Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-02-16 / 7. szám
A protestáns lakosságról kiválólag azt emelte ki, hogy hosszú időn át üldözés és elnyomás levén szomorú osztályrésze, s régebben még ingatlan birtokok szerzésétől is el lévén tiltva, a protestánsok főleg az iparra és kereskedésre adták magukat, a miből az lett, hogy a kedvezőbb új aera igen jelentékeny műveltség és pénz birtokában találta őket. így könnyű volt a műveletlenebb és szegényebb katholikusok nagy részétől úgy a földet, mint abefolyá-.t is elhóditaniok. Franciaországban a protestáns elnevezés csakuem általában egy jelentésű azzal, hogy vagyonos. Féltékeny is velők szemben a kath. klérus annyira, hogy nem ritkán gyűjtés útján is megvált valaki részére egy-egyeladásra került birtokot, csakhogy protestáns kezekre ne jusson. Végül sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy a kálvinista felekezet, noha tudja, hogy roppant kisebbsége (alig V35 része az egész népségnek) mellett is mily jelentékeny szerepe van államban és társadalomban egy iránt, nem bir oda emelkedni, hogy egy részről kiirtsa a visszavonást saját kebeléből, más részről pedig oly szervezetet létesitsen, mely tömöritené a szétzilált erőket és egységes, tehát a mainál hatásosabb actiót kezdene úgy saját maga, mint a francia kultúra érdekébon. A vacsora után érzékeny búcsúzások közt váltunk meg elébb egybegyűlt ismerőseinktől, másnap reggel pedig a vendégszerető szives családtól, melynél ha olyan emlékéket hagyhattunk magunk után, mint a milyeneket mi hoztunk tőle magunkkal: nagyon, nagyon szerencséseknek valljuk magunkat. Igen örvendenék, Ntiszteletü úr, ha úgy találná, hogy ez igénytelen sorokat némi haszonnal olvashatják azok, kik előtt francia hitfeleink teljesen ismeretlenek. Fogadja Ntiszteletüséged őszinte -tiszteletein szives kifejezését ! Budapest, 1879. jan, 30. KIRÁLY PÁL. IRODALOM. Hatalmas dolgokat cselekedett az Úr! Egyházi beszéd, melyet az irsai ev. prot. egyház orgona felavatási ünnepélye alkalmával, a folytatólag tartott magyar istenitiszteleten mondott, nov. 10-én, 1878. Garzó Gyula a békés-gyomai ev. ref- egyház egyik lelkipásztora. Kiadták szerző tisztelői. Mező-Túron, nyomtatott Gyikó K-nál, n. 8 r. 22 1. — Lapunk tavalyi évfolyamának 48-ik számában egy lélekemelő ünnepről, az irsai ev. egyház orgonaszentelési ünnepélyéről közöltünk kimerítő tudósítást. Ez ünnepély fénypontját azon beszéd képezte, mely most, a fentebbi cím alatt a nyilvánosság elé bocsáttatott. Lendülettel haladó szép-próza, világos conceptió, az egyházi viszonyok alapos ismerete jellemzi Gyoma kitűnő lelkészének minden irodalmi alkotását. Mai vezércikke ép úgy tanúskodik ez állításunk igazságáról, mint ez a beszéde, mely csak tegnap érkezett kezünkhöz. Zsolt. CXXVI. vers 3. alapján elmondja az expositióban, hogy az irsai ev. egyháznak a múltból sugárzó régi dicsősége romlásnak indult; az idő vas foga megemészté templomuk oltárát és minden ékességét; szépszavú harangjok megrepedt, tornyuk dísztelenné vált, ócska orgonájuk már-már csak zokogott e pusztulás felett, mint a hegyi patak, ha vidám csörgeedzését a jég megszorítja. Ily viszonyokból a lélek kész volt a szabadulásra, de az erőtlen test. a szegénység terhe ránehezedett lenyűgözve tartá szabad szárnyalását. De íme ! virad ! mintha álmodna a hívők serege : az Úr utat nyitott a szabadulásra, feloldozta a gyülekezetet a tehetetlenség kötelékeiből, megadta a mentő gondolatot, s e szentegyház uj színbe öltözött. Aztán a hívőkhöz fordul a szónok eme szép szavaival: 8 E szép oltár és e díszes szószék, ékesen ragyogó tornyotok, a nem rég szerzett harangok öszliangzó szava, a méltósággal zengő uj orgona, s a minden irányból felénk mosolygó újúlás képei, nem azt — óh ! valljátok meg, nem azt hirdetik-e, hogy az Úr hatalmas dolgokat cselekedett veletek?!" Valóban, hatalmas dolgokat cselekedett az Úr, midő az irsai hitbuzgó ev. egyháznak 1 , megáldotta törekvéseit, 2., megújította örömét, 3., megerősítette reménységét. E hármas felelet képezi e szép beszéd felosztását. Részleteibe ezúttal térhiány miatt nem ereszkedhetünk belé ; mert e szónoklat minden porcikája egy-egy szép gondolat, mely elmondásakor elragadhatta a jelenlévő hallgatóságot. A bibliai idézetek ügyes kiszemelésről tanúskodnak, kivált az utolsó idézet, mely a munka kerekdedségét biztosítja. Kiváló fontosságot nyer e beszéd az által, hogy a gyakorlati életben hozzájárult az ág. h. ev. és a ref. testvér-egyházak közeledéséhez. Különben is, az irsai ev. gyülekezet tagjai közt feles számmal vannak ref. vallásúak, kik ez öröm ünnep alkalmából az orgona szerzéséhez 300 frttal járultak. Még csak annyit kivánuuk megjegyezni, hogy amily lelki élvezettel olvastuk Garzó úr jelen egyházi beszédét, ép annyira sajnáljuk, hogy Margócsy J. irsai lelkész és főesperes sok oldalú teendői által gátolva volt tót nyelvű beszédének lefordítása, részletes kidolgozása és közrebocsátásában. KÜLÖNFÉLÉK. * Tanrend a magyarországi reformátusok debreceni collégiumában a hit- s bölcsészeti szakban és jogakadémián az 1878 /9 -ik tanév második felében. 1. A hit tanfolyamban. Menyhárt János, O-szövetségbe bevezetés, hetenk. 3 órán. Uj-szövetségbe bevezetés, hetenk. 3 órán. A Jakab és Péter apostolok levelei magyarázata, hetenk. 4 órán. Tóth Mihály, Keresztyén erkölcstan, hetenk. 3 órán. Egyházszertartástan, hetenk. 3 órán. Kánonok is merete, hetenk. 1 órán Gyakorlati szónoklat, hetenk. 1 órán. Katekhetika, hetenk. 1 órán. Magyar prot. egyházszónoklat történelme, hetenk. 2 órán. Tóth Sámuel,
