Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-20 / 16. szám

legfelsőbb felügyeleti jog gyakorlatának szabályozása j törvény által megállapittatnék, mielőtt az egyház a feletti nézetét nyilvánitaná. Ha semmi egyéb nem, ez az ügy egymaga is elegendő indokul szolgálhatna arra nézve, hogy az adhoc konvent hatáskörét kiterjeszszük; anélkül azon­ban, hogy, ami magától értetik, annak eredeti rendelte­tését, t. i. a zsinati előmunkálatok felülvizsgálását, szem elől tévesztenők. Ugy vélekedünk, hogy akkép eljárva, elég lesz téve azok akaratának, kik minden áron zsinatot óhajt­ván, attól, mint valami csudaszerü panaceától várják minden bajaink orvoslását, s meg lesz szüntetve egyúttal azok méltó panasza is, kik a zsinatot ez idö szerint idétlen szülöttnek tekintvén, mégis a miatt az egyház legégetőbb sziikségességü ügyeinek mel­lőztetését tapasztalták. Nem szabad fel sem tennünk, hogy e compro­missum, melynek egyedüli célja az eltérő nézetüek megnyugtatása, ellenzésre találjon akkor, mikor más mód a kibontakozásra nem kínálkozik. Csak az óhaj­tandó még, hogy e közvetítő javaslat mindenekelőtt azon testület kebelében nyerjen kifejezést, mely mint sok másban, ugy különösen e kérdésben a vezérsze­repet viszi. Akkor erős hitem és meggyőződésem, hogy vezérférfiaink, kiknek tiszta szándékukban nem kételkedhetni, meg fogják ragadni az alkalmat, hogy a pillanat ingerültségeit lecsillapítva, ügyeinket ismét azon kerékvágásba vigyék vissza, mely a nagy célhoz, az egyház mindnyájunk által óhajtott fölvirágoztatá­sához, elvezet. BALLAGI MÓR. ISKOLAÜGY. Az idő int-Azon honfiakhoz, kik népnevelők. (Folytatás.) A nemzeti jellemünket veszélyeztető irány ellen vájjon ki dolgozhatnék több sikerrel, mint a népne­velők az iskolában és a szószéken. A neve­lés úgy egész nemzetre, mint az egyes emberre nézve nem Ugyan mindenható, de kétség kivül kiszámithatlan horderővel biró hatalom. A népnevelőkre van bizva a nemzet legdrágább kincse, a jövendő nemzedék ; az ő hivatásuk helyes nevelés által lételünknek legbiztosabb alapjait rakni le ; az ő kezükben van jövőnki És az idő int. Bármerre fordítsuk szemeinket föld­részünk téréin, mindenütt oly törekvéseket látunk, me­lyeknek célja az eddigi dynastikus államok helyébe nem­zeti államok megalapítása s a nemzetek — az emberi­ség családja tagjai — egyéniségének önálló kifejtése. S mi magyarok, kiknek állama talán leginkább volt nemzeti, s legkevesbé dynastiák teremt­ménye, mi maradnánk hátra ez általános nemzeti ver­senyben ? Es mi protestánsok, kiknek szülő édesanyja a szabadság, mi, kik három századon át a magyarság rendithetlen védvára valánk, mi hagynók el hütleniil e küzdtért, hogy tétlenül nézzük nemzetiségünk ha­nyatlását ? Nemzeti jellemünk kifejlesztése, ez hivatásunk most: teljes virágzásra keli fejlődnünk. Midőn tehát tetemes áldozatokat hozunk népnevelők nevelésére, midőn buzgó fáradozással igyekezünk lelkészeinket s tanítóinkat a tudományok azon gazdag tárházába bevezetni, melyet jó részben más nemzetek nyitottak meg előttünk ; midőn az iskola vagy a templom küszöbét akarván átlépni, lelkiismeretes hivatásérzettel gondolkodunk a fölött, mi által s mi módon hathatunk nyájünk fogékony, mivelődni akaró lelkére legmélyebben: soha ne feledjük el sze­münk előtt tartani azt is, mi szolgál népünk nemzet i fejlődésének előnyére ; jól megnézzük, mit hozunk ki ama gazdag tárházból, hogy vele e nagy célt elérhessük. Tankönyveinknek igen nagyrésze ugy a népisko­lákban, mint a középtanodákban túlságosan sok tan­anyagot tartalmaz s alig használható a növendékek tul­terheltetésének veszélye nélkül. S a túlterhelés következ­ménye : csömör. Nézzük csak meg ama vaskos köteteket, melyeket növendékeink forgatnak s állítólag áttanulnak. Vizsgáljuk meg elfogulatlanul, mennyit sajátitottak el azokból igazán, s azt fogjuk látni, hogy sokat tanultak, de keveset tudnak. S "ennek nem az a legroszabb ered­ménye, hogy tanítványaink ismerettára hiányos és felü­letes lesz. Az ily tanítás a józanul gondolkodó, magát gyorsan feltaláló természetes ész élét tompítja el. A tananyag nemcsak a túlságos terjedelmű, de még azon könyvekben is, melyeknek súlya az illető növendékek munkaerejének megfelel, egy részt mege­mészthetlen, másrészt nem olyan, liogy azt legszüksége­sebbnek mondhatnók. Alig van kézikönyvünk, mely nem definitióval kezdődnék s tömve nem volna a bölcsészei­nek kiaszott termékeivel. Megtalálja a szives olvasó kézikönyveinkben még a betű definitióját is! — Halljuk a panaszt, hogy iskoláink tanterve tul van terhelve. Igaz, de nem mintha a tantárgy volna sok, h >nem mivel minden tantárgynak egész tudományos rendszerét igyek­szünk előadni a jó németek mintájára még népiskolá­inkban is. Tanításunk nem annyira a legszükségesebb ismeretek közlése, mint inkább az összes tudományok rövid vázlatának előadása. Megtaláljuk kézikönyveink­| ben a »kos, bika, ikrek® stb. elnevezéseket, mert a csillagászat a földrajznak, mint tudománynak lényeges része, pedig a Tisza-Duna partjain nem él egy gyer­mek, ki azt értené. Megtaláljuk azt is, hányféle alakú

Next

/
Oldalképek
Tartalom