Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-05-04 / 18. szám

talosan rendeltetnek ide vagy amoda, természetesen nem előreléptetoleg. Egy példásan kitűnő tanitó, Kecskeméti Károly, Forgolányból Viskre hivatott meg, s ezáltal megindult a változás, ugy hogy 12—14 tanitó „mozgósittatott® vagy óhajtása szerint, vagy akaratján kivül. Az előrehaladt idő parancsolta, hogy d. u. félnégykor a zöld asztal mellől a teritett asztalhoz sorakozzunk. Az ebéd végével kevés vártatva ismét üléseztünk esti 8 óráig. Akkor indultunk a t.-ujlaki vaspályához s szétoszlottunk áldáskivánások között. A jövő évi e.-megyei gyühelyéül F.-Almás tűzetett ki. BIKKI FERENC, huszti ref. lelkész. A dunántúli ref. egyházkerület „ad hoc" zsinati közgyűlése-Ugy hiszem, nem lesz érdektelen, ha e lap olvasóit sietve tudósítom, miként vélekedik egyházkerületünk a zsinat, illetve a zsinati munkálatok felől. A ki azonban rendszeres tudósítást vár, az csalódni fog, miután erre a jegyzőkönyvek átnézése, áttanulmányozása szükségeltetik, mire most — az apr. 28-án Pápán megnyílt gyűlés folyamában — sem idő sem alkalom. Elég legyen annyit jeleznem, hogy egyházkerületünk a zsinat megtartásához — dacára a kerületünkön kivül nyilvánult ellenhangoknak — ma is ragaszkodik, ragaszkodik egyhangúlag, mi minden esetre jele annak, hogy a rendezés szükségérzete ma e téren is oly erős, hogy a kárpátoktól a Dráváig egy a reformátusok e téreni véleménye, legalább az egyházmegyék igy nyilatkoztak. Azt azonban, hogy az egyházmegyeileg, majd ke- I rületi bizottságilag, áttanulmányozott konventi bizottsági „zsinati munkálatok* eredeti alakj okban maradhattak, ki se gondolja, de nem is gondolhatja. Ama munkálatok szerzői alig ha ismernek édes szülöttükre; de hiszen ez nem baj ! több szem többet lát és győzzön a mi jobb ! Az általános elv — a mi kimondatott : a p r e sbyteri. Tehát nem a democratia. Az előbb jelzett alapból folynak a részletekben nyilvánult határozatok. A zsinati képviselők számaránya az első, mi vitát idézett elő. És pedig ha nem keveset, de mindenesetre érdemlegeset! Az egyik nézet azt vitatta, hogy a n épesség aránya legyen döntő a képviselők választásánál, és hivatkozott a méltányosság és az e téreni jogosult előzményekre, a másik nézet az egyházkerületek egyenjogúsága, történelmi múltja, erkölcsi nézpontjától vezéreltetve, azon nézetét igyekezett elfogadtatni, hogy minden egyházkerület egyforma számban képviseltessék. Képzelhető, hogy ez ellentétes nézetek kinem egyenlíthetők, még akkor sem, ha, mint egy iíju régészünk indítvány ozá ; annyi egyházi és világi képviselő választassuk, a hány egyházmegye van. Van azonban egy varázs szó, mely hatalmasan imponál ilyenkor s ez a „szavazzunk® azt hivén mindegyik nézet, hogy az ő hivei lesznek többségben. S itt is ugy lőn. A kerületek egyenjogú képviseltetése mellett 10, a népesség arányábani mellett 9 szavazat került elé az urnából, mi hogy igy történt azon annak is meg kell nyugodni, ki ha épen el nem távozik, — az utolsóra adá vala szavazatát. A választás mikéntje is vita tárgya lett. A határozat szeriüt az anyaegyházak egyszerre adják szavazataikat 12 egyénre vagy a hány kell, a szavazatokat egy, a superintendens elnöklete alatt álló bizottság felbontván, az eredményt a kerületi gyűlés elé terjeszti igazolás végett. Általában a zsinati képviselők választása is azon módozat szerint javasoltatik, mint az egyházkerületi tisztviselőké. A költség azonban a fő, könnyebb alkalmas képviselőt, mint a megfelelő szükséges költséget előteremteni. Erre nézve már most egy a juniusi gyűlésre jelentő javaslattevő bizottság neveztetik ki. A tisztújítás elve nem tudott győzelmet nyerni, de mondhatni halála nem ment könnyen, azt heves viták előzék meg De a halott emberei, lélekben keseregve, megemlékeztek az üdvözítő szavaira: „a leányzó nem halt meg, hanem csak aluszik.® Hát a főtanács, mi lett abból? Az alkotmányos összetartás szükségét minden református érzi. Vannak ügyek, az énekügy, bibliafordítás, domestica, lelkésztanitói képesítés, gravamenek stb. és erre kell egy o rszágos főgyűlés, ki elnökét gyűlésenként maga választja és a ki fölfelé az egyház egyetemét képviseli, és a fentiekben határozatképes, de kormányi rendeleteket nem fogadhat el felülről, és csak a kerületek által sérelmeseknek talált és hozzá áttettek felett határoz. Az állam és egyház viszonya a régi, a minister csak a kerületek superintendenseivel érintkezhetik. Ez csak általános kép az országos fogy ülésről, de tán röviden mégis talál. Sok módosítás van még, de ki tudná azt előszámlálni, mikor még az általánosan előadattak szóbeli hiteléseit is nehéz dolog lenne egy hallásra rovatolni; hű kép csak a jk. lehet. A B a 1 d á e s i ideigl. alapítván y i bizottság megkapja a szükséges felhatalmazást, de jövőre kéretik, hogy ily nevezetes ügyletekbe az egyházkerületek meghallgatása nélkül ne bocsátkozzék. A fenti tömeg kezelésénél uj jogviszonyok állván be, felhivatik a 10 prot. egyházkerület, hogy az állandó alapítványi b. megalakítása, stb. stb. végett egy 4 tagból álló bizottságot küldjön ki, mely 24 küldött elkészítené a jövőben szükséges szabályzatot. Végre a Szond i-K enesei mult századi kegyes alapítvány ügyeinek tisztársára felkéretik a tiszántúli és dunamelléki testvéregyházkerület, hogy a tiszáninneni kerülettel karöltve megbízásukat egy közös meghatalmazottra adni szíveskedjenek. SZEKERES MIHÁLY.