Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-29 / 52. szám

dorf is, az av7tQü)&ov után vesszőt tevén ki. A Károli görög szövegében milyen interpunctio volt, nem tudom. Bunsen is így fordítja : Das wahre Lieht, welches alle Menschen erleuchtet, kam damals eben in die Welt. S hogy ez helyes fordítás, megvallja mindenki, a ki nem az egyes szókat, hanem e szók összeköttetését tekinti. A magyar fordításnak is azt kell kifejeznie, hogy s

az igaz világosság, mely minden embert megvilágosít, a világra jött volt; e világon vala, de a világ őt meg nem ismerte/ III. 3. ájirjv áar^v leyio vf.uv, sáv urj iig yevvrftr] avio&tv, ov ővvazai lő élv xrjv fiaailílav xov &sov. Károli ! után az uj fordítók is : bizony bizony mondom néked, ha valaki u j onnan nem születendik stb. A 7. versben ismét avco&ev van a görögben s a magyar fordításban » újonnan*. A már emiitett régi magyarázó ezt teszi ki : xó őé avcú&ev £/. rov ovqávov őrjloí. Bunsen így fordítja : „Es sei denn, dass Jemand von oben her geboren werde." A magyarban is az aviottsv szót így kellene fordítani, hogy megfelelne a képmásos beszédnek, a me- ! lyet Nikodemos nem értvén a szellemi születést testinek gondolja. Lám, Sylvester így fejezte volt ki ezt a helyet : Bizony bizony mondom te néked, ha valaki o nnan felül nem születendik, nem láthatja az Istennek országát. IV. 35. 36. 37. Károlinál: Emeljétek fel a ti szemeiteket és lássátok meg a tartományokat, mert megértenek az aratásra. Es a ki arat, jutalmát veszi, és takar gyümölcsöt az örök életre, hogy mind a magvető mind az arató együtt örüljenek. Mert ebben ama mondás igaz : Más a magvető és más az arató. Itt a yiúQai Xevxcá eloi TTQog &€Qia/.ióv így van fordítva : a tartományok megértek az aratásra; a avváyei *a()7tdv slg Kcarjv alconov így; takar gyümölcsöt az örök életre; ama mondás = o lóyog. — Az új fordítók mindenben követik Károlit, csak a ywqai szót tájak, nem tartományok szó- ; val adják. Mind a kettő helyett jobb a mezők, valamint a „fejér lenek" nemcsak hivebb az eredetihez, hanem a képet is jobban kifejezi. A 37. verset Sylvester így adja : Mert igaz ebben imez közbeszéd, hogy más a magvető, más az arató. Holtainál : Mert ebben igaz ama mondás: Más a vető, más az arató. A legrégibb fordítónál : Mert ebben vagyon az igaz ige : egyéb kivet és egyéb ki arat. Azután mind Károlinál mind az új fordítóknál nem helyes ez : takar gyümölcsöt, a mit Heltai, Sylvester és a legrégibb fordító helyesebben „gyűjt gyümölcs "-vei fejeznek ki. Ha a takar szót választjuk, akkor termést kell tenni a gyümölcs helyett: ha meg a gyümölcsöt megtartjuk, akkor a szedni szót kell választani. A közmondást pedig leghelyesebben a legrégibb fordító adja vissza ; így egészen magyaros közmondásnak látszik. Legyen hát például így : „Emeljétek fel szemeitek s lássátok a mezőket, hogy fejérlenek az aratásra. Az arató, jutalmát veszi és betakarja a termést az örök életre, hogy örüljön együtt mind a vető, mind az arató. Mert ebben igaz a közmondás: Egyéb ki vet, egyéb ki arat." — Bunsen a végét nagyon szépen mondja : „Denn hier ist der Sprueli wahr : Dieser sáet, der Andere schneidet. * 48. Károli és az uj fordító. Ha ti a jeleket és csudákat nem látjátok. Micsoda jeleket stb.? Az eredetiben csak ennyi van : Ha ti jeleket és csudákot nem láttok, a fordításban se legyen több. 52. K. és az új f. »a melyben megkönnyebbedett" jobb és szebb is : j o b b a n lett. V. 16. K. És annak okáért háborgatják ]£vala a zsidók Jézust, és akarják vala őtet megölni, hogy ezt mivelte volna szombaton. Uj f. És e miatt J^üldözék a zsidók Jézust és megakarák ölni, hogy ezt mivelte szombaton. (Jobb lenne :hogy szombaton mivelte azt. Mert nem az itt a kérdés, hogy mit? hanem, hogy mikor?) Egyébiránt az uj fordítás helyesebb a Károliénál. Hanem »és akarják vala őtet megölni,* vagy „és megakarák ölni* nincsen a Tischendorf és Griesbach szövegben; Bunsen is csak ezt fordítja: »Uud dann verfolgten die Juden Jesum, weil er soLches aui Sabbath that.* Nevezetes, hogy a müncheni codexben is csak ennyi áll: Azért üldözik vala a zsidók Jézust, mert ezeket teszi vala szombaton. Idegen toldásnak vette volt tehát az a szöveg is, a melyből Némethy György, Hensel Imre fiának keze 146ti-ban „megvégezte* az írást. Ilyen idegen toldás van 8, 59-ben is, melyet az uj f. így fejeznek ki : „Ragadának azért köveket hogy ő rá hajigálják. Jézus pedig elrejté magát és kiméne a templomból, általmenvén ő köztök s ilyen módon eltávozók*. Ez a toldás igazán gyermekes magyarázat. Nincsen is se a Tischendorf se a Griesbach szövegben. Bunsen is csak ennyit fordit : »Da hőben sie Steine auf, dass sie auf ihn würfen. Aber Jesus barg sich, und ging zum Tempel hinaus*. Ismét nevezetes, hogy a Müncheni codexben is így olvassuk : Vőnek azért a zsidók köveket, hogy hagyejtanák ő réja. Jézus kedeg elrejté ő magát és kimene a templomból". Látjuk tehát ezekből is, hogy bizony nemcsak nem árt. sőt hasznos is a régi bibliafordítás megtekintése. Legalább ilyen pleonamusokat nem igen találunk abban, milyen ez is Károlinál: 6, 14 „Azok annak okáért, mikor látták volna e csudát, melyet Jézus tett vala, ezt mondják vala: Bizony ez atna próféta; aki eljövendő vala e világra*. Az uj f. is: „Azok az emberek annak okáért, mikor látták e csodát, melyet Jézus tett vala, ezt mondák : Bizonyára ez ama próféta, aki eljövendő vala e világra". A Müncheni codex : Az emberek azért, mikor látták volna a jelenséget, melyet tött vala, moudanak vala: Mert ez az igaz próféta, ki jövendő ez világba*. 01 ovv üvttoumoi iőóvxeg ó htoirjoe, orj(.ieíov o 'írjGovg eXeyov ón ovxóg EGCLV dlrjd-tog 6 7tQO(prjxt]g igyóf-ievog eig xóv v.ÓG/.LOV. A legrégibb forditást is szem előtt tartván, talán e volna legrövidebb, s leghelyesebb fordítás : Az emberek azért, látván a csudát, melyet Jézus tett volt, mondák : Ez igazán a világba jött pró-