Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-05 / 1. szám

Huszonkettedik évfolyam. 1. S3E. Budapest, 1879. jauuár 5. PROTESTAFS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVA TAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Egy szám ára 20 kr. Hirdetések dijj: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál & kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bályegdij külön 30 kr. Előfizetési felhívás a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1879-dik évi, huszonkettedik folyamára. Előfizetési dij: Egész évre 0 forint, félévre -4= forint 50 kr, negyedévre Q foriut 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca lö-ik szám alatt) kérjük küldeni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Baliagi Mór. Visszatekintés 1878-ra. Bizonyos vagyok abban, hogy a ki elkezdette bennetek a jót, el is végezi mind a Jézus Krisztus napjáig. Fii. 1. 6. ineg az uj évet nemzetre ós egy-A Jove princípium. Kezdjük azzal, hogy Isten áldását kérjük házra. Nagyon rá férne az áldás e nemzetre, mely miután tíz éven keresetül .abban a boldog hiszemben ringatózott, hogy. maga ura, • hogy dolgait maga intézheti és intézi: a lefolyt évbén egyszerre csak arra ébredt, hogy Iegvitálisabb érdekeiről voltaképen máshol és mások határoznak. Tanúi voltunk ugyanis oly országos cselekményeknek, melyek midőn a hangosan nyilatko- , zott közakarat ellenére a nemzet törvényes képviselete nevében hajtattak végre, magában a dologban j fekvő súlyos csapáshoz, azon, ha lehet, még nagyobb szerencsétlenséget kapcsolták, hogy az alkotmányt a ! hatalom túlkapásai ellenében tehetetlennek tüntették föl, és gyöngítették a nemzet önbizalmát abban a pillanatban, midőn annak erejére leginkább lett volna szüksége, a végett, hogy a bajok tovább harapózását meggátolja. Egyházunknak pedig sokszoros oka van a közszellemnek a jelzett irányban mutatkozó hanyatlásán bánkódnia. Nemcsak azért, mert a nemzeti függetlenség s ennek köztudata a protestantismus életföltótele, hanem azért is, mert a múlt év baljóslatú dolgai a?on liberalismus cége alatt történtek, melyet a túlsó táborban a protestautismus szülöttjeként szeretnek bemutatni akkor, mikor a szabadság eszközeivel való visszáélés az alkotmányosság ügyét compromittálja. Magától értetik azonban, hogy mentül válságosabbá válik oly üzelmek folytán a közhelyzet, a protestáns embernek annál szilárdabban meg kell állania helyét, ós nem szabad elfelejtenie, hogy százados elnyomatás ós szerencsétlenség után a protestantismus ma is az, ami volt: a keresztyén eszméknek demokraticus nyilat-