Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-05-25 / 21. szám

669 670 lekezete, melynek legalább fele igen közelről ismerte, 30 évi működése alatt, lelkésze ároni vessze] ét. A vérmes s gyakran fellobbanó férfiút 1829-ben szélhűdés érte, melyből felüdült ugyan; de többé sem kerületi, sem lelkészi hivatalát nagy erőtetés nélkül nem viselhetvén, amarról lemondott, emebben pedig segédkezekre szorult, mig végül az 1831-diki cholera áldozatául esett. A felette mondott gyászbeszédeket (Szoboszlai P. István egyházi főjegyző Jób. 4, 13 alapján tartott egy. házi beszéde, Arany István debreceni tanár oratiója „Az egyházi hivatal fontos voltáról*) kiadta a h. böszörményi egyház. Megjelent munkái csak alkalmi apróságok ; nevét énekei — s ezek közt is különösen a ref. Énekeskönyv egyik legbecsesebb gyöngye a 130 dicséret („Oh ! könyörgést meghallgató*) — tartják fen. 1. Benedek Mihály superintendens felett mondott ; e. beszéde. Debrecen 1821. „A papi ékesszólás oly re- , mekének tartják ezt — mondja az alábbi forrás — minden ahoz értők, hogy maga ez az egy halotti tanitás elégséges lenne N. J. nevét halhatatlanná tenni". 2. „Van még egy Egyházi beszéde — u. a. forrás szerint — nyomtatásban, melyet mondott, mikor ő felsége ausztriai császárrá lett, mely együtt van kinyomatva ekkori böszörményi idősb pap Kocsi Sebestyén István urnák u. a. mondott predicációjával.* 3. „Van még egy éneke nyomtatásban, melyet sz. mihálvi pred. néhai Köveskáli Nagy István félszázados papi ünnepére készitett s melyet Szt. Mihályon 1822 jul. 28-dikán, midőn prédikációt is ő mondott, a debreceni ifjúság éneklőkara által elzengedeztettek." 4. Ott állanak azonban vallásköltészeti tagadhatlan tehetségének szép emlékei Enekeskönyvünkben, a következő 12 éneke ; 15, 40, 54, 58, 124, 125, 126, 128, 129, 130, 131, 132 sz. a. 5. Az uj Halottaskönyvben pedig a 7, 72 és 73-dik énekek. Kéziratban : Templomi és halotti prédikációk. (Forrás: „Egyházi Almanak 1833-dik esztendőre", kiadta Tóth Dániel, Lak- és Thúriszakállosi reformált keresztyén Prédikátor. 212—17 lapokon.) Hegymegi Kiss Áron. Született 1778-ban Ofehértón (Szabolcs m.), hol atyja, H. Kiss György ref. lelkész volt. Tanult Spatakon s Lácai Szabó József kedvenc tanitványa volt. Már theol. deák korában kitűnt alkalmi s egyéb költeményei által. A hittani szakot végezve, Szatmárnémetiben alkalmaztatott segédlelkészül. 1810-ben vetési, öt év multán kisnáményi, 1827 óta pedig botpaládi lelkész lőn (Szatmár m.) Itt hunytéi 1834-ben. Költői kedélyű s a legműveltebb uri családok által is igen kedvelt egyéniség s e. megyéjében korának leghíresebb szónoka vala. Pap Endre — a költő — egy gyászkölteményben koszorút tett sírjára. Munkái nagyrészt alkalmi költemények; de mint ^éirekszerző maradandóbb nevet szerze, tőle származván »Kegyes lelkek az urat dicsérjétek" s „Az Isten annyira szerette" kezdetű énekeink ; melyek jóllehet Lácai Szabó neve alatt szerepelnek ; de hitelt érdemlő forrás után állithatom, hogy e két éneket H. Kiss Áron irta, még pataki theologus korában s átadá Lácainak, ki azt saját neve alatt küldé Benedek Mihályhoz. Mit már csak a történelmi hűség kedveért is fel kell említenünk. Suum cuique ? 1. Részvevő érzések egy Ódában Kisdobronyi Isak úrhoz — midőn fiát keseregné. Nagy-Károly 1831. 2. Gyászvers Solyom Josefa úrasszony halálára. 3. T. kisdobronyi Isak úrhoz — midőn élete párjának gyászoszlopot emelne. Nagy-Károly 1819. 4. Szakái Mihály esperes halálára. 1829. 5. Nagy János esperes halálára. 1832 (?) 6. Koporsók és sírhalmok, a megholtak árnyékának szentelve Nagy József és Kiss Áron prédikátorok által Spatak. 1832. 84. 285 1. (Tartalmaz a,, halotti búcsúztatókat, melyekből 10-et irt K. A. és b., 15 halotti éneket ugyancsak K. A.-tói. Használják sok helyen ma is). 7. Tisztelettevő versezet Hr. Brettzenheim Károly statuciójára Spatak. 1808. 8. Érdemoszlop Lónyay Gábor statuciójára. U. o. a. 9. A b. Vay família három halottjának emlékére. 10. Carmina in honorern — Caroli Ambrosií, — dum — Patakinam — inviseret. 11. A „Hasznos Mulatságok" 1826-diki 26 sz. „A szalmás üveg* c. vers. 12. A Nagy József által 1813-ban kiadott „Poétái Gyűjteményben" Spatakon megjelent számos költeményei. 13. A már emiitett két ének; 51 és 62 sz. a. Kéziratban maradt, de már sajtó alá rendezett műve : a. Templomi Istennel társalkodás (köznapi imák, függelékben: betegekkel, háznál mondandó könyörgések.) b. Egyházi beszédek 4 kötet, 4 rész. c. Egy füzet vers. (Forrás: Kis Kálmán „A szatmári ref. e. megye története" 351-2 lap.) 3. Hányoki Losoncy István. N.-kőrösi tanár, a szent história, s kis Tükör hires szerzője s énekiró. Született 1709-ben, Debrecenben. Ugyanott végezvén tanulmányait, 1737-ben Ceglédre ment rektorul. Innen — megtakargatott pénzével — 1739-ben a holland egyetemekre s nev. Utrechtbe mene, hol egy jeles értekezésével tudorrá avattatott. Az egyetemről a körösiek hivták haza főoskolájok igazgatására, ahol 27 évig (1741—69-ig) működött nagy szorgalommal 42*