Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-08 / 49. szám

értekezletnek hihetőleg alakulni kellett, bízvást feltehető, hogy ezen összejövetelek még az időben privát jellegűek, inkább barátságos összejövetelek voltak a tanítótestület részéről. Dacára e jellegnek már kezdetben igénybe vehették a lelkészi kar útbaigazító tanácsait, mert soraiknak élén ott találjuk Gradt János csávái lelkészt, Petz Ernő és Gráf József urakat. 1872-ről már írott emlékek is szólanak, amikor is Renner Henrik barkai lelkész foglalja el az elnöki széket, s kezdi meg az értekezlet kidolgozott alapszabályok mellett működését. Ugyanezen év folyamán szerez magának ÍIZ esperesség hivatalos tudomást a felől, hogy kebelében is megalakult a tanitói értekezlet, s mint ilyent örömmel üdvözli, sőt csakhamar kiváltságokkal ruházza fel e testületet. Nevezetesen megadja neki azt a jogot : a., hogy évente az esperesi gyűléseken két tag által képviseltetheti magát, kiknek különösen iskolaügyekben nem csak tanácskozási, de egyszersmind szavazati jogok is van. b., Midőn a tanítói testület egyik vagy másik tagja ellen kereseti eljárás indíttatik meg, erről az értekezlet elnöke tudósittatik. c., Azon költségek, melyeket az értekezlet beszerzendő könyvek megrendelésére fordít megtekintés céljából, a gyülekezetek által fedezendők. d., a tagok kiadásait összejövetelek alkalmával egészben gyülekezeteik fedezik. Különben az értekezlet évente egyszer jön össze. Gyülekezési helyük: Harka. Ez alkalommal egy a tagok közül írásbeli munkát olvas fel, egy másik pedig előadást tart. Időnkint gyakorlatilag is foglalkoznak az oktatással, mire a harkai iskola növendékei használtatnak fel. Az értekezlet munkásságában ösztön a soproni felső egyházmegye esperesének Eleischhacker Károly urnák érdeklődő részvéte, és az igaz érdemet elismerő mindenkori folszólása, pártolása. 12. Az előszámlált értekezleteken kivül még van egyházkerületünkben egy értekezlet, melynek célja ugyan nem egészben egy amazokéval, de azért ez is oly kérdésekkel foglalkozván, melyek a népnevelés körén belül vannak, fölemlitésre méltó. És ez a Sopron városa ev. elemi tanítótestületének conferenciája. Az első jegyzőkönyv 1798 nov. 15-ről van keltezve, amikor az elemi iskola célszerűbben rendeztetett. Még ekkor csak négyen voltak az értekezlet tagjai, mert 4 volt a tanítók száma is. Ma 14 rendes és 4 rendkívüli tanító szolgálja a nevelés ügyét ugyan ott, hol előbb 4 volt. Conferentiára havonkint ül össze e testület. Tárgyait a helyi viszonyok szabják meg. De fordulnak elő és tárgyaltatnak időnkint oly dolgok is, melyek nem csak Sopronban, de hazaszerte érintik a népnevelés ügyét s vele szoros egybefüggésben vannak. Jegyzőkönyveit a helyi iskolai bizottsághoz terjeszti be, ennek utján kerül a presbyterium és a nemes convent elé tárgyalás, illetőleg tudomásvétel végett, Ezekben van szerencsénk a mult évi kerületi gyűlés 54-dik pontjának egyik lényeges határozatáról eredményes jelentésünket tiszteletteljesen beterjeszteni. A kerületi népiskolai bizottság 1878 aug. 1 én Pápán tartott gyűléséből — a bizottság nevében. RADÓ DÉNES, BOGNÁR ENDRE, bizottmányi vil. elnök. ker. népisk, biz. egyh. elnök. TÁRCA. Biblia fordításunk revisióia. j II. Bármily nagy legyen is a haladás, melyet a bibliai tudomány három század óta, ugy az eredeti szöveg helyreállításában, mint annak lehető legtalálóbb értelmezésében tett : tagadhatatlan mégis, hogy a magyar fordítás revisiójának szükségét nem annyira a tudomány ama vívmányaira való tekintetek tették érezhetővé, mint inkább az, hogy a századokkal ezelőtt készült bibliafordításunk nyelvezete jó részt elavult, és sem az egyes szók értelmére sem mondatszerkezetre nézve a mai nyelvszokásnak többé meg nem felel. Ezt szem előtt tartva, igazi erőpazarlás volna, ha a magyar fordító, a helyett hogy egész igyekezettel azon lenne, hogy a tudományosan megállapított szöveg eléggé kíderitett értelmét lehető legmagyarosabban kifejezze, holmi szöveg-itészeti problémákon és exegetikai szŐrszálhasogatásolcon járatná az eszét. Hagyjuk a tüdákoskodást s jusson eszünkbe, hogy a bibliafordítás nem annyira tudósok, mint a vallás igazságait szomjúhozó magyar nép számára készül. E nép pedig vallásos kegyelettel ragaszkodik a bibliának valamint tartalmához, ugy régi, sajátságos színezetű nyelvezetéhez annyival inkább, mert egyházszertartási és általában vallási nyelvünk is e szerint idomult. Hogy e körülményt az átdolgozó tekinteten kivül nem hagyhatja, magától értetik • de akkor annak helyzete annál kényesebbé válik, mentül lelkiismeretesebben akar feladata megoldásában eljárni. Ugy kell a szükségessé vált részszerinti változtatásokat megtennie, hogy egészben véve mégis az irálynak régi magyaros ize, ódonszerü zamatja megmaradjon. A mennyire lehetséges tehát, a Károli Gáspár-féle szöveg megtartandó, és változtatás csak ott teendő, a hol bebizonyithatólag Károli vagy hibás szöveget használt, vagy hamisan magyarázott. Az átdolgozás most kifejtett célját tekintve azonban mindenesetre kiküszöbölendő a Károli Gáspár-féle szövegből minden olyan kifejezés, melyet a mai nyelvszokás más értelemben használ, s igy a közönséges olvasót félrevezetheti. Igy pl. állat jelentett Károli Gáspár korában lényt, lényeget, innen a s s z on y i á 1 1 a t jelentése : asszonyi lény; ma