiba 262 gyermek járt. Iskolai és népkönyvtára 6 év óta áll fenn, s a múlt évről 1700 könyvkivevő van beírva a könyvtár jegyzőkönyveibe; jelenleg 524 kötetet számlál, melyek kimerítő lajstroma e füzet mellékletét képezi. Hasonló közhasznú intézete van a takácsi leány egy háznak ; van benne .80 kötet, s szép sikerrel biztató haladásnak örvend ott is. A gyülekezet emlékkönyvében tavai}' egy fényes lapot töltöttek be Németh Mihály presbyter nevével, ki 50 hold szántóföldből álló alapítványt tett egyházi s iskolai célokra. A tavalyi összes kiadás 2427 frt 15 krra rúgott, míg a bevétel csak 2390 frt 3 krra ment; a hiányt a gyülekezet kinnlevő követelései fedezendik. Van ezenkívül a gyülekezet kebelében nőegylet, leányegyházi segélyző pénztár, illetőleg magtár s iskolai takarékpénztár, melybe 59 növendék 247 frt 47 krt helyezett el. Igazán, elismerésre méltó a lelkész, ki egyházát ily szép rendben tudja tartani!