Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-03-16 / 11. szám
sítva, hogy állásuk a polgárok befolyásának ne legyen kitéve, — a »mindenekfelett4 szóeska esetleges becsúsztatása által teljesen igazolhatni gondolja; aki a bíráskodás tárgyairól oly zavaros fogalmakkal bír; akinek még csak érzéke sincs ahoz, hogy belássa, mily botrány a vérszerződésről úgy beszélni, mint amely némi jogot biztosított a fejedelennek és a népnek ; aki nem tudja, hogy politikai jogokat régebben a papságon és a nemességen kívül a polgárság, illetőleg a városok is élveztek ; aki a sommás eljárás alá tartozó kisebb kereseteknél a jogorvoslatok közül elégnek tartja a perújítást megemlíteni; aki a bíróságok szervezésére vonatkozólag az 1868 L1V. törvénycikket idézi, anélkül, hogy az igazságszolgáltatás későbbi s máig is fennálló szervezetének csak távoli sejtelmével is látszanék bírni; aki abban a gyermeteg hitben él, hogy a szabadságról és egyébb elvont fogalomról, népiskolai kézi könyvben csak értelmetlenül lehet beszélni stb. stb., — szóval aki a tudatlansággal határos ismerethiányban szenved a jog- és államtudományok terén : az először is ne fogjon alkotmáuytan Írásába, másodszor ha mégis kedve szottyan kontárkodni: tűrje el békességesen a kritika szigorát s ne várja, hogy védekezésével a kritika érdemesnek tartsa komolyan foglalkozni, harmadszor szálljon magába és tegyen szent fogadást, hogy ezentúl azon a téren érvényesíti tehetségeit, ahol a társadalom tehetségeinek hasznát veheti. E sorok írójának tehát nincs szándékában Szűcs úrral vitázni olyan kérdések felett, melyekhez jó akaraton kivűl, — ami hogy nála megvan, szívesen elismerem, — más valamire is szükség van. Jelen felszólalásának célja egyes egyedül az, hogy visszatartsa Szűcs Sándort azon veszedelmes fenyegetésének a beváltásától, mely sze rint tankönyvét átdolgozva újból ki szándékozik adni. Ha e célomat felszólalásommal elértem volna: nem tudom hirtelen eldönteni, minek tettein nagyobb szolgálatot: Szűcs irói reputatiójának e, vagy pedig a népoktatás ügyének ? BALLAGI GÉZA. KÜLFÖLDI EGYHÁZ És ISKOLA. A p r ó s á ^ o k. Purcell úr, a Cincinnatii kath. érsek arra a gondolatra jött, hogy egyháza javai gyarapitása végett bankárházat nyisson. A nála elhelyezett pénzért nagyon csekély kamatott fizetett, ő meg aztán igen nagy percentre adta ki, azt állítván, hogy az így nyerendő pénzen templomot, iskolát vagy menhelyeket fog építtetni. Állítólag két millió dollár (10 millió frt.) lett nála elhelyezve. Ámde ebben az anyagias korban, melyben az ember mindenkiben, még érsekjében is kételkedik, hogy hogy nem, a hitelezők egyszer csak el kezdtek nyugtalankodni. Az érsek nem levén képes a visszafizetéseket teljesíteni, kénytelen volt a hívek könyörületességéhez apellálni s most jó remények között várja az apellátára való feleletet. * Magában New-Yorkban nyolc nő prédikátor van, kik vasárnaponként papolnak. * Angliában jól fizetik a jó papot. Beecher a híres amerikai prédikátor Angliában, Skóciában és Irlandban 50 értekezést fog tartani, s szerződésileg minden egyes értekezésért 2500 frankot fog kapni. * Az a londoni társulat, mely a Keleti háború áldozatainak segélyezésére alakult, most adott számot munkálkodásáról. Nemcsak nagy mennyiségű gyógyszereket küldött^ keletre, hanem orvosokat és betegápolókat is, kik összesen 50.000 beteget gondoztak. Bizony nincs párja az angol könyörületességnek. * Oroszország kiválólag & vallási secták fészke, úgy hogy e tekintetben még az Egyesült államokat is túlhaladja. Sokan mosolylyal emlegetik — s olykor nem alap nélkül — az amerikai secták bizarrságát, és sokféleségét, s ezt azon föltétlen vallási szabadságnak tulajdonítják, mely az Uj-világban uralkodik. Oroszországban nincs vallási szabadság s a secták mégis jobban szaporodnak, mint a nagy köztársaság hazájában. A Szent synodus által kiadott statistika szerint a mult évben 137 uj secta keletkezett, melyek között legkülönösebb a piócák sectája. Ennek a sectának doktrínája az, hogy a kisded anyja vérével kereszteltessék meg és tápláltassék. Ennek a barbar eljárásnak aztán az a következménye, hogy úgy a szerencsétlen anyák, mint az ártatlan kisdedek között rettentő halandóság uralkodik. * Keleten nem mindég kellemetes a zarándoklás. Azt a karavánt, mely a szultán ajándékát Mekkába akarta szállítani, arabok támadták meg s állítólag 600 ember esett el a küzdelemben. Izzet pasa a karaván feje, Medinában néhány fő személyt, kik gyanúba jöttek, hogy a támadókkal összeköttetésben állottak, befogatott, úgy látszik azonban hogy a szigor csak jobban ingerli a kedélyeket, s tartani lehet, hogy a lázadás egész Arábiára elterjed. * Kómában és Olaszország minden fő egyházában Péter fillérek gyűjtettek Mária tisztulása ünnepén templomból való kijövetelkor. A pénzgyűjtéshez olyan apparatust alkalmaztak, a mi a nép képzelődését felköltse s ezt mondassa vele : „A pápa nem csak bilincsben, hanem nyomorban is van®. Eddig Olaszország templomaiban [péterfillért nem gyűjtöttek. A ki a kath. egyház latható fejének „fenséges szegénységét® enyhitení akarta, az adományát vagy a legközelebb eső klerikális laphoz küldte el s pedig leginkább aláirás nélkül, vagy pedig a Szt. Péter társulat