Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-08 / 49. szám

értekezletnek hihetőleg alakulni kellett, bízvást feltehető, hogy ezen összejövetelek még az időben privát jellegűek, inkább barátságos összejövetelek voltak a tanítótestület részéről. Dacára e jellegnek már kezdetben igénybe ve­hették a lelkészi kar útbaigazító tanácsait, mert soraik­nak élén ott találjuk Gradt János csávái lelkészt, Petz Ernő és Gráf József urakat. 1872-ről már írott emlékek is szólanak, amikor is Renner Henrik barkai lelkész foglalja el az elnöki széket, s kezdi meg az értekezlet kidolgozott alapsza­bályok mellett működését. Ugyanezen év folyamán szerez magának ÍIZ esperesség hivatalos tudomást a felől, hogy kebelében is megalakult a tanitói értekezlet, s mint ilyent örömmel üdvözli, sőt csakhamar kiváltságokkal ruházza fel e testületet. Nevezetesen megadja neki azt a jogot : a., hogy évente az esperesi gyűléseken két tag által képviseltetheti magát, kiknek különösen iskola­ügyekben nem csak tanácskozási, de egyszersmind sza­vazati jogok is van. b., Midőn a tanítói testület egyik vagy másik tagja ellen kereseti eljárás indíttatik meg, erről az értekezlet elnöke tudósittatik. c., Azon költségek, melyeket az értekezlet beszer­zendő könyvek megrendelésére fordít megtekintés céljá­ból, a gyülekezetek által fedezendők. d., a tagok kiadásait összejövetelek alkalmával egész­ben gyülekezeteik fedezik. Különben az értekezlet évente egyszer jön össze. Gyülekezési helyük: Harka. Ez alkalommal egy a tagok közül írásbeli munkát olvas fel, egy másik pedig elő­adást tart. Időnkint gyakorlatilag is foglalkoznak az oktatással, mire a harkai iskola növendékei használtat­nak fel. Az értekezlet munkásságában ösztön a soproni felső egyházmegye esperesének Eleischhacker Károly urnák érdeklődő részvéte, és az igaz érdemet elismerő min­denkori folszólása, pártolása. 12. Az előszámlált értekezleteken kivül még van egyházkerületünkben egy értekezlet, melynek célja ugyan nem egészben egy amazokéval, de azért ez is oly kér­désekkel foglalkozván, melyek a népnevelés körén belül vannak, fölemlitésre méltó. És ez a Sopron városa ev. elemi tanítótestületének conferenciája. Az első jegyző­könyv 1798 nov. 15-ről van keltezve, amikor az elemi iskola célszerűbben rendeztetett. Még ekkor csak négyen voltak az értekezlet tagjai, mert 4 volt a tanítók száma is. Ma 14 rendes és 4 rendkívüli tanító szolgálja a ne­velés ügyét ugyan ott, hol előbb 4 volt. Conferentiára havonkint ül össze e testület. Tárgyait a helyi viszonyok szabják meg. De fordulnak elő és tárgyaltatnak időn­kint oly dolgok is, melyek nem csak Sopronban, de hazaszerte érintik a népnevelés ügyét s vele szoros egybefüggésben vannak. Jegyzőkönyveit a helyi iskolai bizottsághoz terjeszti be, ennek utján kerül a presbyte­rium és a nemes convent elé tárgyalás, illetőleg tudo­másvétel végett, Ezekben van szerencsénk a mult évi kerületi gyű­lés 54-dik pontjának egyik lényeges határozatáról ered­ményes jelentésünket tiszteletteljesen beterjeszteni. A kerületi népiskolai bizottság 1878 aug. 1 én Pápán tar­tott gyűléséből — a bizottság nevében. RADÓ DÉNES, BOGNÁR ENDRE, bizottmányi vil. elnök. ker. népisk, biz. egyh. elnök. TÁRCA. Biblia fordításunk revisióia. j II. Bármily nagy legyen is a haladás, melyet a bibliai tudomány három század óta, ugy az eredeti szöveg helyreállításában, mint annak lehető legtalálóbb értelmezé­sében tett : tagadhatatlan mégis, hogy a magyar fordí­tás revisiójának szükségét nem annyira a tudomány ama vívmányaira való tekintetek tették érezhetővé, mint inkább az, hogy a századokkal ezelőtt készült bibliafordításunk nyelvezete jó részt elavult, és sem az egyes szók értel­mére sem mondatszerkezetre nézve a mai nyelvszokás­nak többé meg nem felel. Ezt szem előtt tartva, igazi erőpazarlás volna, ha a magyar fordító, a helyett hogy egész igyekezettel azon lenne, hogy a tudományosan megállapított szöveg eléggé kíderitett értelmét lehető legmagyarosabban kifejezze, holmi szöveg-itészeti problémákon és exegetikai szŐrszál­hasogatásolcon járatná az eszét. Hagyjuk a tüdákoskodást s jusson eszünkbe, hogy a bibliafordítás nem annyira tudósok, mint a vallás igaz­ságait szomjúhozó magyar nép számára készül. E nép pedig vallásos kegyelettel ragaszkodik a bibliának vala­mint tartalmához, ugy régi, sajátságos színezetű nyelve­zetéhez annyival inkább, mert egyházszertartási és általá­ban vallási nyelvünk is e szerint idomult. Hogy e körül­ményt az átdolgozó tekinteten kivül nem hagyhatja, ma­gától értetik • de akkor annak helyzete annál kénye­sebbé válik, mentül lelkiismeretesebben akar feladata megoldásában eljárni. Ugy kell a szükségessé vált rész­szerinti változtatásokat megtennie, hogy egészben véve mégis az irálynak régi magyaros ize, ódonszerü zamatja megmaradjon. A mennyire lehetséges tehát, a Károli Gáspár-féle szöveg megtartandó, és változtatás csak ott teendő, a hol bebizonyithatólag Károli vagy hibás szö­veget használt, vagy hamisan magyarázott. Az átdolgozás most kifejtett célját tekintve azon­ban mindenesetre kiküszöbölendő a Károli Gáspár-féle szövegből minden olyan kifejezés, melyet a mai nyelv­szokás más értelemben használ, s igy a közönséges ol­vasót félrevezetheti. Igy pl. állat jelentett Károli Gáspár korában lényt, lényeget, innen a s s z o­n y i á 1 1 a t jelentése : asszonyi lény; ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom