Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-06-22 / 25. szám
sunk. Mert vagy a mi eljárásunk nem mondható törvényesnek, ha a katholikusoktól született, de 18 éves koruk eléréseig evangyelmi vallásunkban nevelt egyéneket evangyelmiaknak tartjuk és azokat minden aggály és teketória nélkül össze is esketjük, vagy pedig téves a kath. nézet, a midőn az 1813 /4 ik III. t. c. 1. §-át az 1868. 53. t. c. által hatályon kivül helyezettnek tartják. RészomrŐl meggyőződésem, a minek fennirt felterjesztésemben kifejezést is igyekeztem adni, hogy az 1868-ik 53. t. c. 13. §-a egészen másról beszél és egészen másról az 1843 /4 . III. t. c. 1. §-a. STRAUCH BÉLA, ev. leik. és ésperességi jegyző. RÉGISÉGEK Nyilt levél Szentkúty Károly úrhoz. Miként e lapok 1878. 38. számában Ígértem volt, azon munkálkodom, hogy boldog emlékű énekszerzőink elfeledett nevei a végenyészettől megmentessenek ! Az életrajzok összeállítása azonban — különösen némelyeknél — véghotlen gondot, türelmet, fáradságos utánjárást igényel, s bizony mondom, hogy kopik benne a penna ! Debreceni Nagy István életrajza nálam kész, — s már megkészülte óta kaptam ismét egy episodot életéből, azt nevezetesen, hogy mint az utcán tekergő koldus gyerek, — egy rosz szűrrel nyakában miként került be diáknak a collegiumba ? Majd ezt is beillesztem. Az uj halottas könyvben a 7. 72. 73. énekeket, hogy ő irta volna, kétségbe vonom, sőt talán tagadom is. A 7.-re nézve azt mondom, hogy ily gyarló kis énekecskét a 130. dicséret szerzője még szorultságból se írhatott. A 72. és 73. benne vannak a debreceni 1698-iki kiadású — nálam levő — halottas könyvben. A 72. van 67. sz. a. 10 verssel, melyből az 1. 4. 5. 6. 7. 10, tehát 6 vers vétetett át. A 73. mind a 4 verssel szinte légiből vétetett át; hol szinte 4 verse van. Hegymegi Kiss Áronra nézve megjegyzem ezeket: — Kis-Náményből 1827-ben nem mehetett Botpaládra, mert még 18^1-ben is kis-náményi pap volt, mit bizonyít saját kezű irása, melyet szerencsém volt a napokban Békássy József, Baranya- Séllyei lelkész urnái láthatni, mit ő neki Kiss Áron ajándékozott ugyan 1831-ben, saját házában Kis-náményban, mely irat teljes cime ez: „Oszve érzések egy ódában Méltóságos cs. k. tanácsos K. Dobronyi Isaák Sámuel úrhoz, midőn Debrecenben kimúlt növendék és nagy reményű Ferdiuánd fiacskáját keseregné. — Kiss Áron, K. Náményi Pred által 1831.* — Forrásaid tehát nem jók! Általában elmondhatom , hogy végetlen nagy vigyázatot igényel a források használása ! Nekem péld. Liszkay Sámuelről a tót zsoltár írójáról, a ki vala akkor „Farar Oborinszkoho Zboru Zemplinszki a Ungvarszki Esperest® (abarai pap Felső-zemplén-uughi esperes) — egészen ellenkező adatokat küldtek az unghi meg a zempléni levéltárakból, — amott születési, szolgálati évei egészen más dátumokkal voltak jegyezve, mint itt; — míg nem harmadfél hónapi keresgélés, s valami 18. levélnek irása és kapása után, megírhattam az igazi életrajzot. — (Köszönet érte Böszörményi Károly málcai ref. pap ismeretlen barátomnak.) Láczai-ra semmi körülmények között nem merném ráfogni a plágiumot. Az ő erős és egyenes je leme, (lásd Liszkay József pápai egyház okmánytára) akkoriban mindenütt ismeretes munkálkodása, széles és nagy tudománya, nem engedik róla feltenni. — Az „Az isten annyira szerette* kezdetű éneket (62.) Kiss Áron nem is írhatta, mert az német ének, éneklik a német lutheránusok, — a magyarok is, de változtatva. Azonban mégis kérlek, közöld velem azokat a „hitelt érdemlő* forrásokat. Se Tóth Ferenc, se Révész nem tudnak róla semmit. Ha Kiss Áron 1834-ben halt meg, úgy ő neki a plágium ellen szólni lehetett volna. Háló Kovács József a 151. éneket nem irta. — Irta a 148. 149. 161. énekeket, mint azt e t. lapok fentebb idézett számában kimutattam. — A 151-et Keresztesi irta. — A dunamelléki egyh. ker. 1836-iki Almanakjában (kiadta Polgár Mihály) szinte hibásan van az ő neve alatt a 151-dik említve. Az énekszerzők életrajzai nálam legnagyobb részben készen vannak. Az 52. közül 40. már kész, néhány elszórva itt-ott már meg is jelent. Két évi fáradságos munkám gyümölcse ez, a harmadikban talán készen leszek vele. Isten veled ! KÁLMÁN EARKAS. IRODALOM. Nemzeti könyvtár. Szerkeszti Abafi Lajos. 22. füzet: Kazincy Ferenc : Pályám emlékezete 5.—23. füzet. Vitkovics Mihály művei 2.-24 frt. Kármán József művei 4. Kiadja Aigner Lajos. Egy egy füzet ára 30 kr. A Szántó-család története. Elbeszélés az ifjúság és a nép számára. Irta Bánfi János. Bp., kiadja a Franklin-társulat. 222 lap, ára 50 kr. — Pestalozzi és Boross Mihály népies munkái modorában van irva; de nem ér föl ezekkel. Legfőbb hibája, hogy a tanulságot mindig külön mondja el, pedig hasonló az iskolatanitóéhoz ; a mesébe kellett volna belerakni a tanulságot, s a helyzetek elrendezésével kellett volna oktatni. Az elbeszélés meséje szerint egy szorgalmas család, a családfő Szántó András uram perlekedési szenvedélye miatt vagyonát veszti. De a családfőben az utolsó dobszónál fölébredt a jobb ember; máshová vándorol, az 1831-iki cholera
