Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-22 / 51. szám

rész szerint vagyon bennünk az esméret, rész szerint a prófétálás ; de minekutánna eljövend a tökéletes teljesség, akkor eltöröltetik ami rész szerint vagyon. Mikor gyermek volnék, úgy szóltam mint gyermek, úgy gondolkodtam mint gyermek, minekutánna pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illendő dolgokat. Mert most látunk tükör által és homályos beszéd által, de akkor szemtől szembe . most rész szerint vagyon bennem az esméret, akkor pedig lészen az esméret úgy amint taníttatom. Azért most megmarad a hit, a reménység, a szeretet, ez három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet. Magam kísérlete : ^Ha emberi vagy angyali nyelven szólok is; de ha szeretet nincsen bennem: olyanná lettem, mint a csengő érc s a pengő cimbalom. S ha prófétai lélek van is bennem, és tudok minden tudományt, s ha hegyeket megmozgató teljes hitem van is; szeretet pedig nincsen bennem; semmi vagyok. Ha mindenemet, a mim van, mások jóltartására adom is, s ha még tán saját testem tűzbe vetem is; de ha szeretet nincsen bennem : semmi előnyöm sincsen. A szeretet türelmes, előzékeny. A szeretet nem féltékeny. A szeretet nem kérkedik, nem fúvalkodik fel; magát meg nem gyalázza, nem magát tekinti; nem táplál haragot, nem tartja számon a rosszat; helytelennek nem örül, a felett ami igazság örvend; mindent elfedez, mindent hisz, mindent reményi, mindenben megnyugszik. A szeretet soha meg nem szűnik. Legyen bár prófétai adomány, semmivé lesz ; legyen nyelvbeszéd, meg fog szűnni! legyen tudomány : semmivé lesz. Mert rész szerint ismerünk és rész szerint próíétálunk. A mikor pedig eljő a tökéletes, elmarad a rész szerinti. Mikor gyermek voltam, úgy beszéltem mint gyermek, úgy gondolkoztam mint gyermek, ugy Ítéltem mint gyermek; mikor pedig férfiúvá lettem, abba hagytam azt a mi gyermeki. Mert most csak tükörből talányosan látunk, akkor pedig szemtől szemben. Most rész szerint ismerek amit ismerek, akkor pedig meg fogom ismerni azt úgy, amint már jutottam a megismeréshez. Hanem a jelenre szilárdan áll a hit, a remény, a szeretet, ez a három, s mint legnagyobb ezek között: a szeretet. Ezzel berekesztem ez ismertetést, melyben az én lelkem vajmi kevés kedvét találta; mert amennyire jól esett magával az apostollal foglalkoznom s vizsgálódásom előttem kedves gyümölcseiből itt-ott önöknek kedveskednem; amily jól esett átalán kötelességem teljesítenem, védve az apostolt, a bibliát, a magyar nyelv s a magyar protestáns nép érdekét: oly kellemetlen volt reám nézve egy jóravaló ember becsületes szándékú, jó igyekezetü, kétségkívül sok fáradságu munkáját ennyire elitélnem, hasznavehetlennek nyilvánítanom. S ha a dolgok elitélésénél bírálásom itt-ott keményen hangzott. annyira, hogy a személy is találva érezte magát, s netán sértve is : ezért kész szívvel, tiszta Öntudattal kérem bocsánatát. A személynél itt nagyobb dolog van. Kicsoda Pál ? kicsoda Apollós ? kicsoda a fordító ? kicsoda a biráló? Azok „szolgák, kik által hittetek"; ezek szolgák, kik által ítéltek s magyaráztok; »és mindegyik olyan amilyenné az Isten tette". s

S ha valakinek a j munkája megmarad, annak meglesz a maga jutalma. A kié pedig elhamvad, annak a munkája kárba vesz, de ő maga megtartatik". (1 Kor. 111 5. 14—15). Béke velünk; s én reménylem, hogy az aki bizonyára nem egyéni hiúságból, hanem az ügy iránti kötelességből, nem magát kínálgatva, hanem erre sürgetve, oly áldozatkész volt, hogy ily nagy munkára vállalkozott, s azon hitben hogy használni fog oly sokat dolgozott : az arra is megfogja magában találni az erőt, hogy munkája gyarlóságait, s forditási képességének hiányait belátva, maga fogja visszavenni a munkát, mely a célnak meg nem felelt. Mondjam-e még, mi a teendő? mondjam-e, hogy ahol két irat ilyen, a többi is csak viszonylag lehet jobb ? s hogy így az egész apostoli rész bizonyára hasznavehetetlen ? Mondjam-e még, hogy aki forditási képességeiről ilyen bizonyítványt állit ki, az saját művének javítója sem lehet, hiányozván benne, ha más minden megvolna is, egy. az ebez megkívántató adomány ? Az újszövetség utórészének fordításával tehát egészen más egyén bízandó meg. Hogy kicsoda ? Ott van Győry Vilmos, ki az első részt forditotta, mely alapul kétségkívül elfogadható, s kinek magyar irói képességei két dolgot mindenesetre biztosítanak számunkra, a tiszta magyarságot s az érthetőséget. Szólittassék fel Ő első sorban, s hiszem, hogy ha ez iratok fordításánál a szinte nagyfontosságú egyéb képességekkel, mélyebb exegeticai, történeti és nyelvészeti ismeretekkel elengedően felruházottnak érzi magát, hogy akkor attól ami kötelesség, ha terhes is, nem fog visszariadni. Az igen tisztelt bibliatársaságot pedig nemcsak | kérem, hanem amennyire bírálatom igazsága, ami felett j majd mások ítéljenek, erre feljogosít, határozottan fel-i hívom az ügy érdekében, hogy fordítóját, ha az netán csak habozna, minden udvariaskodás félretételével, mert Í itt az udvariaskodásnak semmi helye, semmiféle alakban, mondom, puszta udvariasságból se, erőszakolja fordításának még teljes átdolgozására sem, hanem első dolgának tartsa más, ezen iratok fordítására alkalmas egyént keresni. Ferde kinövése volna az még a hiúságnak is, magát mindenre alkalmasnak tartani; s ferde kinövése a személyek iránti tekintetnek nemcsak az, ha valakit, aki a szépség adományában véknyán részesült erővel szépnek mondani, hanem az is, ha oly egyént aki nem fordító, erővel fordítóvá akarunk tenni. Az Isten adott minden adományt, de senkinek sem adott | mindent. I P. NAGY GUSZTÁV.