Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-15 / 50. szám

A hazai ev. egyháznak egyik legszebb alkotása, 1 hatása és következményeiben nagy horderejű Gusztáv Adolf egylete ezen gyámintézet, életének 17-ik évi eredményével számolt be imént. Büszke lehet reá. Méltán. Fejlődő, pezsgő életnek nyomai látszanak sokoldalú működése minden ágazatain. Éljen és fejlődjék! Azonban tartsunk sort. Tizennyolcadik vándorgyűlését tartotta meg. Besztercebányán octobrr 4-6 napjain főtiszt. Czékus István superintendens és mélt. Ivánka Imre elnökvezéreinek vezetése mellett. A közérdekeltség ezen intézet, ennek kepviselői, évi ünnepe iránt általános volt. Először történt, hogy szorosan a helyi egyházra terjedett köre itt és most az egész városra kiterjedt, — városi ünneppé szélesbedett ki. A művelt szép egyház és a virágzó bányaváros — mondhatjuk — összes értelmisége valláskülönbség nélkül talpon volt s hű résztvevője, sőt rendezője volt azon három napra kiterjedt ünnepélyességeknek, melyek a fényes egyház s annak áldozatkészségére, a város férfi és női közönsége s ennek jó szellemére, a jó németek magyar vendégszeretetére, szóval mindezeknek indulata és lelkületére szép fényt vetettek, mely maradandó visszfényt nyert, kedves emléket hagyott a tűzhelyeikhez visszatért gyámintézeti képviselők lelkén. Ily helyen és körben megfeledkezik még a gyámintézeti vándor is a közmondássá vált protestáns szegénységről; nagyon igaznak vallja, hogy nincs „gemüthlich*-ebb nép, hazánk jó magyar-németjeinél. Ott volt az egész törzskar. A generalissimusok körében báró Radvánszky Antal és báró Prónay Dezső kerületi felügyelők, a protestáns „vitézség* koszorúsai; id. liatthy György zólyomi és Major Pál kir. tanácsos mosoni esp. felügyelők, a „régi gárda* törhetlen erejii vitézei; — Sztehlo András hirneves veterán, érdemdús seniorja, ügynöke a gyámintézetnek ; — Jakobey József, a szó szoros értelmében „generális" főpénztárnok, kinek 13 év óta viselt e ttsztjeért az a jutalma, hogy évente egyszer részt vehet e gyűlésen s tárgya lehet egy „hörpigé*nek. Köztök Sárkány Sámuel, Bal tik Frigyes, Sztehlo János és a „zamatos* Gyurátz Ferencz mint kerületi gyámint. elnökök. A vezénylő tisztikar: Raab Károly zolyomi-, Kramár Béla bánáti-, Schleining Károly toInai-7 Szalagyi Mihály tátraaljai-, Nóvák Sámuel árvái-, Krizsán Károly trencséni főesperesek ; Láng Adolf pestmegyei-, Bujkovszky Gusztáv bánáti-, Bartholomeides Gyula nógrádi-, Penczel Antal zólyomi gyámint. elnökök; Moczkovcsák János helybeli lelkész, Dr. Dillnberger Emil helybeli felügyelő és még lelkészek , tanárok, tanitókból álló SOtagu bajnok serege a gyámintézetnek. Hozzájuk csatlakozók és „ünnepeltetett'' egy „nagyhatalomnak lovagja* dr. Criegern lipcsei lelkész és a némethoni Gusztáv Adolf egylet központi elnökségének titkára. Ezen lelkes kis sereg, hóditani jött a sz. ügynek sziveket, és az egész város csakhamar meghódolt előtte. Lelkesen fogadta a zólyomi indóházban az egyház s ezen ünnepély vezérlő lelke, munkás szelleme, egy ev. lelkész a javából Moczkovcsák János ; Besztercebányán báró Radvánszky Antal főispán is ezerek élén ismert ékes szólásával, vendégül vivén magához az egyetemes elnökséget. Minden házigazda maga várta és „fogta" el kedves vendégét s túlhalmozá a szivesség minden kigondolható találmányával. A hármas számnak nagy szerep jutott. Háromszorra érkeztek meg a képviselők. Három napra kiterjedő ünnepélyességgel folyt le a közgyűlés. Három isteni tisztelet tartatott. Egyik Jakabfalván, közel fekvő kis telepen, Isten szabad ege alatt a szépen épült iskola felavatásának alkalmából. Itt is háromnak jutott egyházi szerep. Raab Károly főesperes tartá az avató beszédet, Czékus superintendens elnök imádkozék és megáldotta azt, dr. Criegern pedig rámondta az Áment. Lett is azonnal foganata: A Gusztáv Adolf-egylet 300 márka adománya a 90 frt 25 krt és egy tallért eredni nyezett offertoriummal együtt méltó alapkő gyanánt letétetett. A második isteni tisztelet, a csendes szombat délesti órájában, a diszes templomnak minden helyét betöltött hivők részvételével megtartatott. Dianiska András batiszfalvi lelkész a gyámintézet ama jó vitéze Ezs. 40, 1—4. vezérige alapján a gyámintézet vigasztaló üdvözlet t hirdeté az ev. néphez, felmutatván annak erejét: szervezete, törekvése és eszközeiben. A harmadik isteni tisztelet vasárnap reggelén három lelkész közreműködésével végeztetett. Moczkovcsák János helybeli lelkész az oltár mellől imát mondott. Dr. Criegern a 43. zsoltárból kiindulva tanulságosan beszámolt azon érzelmekkel, melyekkel ajánljuk a szórványban élő hitsorsosok lelki ügyét Istennek. Mesteri szerkezetű, hazai egyházunk, a gyámintézet és a Gustáv Adolf-egylet történetéből vett példákkal igazolta ezen érzelmeket. Ezek : szives részvét, jó lélekismeret és vidám bizalom, mert az szorongatott, igaz s ép ezért nem elvesztett ügy. Superintendens elnök ur pedig kenetteljes ima és áldással fej ezé be azt. — Három offertorium tartatott 316 frt 55 krt tevő eredménynyel a jakabfalvai iskola javára, mely a G. A.-egylet külön adományával együtt közel 500 frtot kapott alaptőkéül. Három ismerkedési estély tartatott. Mindeniknek nagy volt a közönsége. Kissé hosszan nyúlt ugyan a késő éjjelbe, de fesztelen vidáman fogyott a „hegy leve", illetőleg folyt az ösmerkedés és az elmaradhatlan hangadás a felköszöntésekben. Három kirándulás volt: Jakabfalvára, Hermaneczre és Radvánba. A papirgyár dicséri mesterét, tulajdonosát. Hogy a rongy, a gépek által láncolatosan vezetett kinos utján, miként jő ki diadallal szép papir alakjában : ez meglepő. Stadler a tulajdonos, előkelő polgár, nem bocsáthatta el vendégeit szárazon. Villásreggelivel vendégeié meg őket, Meg is kapta jutalmát: a méltó elismerést 3 nyelven. Három tiszteletnyilvánitás volt. Az első nap délutánján a presbyterium és a gymn. tanács tisztelgett ;