Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-01-12 / 2. szám
(1873); 1 német nyelv és irod. (1874); 1 mathematikai (1875); 1 francia nyelvi (1875; 1 paedagogiai (1873); és 1 archaeol. epigraphiai képezde. A graczi egyetemen: 1 német nyelv és irod. képezde (1873) Az innsbrucki egyetemen: 1 filologiai proseminarium (1871) ; 1 történelmi (1871) ; 1 németnyelv és irod. (1875); 1 mathematikai képezde (1875). A krakkói egyetemen: 1 mathematikai képezde (1874). Alembergi egyetemen :1 németnyelv és irod. (1873). A őernovici egyetemen: 1 filologiai (1876); 1 történelmi (1876); 1 németnyelv s irod. (1876) és 1 mathematikai (1876). Filologiai és történelmi képezde minden egyetemen van. Sőt Bécsben és Innsbruckban ezeken kivül még filologiai prosemináriumok is vannak. E képezdék célja a növendékeket gyakorlatilag önálló tudományos munkásságra vezetni és egyszersmind jóravaló középiskolai tanítókká nevelni. A képezdei rendes tagok száma 12-nél több nem lehet. A rendes tagok állami ösztöndíjban részesülnek, mely 60 írttól 300 frtig terjed. A tanárok a képezdéken való külön működésért külön dijazásban részesülnek. A feunevezett tudomány-egyetemekre az állam i 1877-ben következő, összegeket költött : a bécsi egyetemre 1,509043 frt., a prágaira 673074; a grácira 263215; az innsbruckira 232,636; a krakkóira 235,419; a lembergire 130,337 ; a czernovicira 91,400 ; összesen 3,135924. Ha ez összeghez vesszük az osztrák 7 műegyetemre 1877-ben kiadott 971,553 irtot, csupán a fő iskolák és akadémiákra 4,170000 frt adnak ki évenként lajtán túl. 1867—1878-ig az osztrák egyetemek filozofiai fakultásain (beleértve a természettudományi szakokat is, melyek külön válva nincsenek) 61 uj tanszéket állított a kormány, mely szám, a czernovici egyetem 17 uj tanszékét hozzávéve, 78-ra rug. Ebből legtöbb esik a bécsi egyetemre, melynek bölcseleti karában jelenleg 37 rendes tanszék van, melyhez járul 8 rendkívüli tanár és 29 magántanító. A prágai egyetem bölcseleti karát 26 rendes tanszék, 8 rendkívüli tanárság és 16 magántanitóság teszi. A grátzi egyetem hasonló fakultásán 17 rendszeresített tanszék van, melyek mellett 11 rendkívüli tanár és 6 magán tanitó működik. A krakkói egyetemen 12 rendes, 8 rendkívüli tanár és 8 magán tanitó működik. Az innsbrucki egyetem filoz. karán 19 rendes S 1 rendkívüli tanár és 6 magán tanitó tanít. A lembergi egyetemen a filoz. karnak 12 rendes, 3 rendkívüli tanára és 4 magán tanítója van. A czernovici egyetem ugyanazon karában 16 rendes s egy rendkívüli tanár műküdik. 1877 nyári félévben a filozofiai fakultásokon kö- | vetkező számmal voltak hallgatók : Bécsben 718 rendes 58 rendkívüli és 140 gyógyszerészet hallgató; Prágában 466 r. 43 rk. 69 gyógysz. ; Grácban 128 r. 24 rk. 43 gyógysz.; Innsbruckban 133 r. 9 rk. 24 gyógysz. Krakkóban 68 r. 9 rk. 26 gyógysz.; Lembergben 85 r. 10 rk. 31 gysz.; czernovicban 41 r. 19 rk. hallgató. Végül meg kell emlékeznünk ez egyetemi építkezések köréből arról, hogy 1873-ban kezdették építtetni az uj egyetemi épületet Bécsben, mely 7 millió frtba fog kerülni, s melynek több szárnya földszinti része már készen van. A homlokzat hoszsza 85 öl; az egész épület 6570 • ölet fog elfoglalni. E monumentális épületben az összes akadémiai intézeteknek el kell férni, kivéve az orvosi fakultás intézeteit, valamint néhány oly intézetet is, melyek ujabb időben uj önálló épületekben helyeztettek el. E mellett tudományos vállalatokra és utazásokra (akadémiai tanárok, egyetemi magántanítók, és műegyetemi tanítók utaztatására, az évtized első évében kiadott 5 ezer frt. összeget 1871-ben a kormány megkétszerezte, 73-ban megháromszorozta, 74-ben ötször és 76-ban hatszor akkora összegre (30,000 frt.) emelte. Ezekhez járul még a bécsi és a krakkói tudományos akadémiák segélyezése: amazé (1877-ben) 42,000, emezé 12,000fttal. E mellett a bécsi akadémia ingyenes kiadványai költségeit az állam 20,000 frt átalánynyal fedezi. Sőt ezeken kivül a tud. akadémiák némely vállalatai számára rendkívüli segélyt is nyújt, mely összegek mind a »közoktatási célok" rovatába esnek. Ahol ily nagymérvű befektetések történnek, mint az elésorolt adatokból kitűnik, s mint a miniszt. terjedelmesjelentésből olvassuk, ott a politikai élet mellett a szellemi élet is pezseg, s a figyelem hasznosan lévén elfoglalva, teljességgel nem jut sok idő a legtöbbször meddő és kétségbeejtő politizálásra. FELMÉRI LAJOS. TÁRCA. Galilei. (Vége.) Hogy a föld forog, ez dogmatikailag téves, mert megvolt támadva e tan által a pápának amúgy is veszélyeztetett állása. A pápaság a reformatiónak ellent állott, sőt mondhatni megszilárdult az ellene folytatott küzdelemben, de Galilei alapjában ingatta meg azt; s az isteni nymbust, mivel e század a pápai széket körülvette, mint könnyű felhőt a szél foszlatni kezdé. Mert úgy hitték vagy legalább tanították, hogy istennek volt a helytartója Krisztus, Krisztusnak a pápa, a pápa tehát a földnek ura ; minthogy azonban a föld körül forog a nap és a csillagok, a pápa úr ég és fold felett.