Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-01 / 22. szám

hosszáig sőt tovább ülni kell ? még pedig az iskolarendet is megtartva. Igenis, mert septemberrel, ha az elején nem is, de az utolja fele már többnyire a zordonabb idők beállnak, a kintiételt gátolják. Ks ha ez csak septemberben tartana így ! de sőt inkább, a mi kevés jó idők voltak is, minden nappal tovább megy tőlünk ; minek következtében jobban jobban az iskola falai közé szorít tí\iiitót és tanítványt, hol egy helyben ülésre parancsolja azon gyermeket, kinek már természeténél fogva is nagy ellensége az egy helyben maradás. Nem így a tavaszi idő. Március elejével beállván az iskolai első félév, habár ez időtájt még az időjárás kellemetlen is, — így legtöbb idejét nem az iskolaudvaron töltheti bár a növendék—; de minden esetre nap nap után enyhül az idő, az iskolán kivüli időtöltésre mindig tágabb tágabb kört enged. Falu helyen az iskola nemcsak tanterem, azaz előadási hely, hanem menhely is ; mert hiszen aki ismeri a falusi iskolai életet, tudni fogja, hogy már kora reggel jőnek a tanoncok iskolába, télen úgy mint nyáron, honnan némely része még délre sem megy haza. Legtöbbnyire napszállta előtt kevés idővel bocsáttatnak el a tanoncok, mivel — különösen nyárban — a szülék dologban vannak a mezőn. Most már kérem, ha az őszi napok a tanteremre szorítják csak nem egészen ezen iskolai időt, ki fogná elhinni, hogy az ily beszorított iskolai életet a szabadmozgáshoz szokott gyermeki test könnyen megszokja ! Hátha még egészségi szempontból vesszük fel az ily iskolai életet ? De a tavaszi, így a feladási első félévnél ezen tanterembe való beszoritás, ha bár egy időre megtörténik is, minden nap fogy és jobban jobban bocsát a szabadba. Azért is, véleményem szerint az iskolai év kezdetének előnyösebb a tavaszi mint az őszi. — Másodszor azért is. Mivel sok falusi szüle gyermeke ruhácska nélkül levén, a melegebb időszakban mégis csak jobban felküldheti és jobban is felküldi mint a kellemetlen időjáráskor. Ha valaki ezen mostan felhozott erősítésem felől kételkednék, tekintsen be a legtöbb falusi iskolába s ha vannak hiányzó tanoncok, kérdje meg a szüléket, miért nincs gyermekük az iskolában ? bizonyosan legtöbbje azt fogja válaszolni: »Nincs ruliácskája". Ha tavaszszal későbben hozott gyermek szülejét megkérded, miért késett eddig ? miért nem hozta hamarabb ? ugyancsak azon feleletet fogod hallani : „Nem volt ruhácskája®. Melyek miatt én az iskolai év kezdetének határozottan a tavaszit teszem előnybe. — Harmadszor azért is. Mivel legtöbb helyen ugyanekkor, az az húsvétra hagyják el a legnagyobbak az iskolát; midőn tudniillik a tizenkét éves növendékek hitben erősíttetnek, az az, agenda tanulással s úrvacsora felvételével iskolaipályájuk bevégződött. Mert véleményem szerint, ha tavaszszal végződik az iskolai pálya egynél, ugyanakkor kezdődjék másiknál, nem pedig fél év múlva. Ezeu előadottakat tartva szem előtt, mellőzve azt, hogy a »törvény" és rendszabályok* szeptember elsejét rendelik, szerény véleményem végre is az, hogy az iskolai első félévnek előnyösebb a tavaszi, az az március eleje ; de megjegyezvén, hogy csak falusi és kisebb városi iskolákat értek. Azt mondja Zs. L. tanitó úr: ,Május és Junius hónapok szükségesek arra, hogy a növendék iskolába szokjék, a mi keveset lehet az előgyakorlatokból előveszünk*. Bizony szép és kényelmes dolog aki ezt magáról elmondhatja. De faluhelyen szoktatásra ennyi időt semmi szin alatt nem szentelhetünk, mert. tudni kell , hogy a falusi szülének iskolából haza> ment gyermekéhez ez a szava: »leckéztél e ma fiam?-4 Jaj volna neked szegény falusi tanitó, ha két hónapon át mindig azzal.menne haza a gyermek „nem". De még ám azt is' megkérdik : „Mit tanultatok? Tudsz e már valamit ?* mikből látni való, hogy két hónapig még sem lehet csak szoktatni, hanem tanítani ís kell és minden bizonynyal állithatom, hogy bár két, legfeljebb három hétig — a feladások miatt várakozni kell a tanítás megkezdésével, de minden bizony nyal ki aprilban megkezdheti az í$va olvasás tanítását, a kis betűk tanításán végig is mehet a nyári vizsgáig. Természetes dolog, hogy a mit Zs. L. tanitó úr elveszett időnek tart, t. i. hogy szeptemberben újra kell kezdeni az előadást, én nem tartom elveszettnek ; mivel ezen ismétlés már gyorsabban történik mint az első tanítás; sőt azt hiszem, tudni kell minden tanítónak, hogy az egész iskolai tanitás gyakori ismétlésekből áll, s kell hogy álljon, különösen kezdő gyermeknél. HAGYMÁSI PÁL, az alsóborsodi mezőkeresztesi ref. tanítói kör elnöke. TÁRCA. Régi egyházi dallamainkról. Nem tudom, ha ráadta-e már valaki a fejét arra a töredelmes fáradságra, hogy utánna nézzen és saját tapasztalásából győződjék meg, mily nagy kár s csaknem helyrehozhatlan hiba követtetett el jelenlegi rv

ef. énekes könyvünk szerkesztésekor azáltal, hogy a szerkesztőségben nem volt talán egyetlen egy ember se, kinek zenészeti ismerete Maróthy uramon túl terjedett volna ! (Ezzel én korántsem Maróthyt akarom dehonestálni, — örök és maradandó az ő érd jme!) A ki legalább utánna nézett volna a dolognak a dallamok megválogatásánál! Mint e cikk címe is mutatja, itt nem lesz és nem is lehet Zsoltárok dallamairól szó, hanem az énekek, hymnusok, dicséretek dallamairól!