Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-09 / 10. szám

313 314 szükséglet arányában összesen 1740 frt segélypénz osztatott ki, még is kitűnt, bogy ez összeg a célbavett egyházi építkezések és javítások által igényelt kiadásoknak, — tekintve egyházaink csekély népességét, s azok tagjainak szegénységét, — alig számbavehetö részét teszi. Sok mindenre ráillik e mondás: baj vele, baj nélküle. — Baj volna egyh. megyénknek a Horváth Mária alap nélkül; mert existentiánknak a buzgóság mellett ez az egyik lába ; hanem baj vele is. — így most azt kellett határozni, hogy ezután csak a tettleg építkező egyházak fogn k segélyt kapni. — Ki kételkednék benne, hogy e határozatnak is van kielégítő oka. Ez az ok: hogy pár egyház szándéklott építkezéséhez szerzett követ, téglát, bemutatta az épülettervet a költségvetést, kapott 2—300 frt segélyt, azt kiadta kamatra, s azóta nem tett semmit. — Igaz hogy a tétlenség oka nem roszakarat. a pénz is kamatozik; de az anyag meg pusztul, s így semmi gyarapodás, — míg e pénznek az időszerinti szükségen segíteni rendeltetése. — Ebben is az idő a tanítómester ; valamint abban is hogy Már kezd kiderülni, a mit valaki régen sejtetett köztünk, hogy a lelkészi és tanitói fizetések telekkönyvi biztosítása — a hol a fizetés alapja földbirtok —• bármily kívánatos, de kivihetetlen. Például : 8 felé van tépve egy úrbéri telek, 8 birtokosnak kellene mint egyháztagnak — fizetesi kötelezettségéről külön kötvényt — bekebelezési engedélylyel ellátva kiállítani, ehez bélyeg, kérvény s felzetckhez bélyegek. — Ha az egész telken fekszik egy köböl gabona egyházi adó, ebből minden birtokosra esik fél véka, — mennyire rúgna itt a betáblázási költség és ki fizetné azt ? Sok baj, s még roszakarattal is tetézve. A mokcsai lelkész jelentett be interconfessíonalis törvénysértést, elkövetve a csicseri g. kath. pap által, ki vegyes házasságból — panaszló lelkész nyájához tartozó újszölöttet keresztelt el s anyakönyvezett be törvényellenesen. —A superintendentiá-ra felterjesztetik. Csak látnók már a sok törvényszegőt bűnhődni is ! Különös, hogy ha a barom a tilosban legel, a károsúlt félnek satisfactió-t adnak a mezei rendőri törvény s annak végrehajtó közegei ; a lelki mezőn pedig tetszés szerint lehet ragadozni, ha ott a mesgyén túlkaszál valaki, a kárt sohasem becsülik reá. Mellőzve több kisebb-nagyobb fontosságú elintézett és intézéstváró ügyet, méltó megtudni : hogy Kaposon 1878-ban Pap Sándor egyháztag az egyháznak 100 frtot (egy száz frt) adott. Ugyanott néh. Bálint Erzsébet hagyatéka bejött 120. mondd: egy száz busz frt. o. é. Palágyban özv. Dancs-Karner Júlia úrnő perselypénzt adott az egyháznak 20^=husz frtot, E tettek nem szorulnak dicséretre. A kik így áldoznak, jele, hogy értik a prot. egyháztag kötelességét, a kik pedig ezt értik és teljesitik, azok nem a dicséretben hanem az öntudatban találják és érzik a megfelelő jutalmat. Mint a köztudomásul vételre szinte méltó, álljon itt: hogy a Horváth Mária által egyházi és iskolai célokra hagyományozott eredeti alaptőke, már 5000 frton felüli szaporodást mutat 10 év alatt, mi az eredeti tőke ! Vig-át tevén ki, mindenesetre arról tanúskodik, hogy e hagyaték nem forog hűtlen kezeken, s arról hogy a kiknek kezén forog, azok keblében önzetlen szív lakik, gyűjtenek a jövő nemzedéknek, nem a feleslegből, hanem mert az önzetlenség öntudata nemcsak jelenben boldogít, hanem jutalmul tünteti fel a messze jövő láthatárán az utódok jó emlékezetét is. Közli : Sz. E. KÜLFÖLDI EGYHÁZ És ISKOLA. A próságok. Néhány lap azt a hírt bocsátotta közre, hogy a pápa határozottan kárhoztatta a Salettei Notre-Damei cultust, s ezt részletesen is elbeszéli. Ugyanis a kalandos történetkének egyik hősnője, Melonia megtelepedett Castellama* reban, s ott vallásos elragadtatásának olyan különös s világos jeleit adta, hogy Xlll. Leo Rómába hozatta. A pápától szigorúan kérdőre vonatván, bevallotta csalásait s ekkor Xlll. Leo rögtön kiadott egy decretumot, melyben a Salettei Notra Damei iraádást betiltja s minden erre vonatkozó szent képek megsemmisítését elrendeli. Nem tudjuk, van e valami igaz e történetben ; de annyi bizonyos, hogy ha volt is a pápának valamikor esze ágában a Salettei állitólagos csuda kárhoztatása, nem fog e gondolata mellett állandóán megmaradni. Imé az U ni ve rs már hétfőn reggel egy sürgönyt közöl, melyet hozzá a Grenoblei püspök küldött, tudatván benne hogy a pápa a Salettei kápolnát bazilika rangra emelte s a szűz szobrának ünnepélyes megkoronázását megengedte. — Ezen legkevésbé sem csudálkozliatunk, csak sajnálhatjuk Xlll. Leot, — A csalódást, rászedetést a halandókritkán szokták bevallani; az egyház még soha. No persze, mert ha a Salettei csudát kárhoztatná, akkor kötelességei volna a Lourdesit és még sokakat is megvizsgálni, a mi igen messze vezetne. Birminghamban roppant tűz semisitett meg egy könyvtárt. A következő vasárnap egy protestáns pap a szószékről kijelentette, hogy ezt a szerencsétlenséget, mely égből jött büntetés, az iskolai bizottság vétke hozta a városra. Ez a bizottság ugyanis, tekintettel arra, hogy a közös iskolákba mindenféle cultusu gyermekek járnak, a vallás tanítást kiküszöbölte az iskolákból. A fanatikus pap szerint ez a vétek gerjesztette föl Isten haragját, ki azzal bosszulta meg magát, hogy e könyveket elégette. Hol van olyan bolondság, mint az emberi ostobaság ! A Renaissance után HETESY VIGTOR, lelkész.