Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-15 / 24. szám

gyökeresen átdolgoztatott. Tisza Kálmán mint bizottsági tag egész miuiszterró lételóig részt vett a tanácskozásokban. Tréfort miniszter úr a bizottság által elfogadott egész munkálathoz hozzájárult. Bár a bizottságokban megvizsgált vagy megállapított javaslatok rendesen az osztályok mellőzésével közvetlenül szoktak a házban tárgyaltatni ; a tanügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat szövege még az osztályokhoz is utasíttatott. Némi módosítással a ház 9 osztályában, és az ezek előadóiból alakult központi bizottság tanácskozásain is elfogadtatott a törvényjavaslat, ugy hogy már csak a ház plenumában való nyilvános és végső tárgyalás volt hátra. Igaz, hogy az országgyűlés végéhez közeledett, de a már annyi retortán keresztülment törvénytervezet , melyhez a ház minden tagja vagy a bizottságokban vagy az osztályokban hozzászólhatott, egy-két nap alatt a házban is keresztülvihető lett volna, főleg ha meggondoljuk, hogy akkor a fusió mézes napjaiban alig volt a kormánypárttal szemben numerice számbavehető ellenzék, ós ha az idei példából látjuk, hogy a kormány a mit akar, mennyi mindenfélét tud az ülésszak végnapjaiban is keresztül hajtani. Zsedónyi a protestánsok autonomiája iránti féltékenységből a szabadelvű párt couferentiáin az osztálytárgyalásokuak mind előtte mind utáuna hevesen ellenezte a javaslatot, de a viták végén a párt nagy többsége mindig elfogadása mellett nyilatkozott. A római kath. püspöki kar ugyanazon napokban conferentiázott e tárgyban Budán a primás elnöklete alatt. És a kormány majdnem a végső tárgyalás pillanatában levette a törvényjavaslatot a napirendről. Tán nem akarta a választások előtt ily kényes tárgy feletti vitákkal a kedélyeket izgatni. Az 1875 — 78-ki országgyűlésre Tréfort miniszter úr ismét egy törvényjavaslatot terjesztett a ház elé a középtanodai oktatásról. Egy-két változtatással ugyanazt a munkálatot, melyet az előző országgyűlés tanügyi bizottsága állapított meg. Az egyik kis változtatás abban állt, hogy az iskolákat „állami"- meg „nem állami* intézetekre osztályozva, a miniszter kezelése alatt álló kir. közalapokból fentartott tanintézeteket kifejezetten a nem-állami tanintézetek közé teszi. Mig az 1875-ki tanügyi bizottság javaslatában erről a következő így szólt: 3. §. Mindazon középtauodai intézetek, melyek a vallás- ós közoktatásügyi miniszter kezelése alatt levő alapokból tartatnak fen, avagy királyi adomány fejében szerzetrendek által láttatnak el, avagy általában, a melyek jelenleg az ország közoktatási kormányának közvetlen vezetése ós igazgatása alatt állanak ; a törvényhozás ez ügyben intézkedéséig továbbra is a közoktatásügyi miniszter rendelkezése alatt maradnak, egyéb állami tanintézetekkel egyezőn szervezendők s a jelen törvénynek az állami intézetekről szóló határozatai (a mennyiben e törvényben kivétel nem történik) reájuk vonatkozólag is érvényesek. Ez ellen a tanügyi bizottságban Molnár Aladár fellépett, előadván, hogy ez intézkedés azért sem engedhető meg, mivel a ház bizottságot küldött ki az alapok jogi természetének megvizsgálására. Ha pedig itt kimondatik, hogy az ezen alapokból fentartott intézetek nem államiak, akkor a kérdés eldöntetett, mielőtt a ház magukat az alapokat megvizsgálta volna. Ezért az iskolai töqj^ny most ugy szövegezendő, hogy csupán a „status quo-t" fejezze ki, ós a kérdés egyik irányban eldöntésének sem prejudicaljon. Ezért a ministeri javaslat ellenóben a következőt inditványozá : ,,1. §. A gymnáziumok ós reáliskolák: a) Vagy a közoktatásügyminiszter közvetlen vezetése ós igazgatása alatt álló, vagy b) hitfelekezetek, törvényhatóságok, társulatok avagy magánosok által állított ós föntartott intézetek; ez utóbbiak viszont nyilvános ós magánintézetek. 2. §. Mindazon középtanodai intézetek, melyek a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt levő alapokból tartatnak fenn, avagy királyi adomány fejében szerzetreudek által Játattuak el, ava^y átalában a melyek jelenleg az ország közokt. kormányának közvetlen vezetése és igazgatása alatt állanak : a tvhozás ez ügybeni intézkedéséig eddigi jellegük fentartásával továbbra is a közoktatásügyi miniszter rendelkezése alatt maradnak s a jelen törvény I. fejezetének határozatai (a mennyiben e törvényben kivétel nem tétetik) reájuk vonatkozólag is érvényesek. I. fejezet. ' A közoktatásügyi miniszter közvetlen vezetése ós igazgatásba alatt áló gymnásiumokós reáliskolák."