Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-02-10 / 6. szám
rium, vagy a lelkész, kinek neve néha Nikodémus, sokszor Eli. Mindezeken segit a nyilvánosság. Egy füzetke, mint a kezünk alatt levő, 8—10 frtba kerül 'f azt valamire való egyház mind megbírja; lehet árusítani is, hogy a nyomdai költség visszatérüljön; de ha ingyen osztatik is ki, meghozza az a gazdag gyümölcsöt, elébb mint egy beoltott fa. Ami már az ilyen évkönyvek berendezését illeti, ezt előírni alig lehet. Mindegyik lelkész maga tudja, miképpen ossza be, s micsoda részleteket használjon fel. Az első kiadások tökéletlenek, egymástól sok tekintetben eltérők lesznek, de végre a gyakorlat, az összehasonlítás -megfogja teremteni a kellő alakot. Már e füzetnél is tapasztalhatjuk, hogy az egyik évkönyv kiadója tanulhat a másiktól, mindkettő pedig a gyakorlattól. Szerintem a csanádi teljesebb, szabályosabb s inkább felöleli a lényegeket. Most már az a kérdés: minő anyagokat kellene felhasználni egy évkönyv szerkesztésénél ? Felelet : a következőket : 1. Az egyház legközelebbi évi számadása egész terjedelmében, minden tételnél feljegyezve az igazoló okmány számát is. Az egyházi pénztár cselekvő és szenvedő állása. 2. Az egyház története a lefolyt évben; a nevezetesebb presbyteriálís végzések. 3. Az egyház (és község) története, jegyzökönyvek és száj- hagyomány-beli adatokból. Keletkezése ideje, földesurai, templomépítés, iskolaépítés, topographiai helyzete, a határ különböző részeinek megnevezése-; a község korábbi helye, régi temetők, templomromok, a község családai a legrégibb időben. A község határában talált archeológiai tárgyak, érmek, csont- kőeszközök, fegyverek, urnák, történetileg vagy hagyó mányilag emlékezetes halmok. (Egyszer — épen a szóban forgó két község egyikében lovász gyerekek egy csomó római ezüst-éremet találtak, s egy példányt a sokból megmutattak az akkori káplánnak. A káplán tenyerébe vette a pénzt, meglatolgatta, azután visszadta a bemutatónak ezen szavakkal: „Nem jár már. ") Az anyakönyvek keletkezése. Az anyakönyv első esztendejebeli születések, halálozások, házasságkötések. Régi jegyzőkönyvek. Nagyobb viszontagságok, csapások. 4. Az egyház k lenódiumai: kelyhek tányérok, abroszok, t e r i t ő k. Az apostagi egyház birtokában régtőlfogva hevert egy kis keszkenőcske, televarrva hieroglyphumokkal. A jelenlegi lelkész Szabó Lajos a halasi muzeumba adta be, Szilády Áron pedig a hímzett írást lefordította* (Egy csinos török szerelmi vers volt, ha jól jut eszembe.) Harangok, (a szeremlei egyháznak egy harangja a „rácfutáskor" elzsákmá nyoltatott, s most a Bánát vagy a szerémség valamelyik gör. keleti egyházban szól.) 5. Az egyház és — iskolák — részére tett alapítványok, és adományok az alapitványozó vagy hagyományozó nevével, az év, és cél megjegyzésével. 6. A lefolyt évben tett kegyes adakozások. (Ke£ rtilvén minden banalitást hizelgést, stb.) 7. Egy teljes leltár; az ingatlanok térmértékévelaz ingók anyaga, alakja megjelölésével, s az évszámmal, melyben az egyház tulajdonává lett. 8. A lelkészek, tanítók, a gondnokok névsora a jelenlegi presbyterek, iskola kötelesek, iskolák, confirmáltak szülöttek stb. száma. 9. Egyház népessége a lefolyt évben. 10. Egyház népessége különböző időben. 11. Az egyházat alkotó összes s családok névsora betűrendben. Imé mennyi annyag ! Lehet bennök válogatni, hogy mit használjunk fel a múltból függelékül a jelen ismertetéséhez, Jő azonban a jelen. A számadás egész világosságban, a szenvedő állás, statistikai adatok, népmozgalom. Leltár. A mi már a csanádi egyház kezünk alatt alatt levő évkönyvét illeti, ebből meggyőződtünk, hogy ezen virágzó egyház teljesen méltó arra a mély érdeklődésre, melyet maga iránt folytonos fejlődésével keltett. Már maga a természet megkülönböztette ezt a helyet, és az okos berendezés valóban széppé tette. E gy magas homokláncolat a Duna balpartján, a Dunától mintegy 3/4 óra járásnyira emelkedik, s széles egyenes utcáival s gazdag koronájú fák árnyékában rejlő tiszta házaival, tégla fallal kerített tágas beltelkeivel, szilárd és diszes középületeivel az ország legkedvesebb tekintetű falvai közé sorozható. Reform. lakossága 1597 lélek. Még szebben jellemzi ezen egyházat az a gazdag buzgóság, melylyel diszes középületeit — paplak, iskolák, templom, s toronytetőzet, kőkerítések, — egy évtized alatt felemelte a nélkül, hogy kölcsönpénzre szorult volna midőn pl. az iskola építésnél minden telek 32 frtot s minden pár 3 frtot fizetett a rendes egyházi adón kivül. De kétségkívül mindenkit legjobban meglep az a pontosság, melylyel az egyház vagyona kezeltetik s melylyel jövedelmei befizettetnek. Ennek illustrálására álljon itt egy pár adat az egyházi számadásokból. 339 frt évi adóból hátralékban kinnt van 17 frt; 141 pesti mérő rozsból hátralékul kinnt van 4 mérő, 141 mérő zabból hátralékul kint van 21 /2 mérő; tehát 1500 frt értékből 45 frt értékű hátralék. Azt mondják, ez a lelkiismeretes pontosság évről évre ilyen számokban nyilatkozik. Igy aztán értjük hogy nagy és folytonos építkezései mellett is miért ninc sadóssága; értjük, hogy charitativumai miért tehetnek évenkint 82 frtot; értjük, hogy pénz és magtári állománya minden kiadások után is, hogyan lehet 41 frt készpénz, 64 pesti mérő rozs és 90 mérő zab. Igy aztán szép élet. Itt méltán hívhatják a gondnokot Aranyos Jánosnak. n
