Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-04-28 / 17. szám
ISKOLAÜGY. Tanügyi mozgalmak a tiszántúli ref. superintendentia köréből. (Eredeti tudósítás.) A tiszántúli reform, taná r-e g y e s ii 1 e t alakuló közgyűlése. Már ezelőtt hetekkel, sőt hónapokkal nemcsak az egyház-iskolái, hanem a politikai napilapok is egy örvendetes körülmény hirének előszelével lepték meg a hazai tanügy iránt melegen érdeklődő nagy közönséget s legközelebb magyar prot. egyházunk és reform, felekezetünk minden jóravaló, haladni törekvő tagját. Ugyanis, részint az erdélyrészi ev. ref. egyházkerület középiskolai tanárainak még 1861. év óta évenként egyik-másik gymnasium székhelyén tartatni szokott értekezlete, — résziut az Eötvös idejében alakult „Országos középtanodai tanár-egylet" példája nyomán, részint s leginkább, mivel a sietve haladó kor fejlődése nagy próbára tesz valamint általában minden emberi intézményt, úgy az autonómiával elsáncolt, de azért elleneink minden áskálódásai dacára minden időben a maga helyét férfiasan megtartott prot magyar tanügyünket is: mindezekkel szemben a tiszántúli í'ef. gymn. tanár-testület sem akart süket vagy tétlen maradni; hanem belátta, hogy neki is a testületi és egyesületi szellemet kell Elizeus-palástjaként magára ölteni — ha azt nem akarja, hogy a bomladozást elősegítő húza-vona rendszertelenség és ezerféle házi bajok s miseriák miatt a mai vajúdó korban legfeljebb is „az egeret produkáló hegy® sorsára jusson ! A kezdeményezés érdeme a debreceni ref. főgymn. tanárkarát s illetőleg annak igazgatóságát illeti, mely mindjárt a f. év elején elodázhatlan szükségét fejtette ki a társulási egyesülésnek, melybe „jó volna, ha az egész ország prot. középiskoláinak tanárkarait össze lehetne hozni, —• de egyelőre elég volna az is, ha a tiszántúli ref. superintendentia felekezeti középiskoláinak tanárai alkotnának egy egyesületet, oly céllal, hogy annak tagjai évenként vándorgyűléseket tartván, megbeszélnék első sorban, a vidéki iskolák s tanárok s általában a prot. tanügy állapotát ; határozatokat hoznának, melyeket aztán minden tanárkar megkísértene hatáskörében valósítni ; — indítványokat terjesztenének fel, részint a főt. egyházkerülethez, részint az egyes fentartó hatóságokhoz ; — ismertetnék s bírálnák a tankönyveket, megpróbálnák egységesebbé tenni a rendtartást, a fegyelmet beszélnének a követendő módszerről s mindarról, mi tanügyünk emelésére szolgálhat. "*) Ezen irányelvek alapján, miután az egyházkerületi tanárkarokhoz egy nyilt felszólítás intéztetett, nyilatkozni *) L. >: i Evangyéliomi Prot. Lap« 1878. 3. sz. 23. 1. B—e. j aziránt: „Helyesli-e egy egyházkerületi protestáns tanái*egylet alapításának eszméjét? Mily módon vélné ez egyletet létreliozandónak ? Hajlandó-e az egylet alakításának előmunkálatával megbízni a debreceni ref. gymn, tanárkart, a kitűzendő időre beküldvén maga is erre vonatkozólag részletes dolgozatát?" — az ügy azon stadiumba jutott, hogy f. hó 24-ére össze lehetett híni a superintendentia kebelében levő ref. tanári testületet a eélbavett tanár-egyesület megalakulására és az erre vonatkozó alapszabály-javaslat tárgyalására. Ezen alakuló gyűlés lefolyásáról és tárgyalási meneteléről kívántam ez alkalommal e lap t. olvasóit értesíteni ; mi végett legcélszerűbbnek látom azt az alapszabályjavaslat megvitatásának menete szerint megejteni, előterjesztvén mindenekelőtt a gyűlésre megjelent tagok és képviselők neveit. Jelen voltak tehát : Békésről Bokor Imre és Rózsa Sándor; H.-B öszörményről Oláh Sándor és Kozma Sándor; Debrecenből Békési Gyula, Becner Frigyes, Kovács János, Kovács Lajos, Dr. Kovács Sándor, jogakadémiai igazgató, Balogh Ferenc, theol. tanár, Tóth Sámuel, theol. tanár és egyházkerületi főjegyző, Szegedi Sándor, Elek Lajos, Tüdős János, Géresi Kálmán, Gergely Károly, Lengyel Zsigmond, Oszterlamm Ernő, Somogyi Pál, Nagy Pál, Pap József, Pápai Pál, Márk Pál és Tóth Józef. Hó d in ezővásár helyről Futó Mihály és Barlcász Károly-Karcagról Kovács Imre és *Fogarasy Gábor ; K isuj szállásról Konc Lajos és Győri Lajos ; Szatmárról Becsek Sándor és Vozári Gyula; Mezőtúrról Bede Lajos. — Nánás nem volt képviselve, Mármaros-Szigetről pedig Szilágyi István csak később, a gyűlés után csatlakozott. Békési Gyula debreceni gymn. igazgató üdvözölvén a megjelent tagtársakat, s a gyűlést megnyitottnak jelentve, kor-elnök választásra hívja fel; ennek folytán kor-elnök Bede Lajos, kinek elnöklete alatt, miután ideiglenes jegyzőknek Gergely Károly és Vozári Gyula megválasztatnak, megkezdődik a már emiitett javaslat felolvasása s annak részletes tárgyalása, melynek mindjárt címénél hosszas és 2—3-szor is elő-előkerült gyümölcstelen szóvita fejlődött ki, hogy „egylet" legyen-e — amint az „Alapszabályjavaslat" mondta —• vagy „egyesület" ; végre ez utóbbi magyarosabb hangzású és helyesebb képzőjü kifejezés fogadtatván el, márcsak azért is, hogy a „M. Nyelvőrw -nek se lehessen kifogása, — a következő címben állapodott meg a gyűlés: „A tiszántúli ref. egyházkerületi középiskolai taná r-e gyes ü let alapszabályzata." Ezenkívül lényegesebb vitákra inkább az első, alapvető paragraphus és a rendes tagság feletti kérdés adott alkalmat. Az előbbi akként oldatott meg, hogy miután az 1. §. ezen eredeti szószerinti szövege: ^A tiszántúli ref. egyházkerületbeli középiskolák tanárai ismerve a jelenkori haladás egyik főeszkö/.ének a társulásnak erőfokozó jótékony hatását, addig is, mig társulási inűködésöket szélesebb körre kiterjeszthetnék, saját
