Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-08 / 49. szám

1561 1562 „A népiskolai nyelvtanítás módszere" Pap Ferenc ; l .„Mire ügyeljen a tanitó, midőn kérdezgetőleg akar tanítani ?* Beree Gábor ostfi asszonyfai; »Az alkotmány- i tan előadásáról" Prépost József káldi • „Az iskolai figyelemről" Koczor Márton magasi tanítótól. 8. Tolna-baranya-somogyi egyházmegye. Nevezett egyházmegyében a tan. értekezletek kezdeményezőjének maga az 1866-ban megtartott espei'esi gyűlés tekinthető, amennyiben ez küldött ki a maga kebeléből egy terv- ; készítő bizottmányt, amely az alakulandó tanitói értekezlet alapszabályait javaslatba hozza, illetőleg kidolgozza. Az elkészített tervezet 1867 az esp. gyűlésnek bemutattatott és elfogadtatott, a 8-dik pont hozzátételével, mely minden egyik tagnak kötelességévé teszi, hogy az értekezleten szerzett ismereteket a gyakorlati alkalmazásban tegye gyümölcsözővé. Még is nehogy a messzeség legyen ok a gyűlésekről való elmaradásban az egyházmegye 3 tanítói körre osztatott be : Ilyen a balatou-, a mecsek- és sió- vidéki-kör. | a) A balaton vidéki csakhamar megalakulása, ille- j tőleg első gyűlésének megtartása után, még mielőtt csak némi eredményt is tudott volna fölmutatni, háboritlan nyugalomra tért. Ezen első gyűlésében az elnökséget Krizsán József tabi leik. ur vitte. Halottaiból 1871 Schleining Károly esperes úr hívta életre. Azóta évente megtartja vándorgyűléseit. Ugyan ekkor elnökké Sztanó Sándor szinte tabi leik. úr választatott, ki ma is viszi az elnöki hivatalt, összejöveteleiken fölolvasásokat tartanak, azokat megbeszélik, könyvek beszerzése fölött tanácskoznak. — 50 krnyi tagsági díj mellett a könyvtár 31 db. könyvből áll. A jegyzői teendőket Bernhard Henrik köcsei, a könyv és pénztárnokiakat Bartos Tivadar tabi tanító végezi. A pénztár állása 13 frt. b) mecsek-vidéki. Első gyűlését 1868 Bergmann Lajos leik. úr elnöklete alatt tartotta. Tagja az értekezletnek a kör minden rendes és segéd tanitója, évi 70 kr. tagsági díj mellett. Gyűléseket évente egyszer tart. Hivatalnokait 3 évre választja. 1873-ban Bergmann után Haffner Lajos következett, ki azonban csak kevés ideig vezette az értekezlet ügyeit, Tolnából elköltözvén. 1874 Guggenberger János ráckozári leik. választatott, ki még ma is mint elnök gondozza az értekezlet dolgait. Jegyzők : Scriba Gyula, Mühl János, pénzt. Schall Mihály, ellenőr : Becht Károly. A könyvtár közel 100 kötetből áll. c) Sió-vidéki első gyűlését szintén 1868 ápr. 28-án Szutter Károly elnöklete alatt Bikácson tartotta, mely alkalommal volt a körnek 20 rendes, 3 rendkívüli tagja. 1875 Szutter Károly leköszönvén, helyébe Támer János választatott elnöknek. E kör is évente egyszer gyűlésez. Gyűléseit ének* és imával nyitja meg. Tagsági dij 1 frt. Könyvtára, melyet Eifert Henrik kezel, 143 kötetre szaporodott részint ajándék, részint tagsági díjból beszerezve. Járatják a »Népnevelők Lapját", mely körözés utján megy meg az egyes tagoknak. Mind a 3 kör tagjai abban a kedvezményben részesülnek, hogy fuvaron kivül 1 frt 50 kr napidíjjal láttatnak el gyülekezeteik részéről; valahányszor értekezletre mennek. 9. Fehér-Komárom. A fehér-komáromi egyházmegyében Smid Mihály esperes úr kezdeményezésére 1867 egy bizottság neveztetett ki azon megbízatással, hogy alapszabály-tervezetet dolgozzon ki, melynek elfogadása esetén a tanító testület rendszeres tanító-értekezletté alakul. Az elkészült alapszabályok alapjáu 1868 aug. havában Oroszlánban teljes számmal egybegyűlt tanitói kör értekezletté alakult. Elnöknek Jankó Dániel tordasi leik. választatott. Jegyző Vecsei Gábor velegi, könyv- és péüzt. Németh Lajos kethelyi tanitó. Kötelezett tagja az értekezletnek az alapszabályok értelmében a fehérkomáromi egyházmegyében minden evang. tanító 3 frt belépti, 1 frt évi tagságdij lefizetése mellett, mely összeg könyvtár gyarapitására fordíttatik. Az értekezlet könyvtára 40 db. szakbavágó könyv és 3 kötet folyóirattal rendelkezik. Az egész 70 frtot képvisel. Gyűléseit ez is évente egyszer, elsőben vándorolva, 1877 óta Csákvárott tartja meg. Tartottak ez ideig 20 minta előadást, olvastatott és biráltatott 12 munka. 1874 óta Jankó Dániel helyén Kemény Károly száki lelkészszel találkozunk, a jegyzőt pedig Szalay János száki tanító váltotta fel. Az értekezlet tagjainak száma 11' a tagok gyülekezeteiktől fuvaron kivül 1 frt napidijat kapnak. 10. Vasi felső egyházmegye. Ezen egyházmegyében a tanitói értekezlet működéséről adatok hiányában keveset mondhatunk. Pusztán az „Alhói mellékegylet" közölte, velem, hogy létezik nálok ugy nevezett „Zweigverein'-és még ezenkívül a vasi felső egyházmegyében másik 5 ily mellékegylet, tehát összesen 6. És mint ilyenek a főegyletnek alkotó elemei, mely főegylet 1869-ben alakult, alapszabályait a közokt. ügyi minister ugyanazon évben 7054 sz. a. hagyta jóvá. Az alhói egylet minden két hónapban egyszer gyül össze, mikor is a tagok nevelészeti előadásokat tartanak. Ezen előadásokról fölvett jegyzőkönyv a főegylet elnökségéhez beterjesztetik, ugy szinte előadott tárgyaikat a főegylet szakközlönyében lenyomatják. Az évi főegylet gyűlésén egy a tagok által választott előadó évi munkásságok gyümölcseit ismerteti. Az egylet működését az elnökség és a választmány ellenőrzi. Sajnálni lehet, hogy a vasi felső egyházmegye esperese sürgetőbben nem kereste meg épen a főegylet vezérférfiait — hogy az értekezlet e tekintetben is tegye meg a maga kötelességét, melyet az e. kerület jogánál fogva tőle megkövetel. 11. A soproni felső egyházmegye tanítói értekezletének keletkezési évét az értekezlet annalesei följegyezetlenül hagyták. Mi több, irott emlék a kezdő evekről egy általán nem található. És ha még is a soproni felső egyházmegye tanítói értekezletének kebelében élő szájhagyomány az 50-es éveket jelöli meg, melyben az